Idegességünket vagy éppen ellazult állapotunkat legtöbbször vérnyomásunk emelkedésére vagy csökkenésére tett utalással érzékeltetjük. Bár a legtöbben pontosan tudják, hogy mennyi a vérnyomás normális értéke, sokan nincsenek tisztában a magas vérnyomás veszélyeivel, pedig ezeket is nagyon fontos ismerni.
Mit is mérünk?
A vérnyomás mérésével az erekben keringő vér nyomását vagy erejét mérjük. Mivel a szív összehúzódásával és elernyedésével a nyomás változik, ezért a vérnyomást két számmal fejezzük ki: a szisztolés és diasztolés nyomással, azaz a felső és az alsó értékkel. A jól ismert helyzetben, ülve, a felkaron mérve 135/85 Hgmm alatti vérnyomás tekinthető normálisnak. A vérnyomás első értéke (135 Hgmm, szisztolés nyomás) a bal kamra összehúzódásakor, a második értéke (85 Hgmm, diasztolés nyomás) a kamra elernyedésekor mérhető nyomás.
Mitől változik?
A vérnyomás nemcsak a nap folyamán, de a testhelyzettel is változik. Álló helyzetben a szív feletti erekben (pl. a fejben) alacsonyabb, a szív alatti erekben (pl. lábban) magasabb. Fekvő testhelyzetben ez a nyomáskülönbség kiegyenlítődik. A vérnyomás jelentősen változik a nap folyamán. Általában alacsonyabb, amikor pihenünk, és magasabb, amikor aktívak vagyunk. Más tényezők is, mint például a heves érzelmek, a várandósság, a dohányzás, az általános környezet és a gyógyszerek, mind megváltoztathatják a vérnyomást.
Mi okozza a magas vérnyomást?
Akkor beszélhetünk magas vérnyomásról, ha legalább három különböző napon végzett méréssel normál érték feletti vérnyomást mérünk. A betegség - melyet hipertóniának neveznek - oka nehezen tárható fel, gyakran egyéb betegségekkel is összefüggésben van, jellemzően idősebbeknél gyakoribb. De kutatások igazolták, hogy gyakrabban fordul elő afrikai embereknél, és azoknál, akik túlsúlyosak vagy nagy mennyiségű alkoholt fogyasztanak, illetve fogamzásgátlót szedő nőknél, és azoknál, akiknél a családban már előfordult magas vérnyomás.
A betegség szövődményekkel is járhat, legjelentősebb a szív, az agy, a vese károsodása, illetve az érrendszeri elváltozások, mint a nagyerek tágulata vagy meszesedése. A betegség kialakulását jelentősen fokozzák a kockázati tényezők: életkor, pulzusszám, koszorúerek állapota, testsúly, dohányzás, koleszterinszint, vércukorszint, stressz, mozgásszegény életmód, alkoholfogyasztás, genetikai (örökletes) tényezők.
Örökletes tényezők
A magasvérnyomás-betegség több tényező együttes hatása révén alakul ki. Egész családok több generáción át örökölhetik ezt a betegséget.
Külső tényezők
A külső környezeti tényezők közé soroljuk a stresszes életmódot, a megnövekedett testsúlyt, a túlzott sóbevitelt is.
Érfalon belüli elváltozások
Ha az érfal megvastagodik, nő benne a nyomás, máris kialakul a magas vérnyomás. 1993-ban az Amerikai Nemzeti Hypertonia Társaságés a nemzetközi Hypertonia társaság egységes osztályozást vezetett be a magas vérnyomás mértékének jellemzésére, melyet az egész világon elfogadnak, és amelyet 1996-ban a Magyar Hypertonia társaság is elismert.
Mitől változik?
A vérnyomás nemcsak a nap folyamán, de a testhelyzettel is változik. Álló helyzetben a szív feletti erekben (pl. a fejben) alacsonyabb, a szív alatti erekben (pl. lábban) magasabb. Fekvő testhelyzetben ez a nyomáskülönbség kiegyenlítődik. A vérnyomás jelentősen változik a nap folyamán. Általában alacsonyabb, amikor pihenünk, és magasabb, amikor aktívak vagyunk. Más tényezők is, mint például a heves érzelmek, a várandósság, a dohányzás, az általános környezet és a gyógyszerek, mind megváltoztathatják a vérnyomást.
Mi okozza a magas vérnyomást?
Akkor beszélhetünk magas vérnyomásról, ha legalább három különböző napon végzett méréssel normál érték feletti vérnyomást mérünk. A betegség - melyet hipertóniának neveznek - oka nehezen tárható fel, gyakran egyéb betegségekkel is összefüggésben van, jellemzően idősebbeknél gyakoribb. De kutatások igazolták, hogy gyakrabban fordul elő afrikai embereknél, és azoknál, akik túlsúlyosak vagy nagy mennyiségű alkoholt fogyasztanak, illetve fogamzásgátlót szedő nőknél, és azoknál, akiknél a családban már előfordult magas vérnyomás.
A betegség szövődményekkel is járhat, legjelentősebb a szív, az agy, a vese károsodása, illetve az érrendszeri elváltozások, mint a nagyerek tágulata vagy meszesedése. A betegség kialakulását jelentősen fokozzák a kockázati tényezők: életkor, pulzusszám, koszorúerek állapota, testsúly, dohányzás, koleszterinszint, vércukorszint, stressz, mozgásszegény életmód, alkoholfogyasztás, genetikai (örökletes) tényezők.
Örökletes tényezők
A magasvérnyomás-betegség több tényező együttes hatása révén alakul ki. Egész családok több generáción át örökölhetik ezt a betegséget.
Külső tényezők
A külső környezeti tényezők közé soroljuk a stresszes életmódot, a megnövekedett testsúlyt, a túlzott sóbevitelt is.
Érfalon belüli elváltozások
Ha az érfal megvastagodik, nő benne a nyomás, máris kialakul a magas vérnyomás. 1993-ban az Amerikai Nemzeti Hypertonia Társaságés a nemzetközi Hypertonia társaság egységes osztályozást vezetett be a magas vérnyomás mértékének jellemzésére, melyet az egész világon elfogadnak, és amelyet 1996-ban a Magyar Hypertonia társaság is elismert.
- Mit is mérünk?
- A magas vérnyomás kezelése
