Egy bostoni kutatócsoport új egérkísérlete lezárhatja azt a néhány évtizede zajló vitát, hogy az Alzheimer-kór kialakulásában az idegsejtek károsodása, vagy a jellegzetes fehérjecsomók kialakulása tekinthető-e az első lépésnek. Az eredmények szerint a fehérjecsomók jóval gyorsabban alakulnak ki, mint azt eddig hitték: a megfigyelés kulcsfontosságú lehet a betegség ellen valóban hatékony gyógyszerek kifejlesztésében.

Ajánló
Memóriajavító őssejtek agysérülés után
Képek az idősödő agy változásairól
Demencia: a szellemi hanyatlás formái
Idősebb korunkra pozitívabban látjuk a világot
A mai idősek frissebbek szellemileg
Egyszerű teszt az időskori elbutulás kockázatának meghatározására
Videóriport-sorozat
Bradley Hymen és munkatársai olyan, genetikailag módosított egereket használtak a kutatáshoz, amelyeknél egy mutáció következtében amiloid plakkok alakultak ki az agyban: a plakkok megjelenésének pontos tanulmányozásához a kutatók egy olyan sebészeti eljárást használtak, amelynek során az élő állatok koponyáján egy apró lyukat vágtak, amelyen keresztül folyamatosan nyomon lehetett követni a betegség kialakulását. A kutatócsoport azt tapasztalta, hogy a plakkok kialakulása akár egyetlen nap alatt is végbemehet, ami jóval gyorsabb, mint azt korábban gondolták: az eddigi elfogadott vélemény szerint ez a folyamat több hétig, vagy akár hónapig is eltarthat. Néhány nappal azután, hogy a plakkok lerakódtak, megjelent a mikrogliasejtek is, két héttel később pedig az idegsejtek fokozatos deformációját lehetett tapasztalni. A kutatók szerint mindez arra utal, hogy - legalábbis egerekben - az amiloid plakkok tekinthetők a betegség elsődleges kiváltó okának: vélhetően ezek a fehérjék váltják ki a mikroglia felhalmozódását, amelyek aztán az idegsejtek pusztulását okozzák - olvasható a Nature hírportálján.

Az Alzheimer-kórra jellemző fehérjelerakódások
"Azt tapasztaltuk, hogy miután egy fehérjeplakk létrejött, később már nem változott meg a mérete - ebből arra lehet következtetni, hogy a plakkok méretnövekedését egy aktív folyamat, például a mikrogliasejtek megjelenése gátolhatja" - mondta Hymen. A kutatók természetesen kiemelték, hogy az eredmények egyelőre csak egerekre érvényesek, és nem feltétlenül állják meg a helyüket, ha az emberi szervezetről van szó. Ha azonban a plakkok az emberi agyban is hasonlóan viselkednek, akkor a gyors növekedés felfedezése új gyógyszerek kifejlesztését tehetné lehetővé: a hatékony gyógymódnak eszerint olyannak kéne lennie, amely azonnal, már a plakkok kialakulásának kezdetekor meg tudná állítani a kóros elváltozások további létrejöttét.
Az amiloid-plakkok kialakulásának gátlására már most is számos, az állatkísérletek vagy a klinikai tesztelés szakaszában járó szer fejlesztése van folyamatban (az egyik enzimgátló hatóanyag vizsgálata már a klinikai kipróbálás harmadik fázisában tart), jelenleg viszont csak a kór lefolyását lassító lehetőségek állnak az orvosok rendelkezésre. Az Alzheimer-kór elleni gyógyszerek fejlesztéséről korábbi cikkünkben olvashat bővebben: Négy új hatóanyag az Alzheimer-kór ellen.
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:
Képek az idősödő agy változásairól: Az amerikai Howard Hughes Egészségügyi Intézet kutatói új tanulmányukban orvosi képalkotó módszer segítségével vizsgálták, hogy miben különbözik a fiatalabb és idősebb emberek agyműködése. Azt találták, hogy az idősödő embereknél akkor is romlik a különféle agyterületek közti kommunikáció hatékonysága, ha nem indulnak meg a szellemi leépüléshez vezető kóros elváltozások, például az Alzheimer-kór következtében.
Demencia: a szellemi hanyatlás formái: A demencia a memória, az ítéletalkotás, a tanulási képességek és a figyelem zavarával járó, folyamatosan romló állapot, egyfajta szellemi leépülés. Bármely életkorban előfordulhat, de a leggyakoribb 65 éves kor felett. Ebben az életkorban az előfordulási gyakoriság világszerte - így hazánkban is - a teljes népességet tekintve 10%, míg 65 éves kor alatt mindez csak 1%. A demenciák körülbelül felében az Alzheimer-típusú, a másik felében pedig ér eredetű demenciákról beszélhetünk, kis hányadukban viszont ritkább testi betegségek állnak a tünetek hátterében.
Nehéz helyzetben a hazai Alzheimer-kóros betegek: Az Alzheimer-kór megállapítására szolgáló új, 90%-os pontosságú, gyorsan elvégezhető kísérleti tesztről számoltak be nemrég amerikai kutatók. Magyarországon az elbutulásos betegségekkel foglalkozó centrumokban diagnosztizálják a kórt, de a bejutásra általában csak több hónapos, bizonyos megyékben pedig akár egy éves várakozás után van lehetőség.
[origo] egészség








