Világszerte több mint 700 millió gyermek van kitéve nap mint nap - akaratán kívül - a dohányfüst egészségre káros hatásainak. Magyarország a családok felében van legalább egy rendszeresen cigarettázó szülő. A rák világnapja alkalmából egy nemzetközi szervezet életmódbeli ajánlásokat tartalmazó listát tett közzé, amelyben segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a gyermekeket megóvhassuk a dohányfüst káros hatásaitól.
A passzív dohányzás is káros az egészségre
Ajánló
Az [origo] egészség tüdőbetegségek aloldala
Az [origo] egészség életmód aloldala
Az első képek a passzív dohányzás hatásáról a tüdőben
A kamaszkori dohányzás károsabb az egészségre
Korábban
Passzív dohányzás: lássunk tisztán
Néhány dolog, amit dohányosként megtehetünk magunkért
Tévé és dohányzás: az első felmérés általános iskolásoknál
Pirulapatika
Mérési adatok bizonyítják, hogy a krónikusan fennálló passzív dohányzás akár olyan mértékben is károsíthatja a felső légutak nyálkahártyáját, mint amelyet a rendszeresen dohányzóknál észlelnek a szakemberek. Becslések szerint egy füstös bárban, szórakozóhelyen eltöltött két óra nagyjából annyit jelent, mintha négy szál cigarettát szívott volna el a nemdohányzó személy. A passzív dohányzáskor leszívott füst mennyisége természetesen több tényező függvénye, akár kétszerese vagy háromszorosa is lehet a fenti adatnak, attól függően, hányan szívnak cigarettát a helyiségben, mennyire közel ülünk a dohányzóhoz, és mennyire rossz a helyiség szellőzése. Ezenfelül a legújabb nemzetközi vizsgálati eredmények szerint a passzív dohányzás mintegy 30%-kal növeli a tüdőrák és 25%-kal a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
A fejlődő szervezetre még károsabb a dohányfüst
A fiatal, fejlődő szervezetben a passzívan belélegzett dohányfüst még károsítóbb hatást fejthet ki, ugyanis a kisebb gyerekek és a serdülők szervezete sokkal érzékenyebben reagál a cigarettában található anyagokra, mint a felnőtté - hangsúlyozza Dr. Somoskövi.
"Ennek legfőbb oka, hogy ez az immun- és az idegrendszer intenzív fejlődésének időszaka, és ilyenkor minden külső hatás erőteljesebb befolyással lehet a gyermekek egészségére. A dohányzó szülők gyermekeinek nyálában talált nikotinszint arra utal, hogy azokban a háztartásokban, ahol mindkét szülő dohányzik, a gyerekek szervezetébe jelentős mennyiségű nikotin kerül. A bronchitis, a tüdőgyulladás, az asztma és más légúti megbetegedések egyérteműen gyakoribbak azon csecsemőknél és gyerekeknél, ahol legalább egy vagy mindkét szülő dohányzik. A cigarettázó szülők gyermekeinél ezenfelül felnőttkorban nagyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák, és minél többen dohányoznak a családban, kimutathatóan annál nagyobb a tüdő daganatos elváltozásának kialakulási kockázata a nemdohányzóknál. A közvetlen egészségkárosító tényezőkön felül a passzív dohányzás másik súlyos következménye lehet, hogy gyerekek háromszor nagyobb valószínűséggel kezdenek később dohányozni, ha mindkét szülő is ezt teszi" - mondta a tüdőgyógyász szakorvos.
Egy 2003-as hazai felmérés szerint tíz 10-12 éves általános iskolásból hét már kipróbálta a cigarettát. Egyharmaduk rendszeresen dohányzik és többségüknél már a függőség is kialakult. Egy nemrég zárult fővárosi vizsgálat azt mutatta, hogy a budapesti óvodások 40 százaléka passzív dohányos - szüleik velük egy légtérben fújják a füstöt. A fővárosi gyerekek fele naponta 6-10 cigarettányi füstöt kénytelen belélegezni. Hétvégenként, amikor együtt a család, a gyermekek 21,5 százaléka napi húsz szálnál több cigaretta füstjét kénytelen elviselni.
A cigarettafüst mérgező anyagai
A cigaretta parázsló vége 700-1050 Celsius-fok körüli hőmérsékleten izzik. Az itt képződő füst útja kétféle lehet: vagy a filteren keresztül belélegzi a dohányos - ezt hívják főfüstnek - vagy közvetlenül a levegőbe kerül, ez a mellékfüst. A mellékfüst a kifújt főfüsttel keveredve alkotja a környezeti cigarettafüst-szennyezést, ez a passzív dohányzás forrása. A füsttermelést sok paraméter befolyásolhatja. Ezek közül a két legfontosabb a hosszúság, mivel minél hosszabb a cigaretta, annál magasabb a füstben a kátrány és a nikotin szintje, illetve a körfogat, mivel minél vastagabb a cigaretta, annál több kátrányt, nikotint, szén-monoxidot, szén-dioxidot, valamint nitrogén-oxidokat és benzpirént juttat a szervezetbe. A cigarettafüstben eddig több mint 4000 különböző kémiai anyagot sikerült kimutatni. Ezen anyagok fele eredetileg is benne van a dohánynövényben, másik fele viszont az égés következtében keletkezik. A cigarettafüstöléssel számos bizonyítottan rákkeltő anyag kerül a levegőbe és a szervezetbe.
A cigaretta parázsló vége 700-1050 Celsius-fok körüli hőmérsékleten izzik. Az itt képződő füst útja kétféle lehet: vagy a filteren keresztül belélegzi a dohányos - ezt hívják főfüstnek - vagy közvetlenül a levegőbe kerül, ez a mellékfüst. A mellékfüst a kifújt főfüsttel keveredve alkotja a környezeti cigarettafüst-szennyezést, ez a passzív dohányzás forrása. A füsttermelést sok paraméter befolyásolhatja. Ezek közül a két legfontosabb a hosszúság, mivel minél hosszabb a cigaretta, annál magasabb a füstben a kátrány és a nikotin szintje, illetve a körfogat, mivel minél vastagabb a cigaretta, annál több kátrányt, nikotint, szén-monoxidot, szén-dioxidot, valamint nitrogén-oxidokat és benzpirént juttat a szervezetbe. A cigarettafüstben eddig több mint 4000 különböző kémiai anyagot sikerült kimutatni. Ezen anyagok fele eredetileg is benne van a dohánynövényben, másik fele viszont az égés következtében keletkezik. A cigarettafüstöléssel számos bizonyítottan rákkeltő anyag kerül a levegőbe és a szervezetbe.
A dohányzás hatásai terhesség és szoptatás alatt
A szoptatási időszak alatt az anyai dohányzás jelentősen károsíthatja a csecsemő egészségét, az anyatej ugyanis közvetítheti a dohányfüst méreganyagait - folytatta Dr. Somoskövi Ákos. A terhesség alatti dohányzás következményeként ezenfelül gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés és a szülés körüli halálozás. A terhesség vagy szoptatás alatti dohányzás növeli a csecsemőkori bölcsőhalál gyakoriságát is, brit kutatók ugyanis kimutatták, hogy a bölcsőhalál kockázata egyenes arányban nő a dohányfüstben eltöltött órák számával. Amennyiben egy csecsemő naponta 8 órán keresztül van kitéve a cigarettafüst káros hatásainak, akkor mintegy nyolcszorosára nő a bölcsőhalál kockázata azokhoz a gyermekekhez a képest, akiknek az édesanyja nem dohányzik. (A csecsemőkori bölcsőhalálról és kialakulásának egyéb okairól korábbi cikkünkben olvashat.)
A várandós időszak alatti anyai dohányzás egyébként a magzati fejlődés visszamaradását is előidézheti, így kisebb lehet az újszülöttek súlya, testhossza, fej- és mellkörfogata. Ezenfelül a terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek szellemi, értelmi fogyatékosságának lehet az okozója.
Nemzetközi ajánlások a füstmentes környezet kialakításához
A rák világnapja alkalmából egy nemzetközi szervezet életmódbeli ajánlásokat tartalmazó listát tett közzé, amelyben segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a gyermekeket megóvhassuk a dohányfüst káros hatásaitól.
A rák világnapja alkalmából egy nemzetközi szervezet életmódbeli ajánlásokat tartalmazó listát tett közzé, amelyben segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a gyermekeket megóvhassuk a dohányfüst káros hatásaitól.
- Kerüljük otthon és az autóban is a dohányzást!
- Lehetőség szerint gyermekeinkkel kerüljük az olyan helyeket - éttermek, büfék, szórakozóhelyek -, ahol passzív dohányzásnak lehetnek kitéve!
- Nyomatékosítsuk a gyerekmekekben, hogy a passzív dohányzás minden formában és mennyiségben káros lehet az egészségre!
- A terhesség és szoptatás alatt, valamint várandós nők környezetében semmiképpen ne gyújtsunk rá!
- Amennyiben dohányzunk, próbáljuk meg a leszokást, hiszen csak ez biztosíthat teljes füstmentességet nekünk és a családunknak! A leszokással kapcsolatos legfontosabb tanácsokat az alábbi cikkben olvashatja.
- Mutassunk példát a gyermekeink számára, és semmiképpen ne dohányozzunk a környezetükben!
