2008. február 13., szerda, 10:15
A bostoni Brigham and Woman's Hospital kutatója szerint a hetvenes éveinkben folytatott életstílusunk komolyan befolyásolja, hogy mekkora eséllyel éljük meg a kilencvenéves kort: ez alapján úgy tűnik, hogy korábbi, akár egészségtelen életvitelünk sem határozza meg végérvényesen, hogy meddig élünk. Egy másik, szintén bostoni munkacsoport pedig arra a következtetésre jutott, hogy akik megérik a százéves kort, azok sem feltétlenül kerülik el a komolyabb betegségeket, de a jobb fizikai kondíciónak köszönhetően ezek kevésbé viselik meg szervezetüket.
Ikrekkel végzett korábbi kutatások alapján már ismert, hogy a genetikai faktorok csak mintegy 25%-ban befolyásolják a várható életkorunkat, a maradék 75%-ot azonban részben mi magunk irányíthatjuk azzal, hogy egészséges vagy egészségtelen életmódot folytatunk-e. Az Archives of Internal Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány újabb adalékokkal szolgál arra nézve, hogy a megfelelő életmód és a káros szenvedélyek kerülése valóban nem közömbös a megélt életkor szempontjából: Laurel B. Yates és munkatársai 2357, 72 év átlagéletkorú férfit követtek nyomon a nyolcvanas évek elejétől kezdve. A vizsgálatban résztvevő férfiaknak a felmérés kezdetekor megmérték a magasságukat, a testsúlyukat, a vérnyomásukat, a koleszterinszintjüket, valamint azt is feljegyezték, hogy végeztek-e rendszeres jelleggel bármiféle testmozgást. 2006-ban, a felmérés befejezésekor újra felvették ugyanezeket az adatokat, és minden résztvevőnek be kellett számolnia az egészségét és az életmódját érintő fontosabb változásokról is. 970 férfi, vagyis a vizsgálati alanyok 41%-a élte meg a kilencvenéves vagy az annál idősebb kort: az általuk megadott adatokból következtettek rá a kutatók, hogy az egyes életmódbeli faktorok milyen mértékben befolyásolhatják az életkort.
A kutatócsoport becslései szerint egy hetvenéves férfi 54%-os eséllyel éli meg a kilencvenedik születésnapját, ha nem dohányzik, nem cukorbeteg, egészségesnek tekinthető testsúllyal és vérnyomással rendelkezik, és emellett mozog is. Ha azonban a testmozgást már elhanyagolja, akkor ugyanez az esély már csak 44%-ra, a magasvérnyomás következtében 36%-ra, az elhízás miatt 26%-ra, a dohányzás miatt pedig 22%-ra csökken. Ha ezek közül bármelyik három rizikófaktor együtt fordul elő, akkor a hosszú élet esélye 14%-ra, ha pedig mind az öt, akkor mindössze 4%-ra esik vissza - olvasható
a WebMD egészségügyi hírportál beszámolójában.
A folyóiratnak ugyanebben a számában olvasható egy másik tanulmány is, amelyben Dellara F. Terry (Boston University School of Medicine) és kollégái 739, 97 éves vagy annál idősebb férfit és nőt vizsgáltak: a kutatók két csoportra osztották a résztvevőket a nemük és aszerint, hogy hány éves korukban jelentek meg náluk a különféle betegségek, például a cukorbetegség, a magasvérnyomás, a demencia, a stroke, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a csontritkulás vagy a Parkinson-kór. Ha az említett problémák a 85-ik életévet követően jelentek meg, akkor a "késleltetők" csoportjába, ha pedig korábban, akkor a "túlélők" csoportjába sorolták a résztvevőket. Az eredmények szerint az első csoportba tartozók nagyobb valószínűséggel élték meg a századék életévüket, a második csoport tagjainál pedig mindez akkor volt a legvalószínűbb, ha fizikailag és szellemileg egyaránt az első csoporthoz hasonló, jónak tekinthető kondícióban voltak. Ezek alapján elmondható, hogy a várható életkort nem annyira a betegségek megjelenésének ideje, mint inkább az életmódbeli tényezőkkel is befolyásolható, általános egészségi állapot befolyásolja.
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:
Négy dolog, aminek betartásával 14 évvel tovább élhetünk: A Cambridge Egyetem kutatóinak legújabb, átfogó tanulmánya szerint négy egyszerű dolog betartásával - a dohányzás mellőzése, fizikai aktivitás, mérsékelt alkoholfogyasztás, illetve megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztása - átlagosan 14 évvel hosszabbítható meg életünk a nálunk egészségtelenebbül élőkéhez képest.
Öregíthet is a mozgásszegény életmód: A londoni St.Thomas kórház munkatársai szerint az aktív, sokat mozgó felnőttek biológiai értelemben akár tíz évvel is fiatalabbak lehetnek azoknál, akik szinte teljesen mozgásszegény életmódot folytatnak. A kutatócsoport a kromoszómák végeinek hosszbeli különbségei alapján jutott erre a következtetésre, bár azt egyelőre nem minden kutató fogadja el, hogy a kromoszómavégek hossza valóban közvetlen összefüggésbe hozható az öregedés folyamataival.
Fontosabb lehet a testsúlynál, hogy mennyire vagyunk fittek: Egy korábbi tanulmány szerint a testsúlyunknál jóval nagyobb szerepet játszik a várható életkor alakulásában az, hogy mennyire vagyunk jó kondícióban. Az eredmények szerint a hatvan év felettieknél az elhízás mértéke nem állt kapcsolatban a halandóság fokozott kockázatával, a rossz fizikai teljesítőképesség azonban igen.
[origo] egészség
