Elhunyt a műszíves beteg
2008. február 28., csütörtök, 14:20
Csütörtökön kora délután elhunyt az az 58 éves férfi, aki 13 napja elsőként kapott műszívet hazánkban a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikai Tömbjében.

Ajánló

Az [origo] egészség szív- és érrendszeri problémákkal foglalkozó aloldala

Európai szintű a gyermek-szívátültetés Magyarországon

Képes összefoglalónk a gyermek-szívátültetésről

Korábban:

Új siker a műszív-beültetésben

Gyermekkardiológia: folyamatosan mozgásban

Szívsebész robothernyó

Őssejt bevitel a szívinfarktust követően: újabb jelentős eredmények

Interaktív ajánló

Animáció a szív felépítéséről

Animáció a szív ingerületvezető rendszeréről

Animáció az érelmeszesedésről

Szív- és érrendszeri kockázatbecslő kalkulátor

Pirulapatika

Szívre ható szerek

A Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján ma 14 órakor megtartott sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy a beteg ma kora délután elhunyt. Dr. Szabolcs Zoltán szívsebész és Dr. Merkely Béla kardiológus professzorok elmondták: egészen kedden estig nagyon stabil volt az állapota, visszaállt például a veseműködés is. Szerdán azonban vérzés lépett fel a szívburokban, ami egyébként ennek a műtétnek egy lehetséges szövődménye. Az orvoscsoport minden eszközt bevetett a vérzés elállítása érdekében, de annak intenzitását altatott állapotban csak csökkenteni tudták, és egy folyamatos vérzés alakult ki.

A ma reggeli órákra teljesen kimerült a beteg, és a belső szervek működése leállt. Csak a műszív által támogatott szív működött. Így egy úgynevezett vérkeringési sokk állt be, és a máj működésének leállása miatt véralvadási zavar is fellépett - ezért sem sikerült elállítani a vérzést. Mindezek együtt a beteg elhalálozását okozták.

A sajtótájékoztatón elhangzott: általában a betegek 50%-a tudja megvárni a műszívet, és komoly szövődmény bármikor kialakulhat.

Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, a súlyos szívelégtelenségben szenvedő páciens 2008. február 15-én kapta meg a keringéstámogató eszközt, Magyarországon elsőként. Az ezt követő napokban folyamatosan javult a beteg (lásd a korábbi információkat), de ma reggel az egyetem rövid közleményt adott ki, mely szerint véralvadási zavarok miatt kritikussá vált a férfi állapota.
 
Korábbi információk

Levették a lélegeztetőgépről a beteget - a Vendégszobában kérdezhetik a műtétről az orvosok egyikét 

A beteg állapotával kapcsolatban Dr. Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója február 22-én elmondta: a pácienst levették a lélegeztetőgépről, állapota tovább javult. Az 58 éves férfi magánál van, jól kommunikál a környezetével. Az orvoscsoport legfontosabb feladata továbbra is a fertőzések kialakulásának megelőzése, valamint a belső szervek vérellátásának, funkcióinak további javítása.

Korábban megkérdeztük az Egészségügyi Minisztériumtól, mikortól lehet finanszírozott eljárás a műszív-beültetés Magyarországon. Bálint Orsolya, a minisztérium sajtóreferense kérdésünkre a következő választ adta: 

Minden egyes új orvosi eljárás - így a beültethető műszív esetében is - az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága (ETT TUKEB) dönti el, hogy a kérelmező által végezni kívánt beavatkozás vagy az ehhez szükséges eszköz, implantátum etikailag-szakmailag használható, végezhető-e. A műszív használata tekintetében az Országos Kardiológiai Intézet adott be kérelmet, ennek tárgyalása március hónapban lesz. A Semmelweis Egyetem nem adott be kérelmet, mivel azonban mégis akart segíteni egy betegnek, aki a szív-transzplantációs várólistán van, kért és kapott egyedi engedélyt erre a beavatkozásra. Azonban kizárólag az engedély megszerzése után kerülhet sor arra, hogy a Kódkarbantartó Bizottság megvizsgálja, milyen kód alapján, milyen mértékben és milyen rendszerességgel finanszírozza a beavatkozást."

Nagyon meg akar gyógyulni

Dr. Merkely Béla még hétfőn (február 18-án) reggel az [origo]-nak elmondta: a beteget vasárnap ébresztették először. Az ébrenlét alatt a beteg "jól kooperált", azaz az egyes kérésekre megfelelő reakciókat adott (pl. megszorította az orvos kezét, felemelte az ujjait).

A páciens állapota stabil, keringése nagyon sokat javult szombat óta, és eddig semmi olyan komplikáció nem történt, ami nehezítené a gyógyulását. Merkely kiemelte: a beteg nagyon jó partner, nagyon meg akar gyógyulni. 

Ezzel együtt a nap nagy részét még altatásban tölti. Mivel az immunrendszere nagyon le van gyengülve, az orvosok legfontosabb feladata most a fertőzések kialakulásnak megelőzése.

A szakember elmondta: ha ugyanilyen stabil marad az állapota, akkor néhány napon belül tartósan felébresztik a beteget, akiről továbbra is csak annyit lehet tudni, hogy 58 éves férfi.

Elállították a vérzést

A Semmelweis Egyetem munkatársától szombaton megtudtuk: a betegnek volt egy kisebb vérzése, de az ilyen nagy műtétek után ez megszokott dolognak számít.

Dr. Merkely Béla szombaton este elmondta: a vérzést sikerült elállítani, és a beteg visszakerült az intenzív osztályra. A nap folyamán a vérzés miatt kellett ismét a műtőbe szállítani, de nem volt második sebészi beavatkozás, a vérzést gyógyszeresen kezelték.

Pénteki információk

Dr. Merkely Béla a műszív beültetése után az [origo]-nak elmondta: a műtét során nem volt komplikáció. Ugyanakkor ez egy igen komoly beavatkozás, hosszú és nehéz műtét volt, és az első 24 óra kritikus lesz a beteg szempontjából.

A páciens a műszív nélkül talán egy hetet sem élhetett volna, de ha minden rendben lesz, akár hat hónap is rendelkezésre áll majd arra, hogy szívet találjanak neki. A szívelégtelenségben szenvedő férfinél ez volt az egyedüli lehetséges megoldás.

A műtétet Szabolcs Zoltán professzor, a Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikája osztályvezető szívsebészének vezetésével hajtották végre.

Minél hamarabb szív kell

A műtét utáni sajtótájékoztatón elhangzott: a beültetett műszív egy úgynevezett külső keringéstámogató eszköz, s mint ilyen, a legelterjedtebb típus a világon. Van egy belső (beültetett) és egy külső egysége, és működésének lényege, hogy egy pumparendszer segítségével mesterségesen áramoltatja a beteg vérét, segítve a beteg szív funkcióját. A műszív két kamrából áll, és mindkettő segíti a keringést. A külső és a belső egység között négy kanül biztosítja az összeköttetést, amelyeket a beteg mellkasán vezettek ki.

A műtét sebészeti része délelőtt 10 órakor kezdődött, és több mint hat órán át zajlott, 15 szakember közreműködésével. Az orvosok Nagy-Britanniában és Németországban készültek fel a műtétre.

A nálunk most először alkalmazott eszközt külföldön már egy évtizede használják hasonló helyzetekben. Magyarországon azonban csak mostanra sikerült megteremteni az eljárás szakmai, műszeres és anyagi hátterét. A páciens már ágyhoz volt kötve, és a becslések szerint egy hétig élhetett volna még. Minimális az esély arra, hogy ennyi idő alatt donort találjanak neki, ezért számára ez volt az egyetlen lehetőség.

Nézze meg a műszívről készült felvételünket!

Szerencsére az ennyire kiélezett helyzet nem túl gyakori, és általában megvárják, amíg lesz megfelelő donor a betegek számára. Ennek ellenére a szakemberek becslése szerint átlagosan évi 4-5 ilyen beavatkozásra szükség lehet a jövőben.

Az eljárás költsége összesen 90 ezer euró (körülbelül 24 millió forint), ebből 30 ezer euróba kerülnek a betegbe ültetett eszközök, a többi a többször is használható külső egység ára. Az első hazai beavatkozást teljes egészében a Semmelweis Egyetem finanszírozta. 

A sajtótájékoztatón elhangzott: a legnagyobb problémát most a megnövekedett fertőzésveszély jelenti, ezért minél hamarabb szívet kell találni a betegnek. A műszív addig maradhat, amíg nem lép fel valamilyen szövődmény; a külföldi tapasztalatok szerint ez átlagosan fél év. Az alábbi képen egy a műtét során készült felvétel látható.


Műszívek

A műszív egy sebészi úton beültetett mechanikus pumpából áll, mely pumpa képes átvenni a szív munkáját. A műtét alatt a szív megfelelő üregeiből műanyag csőrendszer segítségével a vért egy testen kívül elhelyezkedő pumpába vezetik, ez képes mind a jobb, mind a bal szívfél munkáját akár teljes egészében is átvenni.

A mesterségesen fenntartott keringés mellett a beteg mobilizálható, vagyis idővel a betegágyat elhagyva képes alapvető teendőit ellátni maga körül (tisztálkodni,asztalnál enni, a lakásban sétálni, olvasni, stb.), így nagyobb eséllyel tudja megvárni a hetek vagy akár hónapok múlva érkező donorszívet is. Vagyis a beültetett műszív jelentős mértékben javítja a betegek túlélését a szívátültetésig.

Az utóbbi két esztendőben a magyarországi szívátültetések száma jelentős mértékben növekedett, és ezzel az éves viszonylatban végzett 20 körüli esetszámmal, a transzplantációkat végző hazai központ, a Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikája a világviszonylatban is jegyzett centrumok közé került. A remények szerint az egyetemen működő tudományos műhelyek továbbra is fenn tudják tartani a tőlük elvárt, világviszonylatban is megszokott és elismert színvonalat, ám ehhez stabil finanszírozási háttérre van szükségük - olvasható a műtét kapcsán kiadott első sajtóanyagban.

A szív-transzplantációk egyik legkomolyabb gátja, hogy kevés szervet ajánlanak fel. Emiatt a transzplantációs várólistán akár egyéves várakozásra is számítani kell. Ez alatt az idő alatt a "műszív" a szív bal (ritkábban bal és jobb) kamrája helyett pumpálja a szervezetben a vért - az eszköz segítségével "kihúzható az idő" a súlyos állapotban lévő személyeknél a transzplantációig; műszív hiányában azonban a páciens meghalhat.
A mesterséges szívek története

A teljesen mesterséges szív (Total Artifical Heart; TAH) kifejlesztésére irányuló kísérletek az 1960-as években kezdődtek el. Az első próbálkozások által megalkotott szerkezetek igen nagy méretűek voltak és csövekkel, illetve különböző vezetékekkel kapcsolódtak a beteg testébe, és emiatt igen nagy volt a fertőzésre való esély is, és a betegeknek nem volt semmiféle mobilitása. Az 1982-ben kifejlesztett újabb készülék már kisebb volt elődeinél, de még így is viszonylag nagy méretű maradt. Ez az eszköz már pneumatikus módon működött, ám a műtétet követő követően nagyjából száz nappal különféle komplikációk kezdtek fellépni, ami a betegek halálát okozta. A túlélési esélyeket később sikerült átlagosan 620 napra növelni, ami reményt adott arra, hogy egyszer sikerülhet olyan műszívet kifejleszteni, ami jelentősen meghosszabbíthatja a páciensek életét. Ezt követően már csak a méret, illetve a vezetékek problémáját kellett megoldani, hogy valóban önműködő és megfelelő mobilitást biztosító szerkezetet hozhassanak létre.

A világ első teljesen belső működésű műszíve 2006 nyarán kapta meg az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) engedélyét a szélesebb körű alkalmazásra is. Az eszközről korábbi cikkünkben részletesen olvashat. Emellett azonban Európában is egyre több országban alkalmazzák a műszíveket, mint keringéstámogató eszközöket.

A cikket az alábbi címen találja: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0807/575755/