2008. február 14., csütörtök, 11:15
Valentin napra időzítve jelent meg a kardiovaszkuláris betegségek európai statisztikai évkönyve: Magyarország változatlanul gyengén áll, a halálozásban a legrosszabbak között, a szívbetegek egészségügyi ráfordításában pedig a sereghajtók között. A szívbetegség nemcsak orvosi, de gazdasági megközelítésben is döbbenetes károkat okoz, hiszen évente 240 milliárd forint veszteséget jelent az országnak.
A kontinens szívalapítványait tömörítő Európai Szívhálózat - melynek tagja a
Magyar Nemzeti Szívalapítvány is - Brüsszelben ma hozta nyilvánosságra a szív- és érrendszeri betegségek statisztikai évkönyvét, amely a kardiovaszkuláris betegségek európai halálozási és megbetegedési adatainak összegzésén kívül részletesen taglalja a betegséghez vezető kockázati faktorok és életmódi tényezők helyzetét is. Az
európai statisztikai kiadvány a koszorúérbetegség okozta terhek megértésének új dimenzióját adja a betegség okozta anyagi károk felbecslésével - olvasható a szívalapítvány közelményében.
Az Oxfordi Egyetem kutatói által összeállított kiadványból kiderül, hogy az uniós országok között hazánk továbbra is sereghajtó a szíveredetű halálozást tekintve - rajtunk kívül csak a balti államok vannak rosszabb helyzetben. Különösen aggasztó a 64 év alatti, tehát lényegében még az aktív életkorban lévők koszorúérbetegség okozta halálozásának mértéke: ebben a tekintetben az Unió egyes, hagyományosan fejlett országaihoz képest nálunk 300 százalékkal magasabb a halálozás. Sajnos, egyértelmű a lemaradásunk a környezetünkben lévő, újonnan csatlakozott államoktól is. A hazai szívhalálozás Lengyelországhoz képest például 50 százalékkal magasabb, de Románia és Bulgária értékeit is egyaránt meghaladja. Az elmúlt évek folyamatai alapján megállapítható, hogy a férfiak koszorúérbetegség okozta halálozásában a korábbi, rendkívül magas szintről egészen az ezredfordulóig csökkenő tendencia volt megfigyelhető, azóta viszont egy elhúzódó stagnálás váltotta fel a halálozások javulását - írják az európai statisztikai kiadvány szerzői.
Hazánkban az egészségügyi rendszernek egy állampolgárra vetítve minden évben 3852 forintjába kerül a szívkoszorúér-betegségek ellátása: ez viszonylag szerény kiadásnak tekinthető a környező országokkal összevetve, mivel Szlovákiában például 5388 forintra, Csehországban pedig 6440 forintra tehető ugyanez az összeg. A koszorúérbetegség okozta költségek között a közvetlen egészségügyi kiadások ráadásul viszonylag csekély hányadot jelentenek, mivel jelentősen megugrik a veszteség a korai halálozás és a betegségben töltött idő miatti termelékenység-csökkenés, továbbá a beteg környezetére háruló járulékos kiadások miatt. Hazánkban 2006-ban a szívkoszorúér-betegségek miatt az egy főre eső veszteség 23929 forint volt: ez az összeg meghaladja a hozzánk hasonló fejlettségű EU-országok értékét, mely például Lengyelországban 15401 forint, Szlovéniában 22269 forint volt ugyanebben az évben.
Dr. Kiss Róbert Gábor, a
Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára az adatokat kommentálva kiemelte, hogy a heveny szívizomelhalásban szenvedők halálozása 2006-ra minden eddiginél kisebb lett, ami nyilvánvalóan a heveny szívizominfarktusban alkalmazott szívkatéteres ellátás bővülő elérhetőségének köszönhető. Dr. Nagy András, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány elnöke rámutatott, hogy a régiónkban a keringési betegségekre nálunk elköltött legalacsonyabb összeg feltűnően aránytalan ahhoz képest, hogy a betegség okozta társadalmi költségek viszont itt a legmagasabbak: a mutatók javításhoz Nagy András szerint kétségtelenül szükség van az egészségügyi kiadások növelésére, ezen belül is a kardiológiai ellátás fejlesztésére.
[origo] egészség
