Napjainkban egyre gyakoribb, hogy a lakásunkban, kertünkben tartunk valamilyen háziállatot, azonban sokan nem vagyunk tisztában azzal, hogy ez ránk nézve is egészségügyi veszélyeket rejthet magában. Összefoglaljuk a leggyakoribb állatról emberre terjedő betegségek kapcsán felmerülő kérdéseket és tévhiteket. Mit tehetünk otthonunkban, környezetünkben, hogy elkerüljük a kedvenceink által hordozott kórokozókkal, parazitákkal való megfertőződést?
A kutyák és macskák élősködői ránk is veszélyesek lehetnek
Ajánló
Az [origo] Egészség életmód aloldala
Állatorvosok által összeállított tájékoztató anyag az állatokról emberre terjedő betegségekről
Higiéniai tanácsok a mellékhelyiségben
Egészségügyi tanácsok a konyhában - nem csak háziasszonyoknak
Orvosi jegyzet a veszettségről
Korábban:
Gyermekkori allergiát okozhat a túlzásba vitt fertőtlenítés
Nem növekedett a kullancsok által terjesztett megbetegedések száma
Léteznek azonban olyan élősködők is, amelyek a kutya és a macska belső szerveiben, szöveteiben élnek, és a fertőzöttség többnyire nem jár együtt látványos tünetekkel. A belső paraziták közül több faj kedvenceink emésztőcsatornájában éri el teljes kifejlettségét, petéik, lárváik a béltartalomba kerülnek, majd az állatok ürülékével (bélsárral) a környezetbe juthatnak. A talajra jutott paraziták azután a szabadban folytatják fejlődésüket, és újabb állatokat fertőzhetnek meg.
E belső élősködők közül több faj az emberre is veszélyes lehet - az ilyen, állatról emberre terjedő megbetegedéseket zoonózisoknak nevezzük. A zoonózis oda-vissza terjedhet, tehát az állat is elkaphat az embertől bizonyos betegségeket; így míg korábban például a szarvasmarha terjesztette a tuberkulózist, ma már találkoztak a szakemberek olyan esettel, amikor a tehenet a gondozója fertőzte meg ugyanezzel a baktériummal.
A veszettség esetén a megelőzés a legfontosabb
Az egyik legveszélyesebb állatról emberre terjedő kór, a veszettség kizárólag úgy kerülhető el, ha az állatot előzetesen védelemben részesítik, azaz beoltják. A vírus a nyállal ürül, így harapás során közvetlenül a véráramba juthat, vagy sebből sebbe kerülhet. A lappangási idő két héttől kilencven napig tarthat.
A fertőzött állat harapásának helyén szúró, égető, viszkető érzés, fájdalom jelentkezik, amelyet nyugtalanság, izomrángás, izomremegés, fájdalmas nyelés, nyelési zavarok, nyálfolyás, láz, kínzó fejfájás, vagy nyelési görcsök követnek. A betegséget okozó vírus ugyanis elsősorban az idegrendszert támadja meg, ahol súlyos elváltozásokat okoz, és sem az állatok, sem az ember esetében nem gyógyítható - így végső stádiumában a légzőizmok görcse miatt fulladásos halál állhat be.
Különösen a vadászok vannak veszélyben, akik a fertőzött, lőtt vad zsigerelése, nyúzása során fertőződhetnek, de fokozottan veszélyeztetettek állatokkal foglalkozó szakemberek, így a mezőgazdászok, hentesek, állatorvosok is.
Hazánkban a kórokozó legfőbb hordozói és terjesztői a rókák, ezért a vörös négylábúakat szervezetten, szájon át beadható, eleségbe rejtett szerrel vakcinázzák; a szert évente, meghatározott pontokra helikopterről szórják ki. A kutyákat veszettség ellen évente egyszer kötelező oltatni, a macskákat csak javasolt, pedig a külterületeken, erdők mellett élő, vagy a lakásból időnként kijáró macskák is sokszor hordozzák a vírust.
Forrás: www.wikimedia.org
Majdnem minden kiskutya férges
Az ember fertőződhet a kutyák és a macskák szervezetében élősködő férgekkel is. Ezek petéi szabad szemmel nem láthatók, de mindenütt megtalálhatók az olyan környezetben, ahol fertőzött állatok fordultak meg. A szájon át felvett féreglárva a gyomorsav hatására ugyanis kiszabadul a petéből, és a bélfalon keresztülhatolva vándorol a szervezetben, amíg eléri a kifejlett alakot, majd az újabb ürített peték az állat székletével ürülnek a külvilágba. Ezért a kutyaürülékkel szennyezett homokozóban játszó gyerekek fertőződhetnek a legkönnyebben, de mosatlan kezünk szájba vétele is közvetítheti a veszélyes élősködőket. A zöldségfélék és a gyümölcsök - így például a sárgarépa és a földieper - is szennyeződhetnek féregpetékkel, ezért soha ne együnk mosatlan zöldség- és gyümölcsfélét! A homokozókat lehetőség szerint érdemes letakarni, vagy eleve ilyet vásárolni (egyes barkácsáruházakban jóval olcsóbban kaphatók, mint bababoltokban).
Sajnos szinte minden kölyökkutya fertőzöttnek tekinthető a férgesség szempontjából, ezért velük különösen óvatosnak kell lennünk. A kór a jellegzetes tünetek formájában (féregízek ürítése a bélsárban, "szánkázó" mozdulatok) rendkívül ritkán látható állatainkon, ezért szinte elkerülhetetlen kedvenceink folyamatos fertőződése. A bélférgességnek - akárcsak az állatnál - az embernél sincsenek jellegzetes tünetei, csak általános, mással nem magyarázható panaszok utalhatnak rá, így étvágytalanság, fogyás, sápadtság, fáradékonyság, álmatlanság jelentkezhet az érintetteknél. Mivel a fertőzés emberről emberre is terjedhet, egész családok, gyermekközösségek kaphatják el, ezért ha a család egyik tagjánál bebizonyosodik, hogy tüneteit bélférgesség okozza, akkor a vele élőket is kezelni kell. Amennyiben gyanúnk van arra, hogy a háziállatunk féreggel fertőzött, abban az esetben haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz.
A külső élősködőket is irtani kell
A férgességet - a tévhitekkel ellentétben - a kutyában, macskában élősködő bolhák is közvetíthetik, amelyek az embert is megcsíphetik. Ezért a külső paraziták távol tartására bőrre csöppenthető készítményt javasol az állatorvos, amely két-három hónapon át távol tartja a négylábútól a bolhákat és a kullancsokat is. Utóbbiak több betegséget is terjesztenek - babesiosis, Lyme-kór, agyhártyagyulladás -, amelyekre a kutya és az ember egyaránt fogékony. Védekeznie tehát a gazdának nem csak kedvence, hanem saját érdekében is javasolt. A kullancsok által terjesztett betegségekről és a megelőzési tanácsokról korábbi cikkünkben olvashat részletesebben.
Veszélyes-e a kismamákra a lakásban tartott macska a toxoplazmózis miatt?
Különösen terhes nőkre lehet veszélyes állatról emberre terjedő betegség a toxoplazmózis. A toxoplazmózis egy apró, egysejtű parazita, a Toxoplasma gondii által okozott fertőzés, amelynek szaporodása csak macskákban zajlik, de köztesgazdája lehet bármilyen melegvérű állat, illetve az ember is. A kórokozó a tápcsatornán át, fertőzött macska ürülékével, szennyezett földdel, mosatlan zöldséggel, gyümölccsel vagy a köztigazda állat húsának fogyasztásával terjed. Ép immunrendszerű emberek esetében általában tünetmentesen zajlik, mindössze 10-20%-ban okoz hőemelkedést, lázat, éjjeli izzadást, torokfájást, izomfájdalmat vagy bőrkiütést.
A fertőzés csak akkor lesz veszélyes, ha csökkent immunműködésű egyénekben (pl. szervátültetésen átesett vagy AIDS-beteg) vagy a fertőzésen addig még át nem esett terhes nőben alakul ki. Az anya fertőzése általában tünetmentesen zajlik, de a parazita a méhlepényen keresztüljutva megfertőzheti a magzatot. A terhesség minél korábbi időszakában lép fel a fertőzés, annál súlyosabb következményekkel járhat a magzatra nézve, így koraszülés, halvaszülés vagy spontán vetélés is nagyon gyakran előfordulhat. Ezenfelül elmondható, hogy a fertőzött újszülöttek többsége születéskor tünetmentes, és csak hetek, hónapok vagy akár évek múltával tapasztalhatók az első jelei a fertőzésnek. A leggyakrabban előforduló rendellenesség a szem ér- és ideghártyájának gyulladása, amely súlyos esetben vaksághoz is vezethet. A magzati Toxoplasma-fertőzés következménye lehet még a vízfejűség, a koponyán belüli meszes gócok kialalakulása, valamint süketség és szellemi visszamaradottság, amely tünetek az érintett gyermekekben mintegy 60%-kal gyakrabban fordulnak elő.
Amennyiben azonban az állat gazdájaként betartjuk a higiénikus állattartás szabályait és az állatunkat megfelelően ápoljuk, akkor a fertőzési kockázat minimálisra csökken. Fontos ügyelni arra, hogy a macska nyers hússal való etetését is kerüljük, mert ez lehet az állat megfertőződésének elsődleges forrása.
- A kutyák és macskák élősködői ránk is veszélyesek lehetnek
- A védekezés és megelőzés alapszabályai
