Higiéniai tanácsok kutya- és macskatartóknak

2008. március 3., hétfő, 8:00

Napjainkban egyre gyakoribb, hogy a lakásunkban, kertünkben tartunk valamilyen háziállatot, azonban sokan nem vagyunk tisztában azzal, hogy ez ránk nézve is egészségügyi veszélyeket rejthet magában. Összefoglaljuk a leggyakoribb állatról emberre terjedő betegségek kapcsán felmerülő kérdéseket és tévhiteket. Mit tehetünk otthonunkban, környezetünkben, hogy elkerüljük a kedvenceink által hordozott kórokozókkal, parazitákkal való megfertőződést?

A kutyák és macskák élősködői ránk is veszélyesek lehetnek

A kutyáknak és macskáknak - hasonlóan más élőlényekhez - számos élősködő (parazita) faja van. Ezek egy része külső élősködő - ide tartoznak többek között a tetvek, a bolhák és a kullancsok - , amelyek az állatok bőrén, szőrzetén szabad szemmel is jól láthatók, és az általuk okozott tünetek könnyen felismerhetők.

Léteznek azonban olyan élősködők is, amelyek a kutya és a macska belső szerveiben, szöveteiben élnek, és a fertőzöttség többnyire nem jár együtt látványos tünetekkel. A belső paraziták közül több faj kedvenceink emésztőcsatornájában éri el teljes kifejlettségét, petéik, lárváik a béltartalomba kerülnek, majd az állatok ürülékével (bélsárral) a környezetbe juthatnak. A talajra jutott paraziták azután a szabadban folytatják fejlődésüket, és újabb állatokat fertőzhetnek meg.

E belső élősködők közül több faj az emberre is veszélyes lehet - az ilyen, állatról emberre terjedő megbetegedéseket zoonózisoknak nevezzük. A zoonózis oda-vissza terjedhet, tehát az állat is elkaphat az embertől bizonyos betegségeket; így míg korábban például a szarvasmarha terjesztette a tuberkulózist, ma már találkoztak a szakemberek olyan esettel, amikor a tehenet a gondozója fertőzte meg ugyanezzel a baktériummal.

A veszettség esetén a megelőzés a legfontosabb

Az egyik legveszélyesebb állatról emberre terjedő kór, a veszettség kizárólag úgy kerülhető el, ha az állatot előzetesen védelemben részesítik, azaz beoltják. A vírus a nyállal ürül, így harapás során közvetlenül a véráramba juthat, vagy sebből sebbe kerülhet. A lappangási idő két héttől kilencven napig tarthat.

A fertőzött állat harapásának helyén szúró, égető, viszkető érzés, fájdalom jelentkezik, amelyet nyugtalanság, izomrángás, izomremegés, fájdalmas nyelés, nyelési zavarok, nyálfolyás, láz, kínzó fejfájás, vagy nyelési görcsök követnek. A betegséget okozó vírus ugyanis elsősorban az idegrendszert támadja meg, ahol súlyos elváltozásokat okoz, és sem az állatok, sem az ember esetében nem gyógyítható - így végső stádiumában a  légzőizmok görcse miatt fulladásos halál állhat be.

Különösen a vadászok vannak veszélyben, akik a fertőzött, lőtt vad zsigerelése, nyúzása során fertőződhetnek, de fokozottan veszélyeztetettek állatokkal foglalkozó szakemberek, így a mezőgazdászok, hentesek, állatorvosok is.

Hazánkban a kórokozó legfőbb hordozói és terjesztői a rókák, ezért a vörös négylábúakat szervezetten, szájon át beadható, eleségbe rejtett szerrel vakcinázzák; a szert évente, meghatározott pontokra helikopterről szórják ki. A kutyákat veszettség ellen évente egyszer kötelező oltatni, a macskákat csak javasolt, pedig a külterületeken, erdők mellett élő, vagy a lakásból időnként kijáró macskák is sokszor hordozzák a vírust.


Az egyes állatok legjellemzőbb tünete a megszokott viselkedés változása. Ha bármely háziállatnál felmerül a veszettség gyanúja, nem szabad az állatot megfogni, hanem haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost, mert egy harapás is végzetes lehet számunkra. (A veszettségről kialakulásáról, jellemző tüneteiről még részletesebb információkat korábbi cikkünkben kaphat.)

Majdnem minden kiskutya férges

Az ember fertőződhet a kutyák és a macskák szervezetében élősködő férgekkel is. Ezek petéi szabad szemmel nem láthatók, de mindenütt megtalálhatók az olyan környezetben, ahol fertőzött állatok fordultak meg. A szájon át felvett féreglárva a gyomorsav hatására ugyanis kiszabadul a petéből, és a bélfalon keresztülhatolva vándorol a szervezetben, amíg eléri a kifejlett alakot, majd az újabb ürített peték az állat székletével ürülnek a külvilágba. Ezért a kutyaürülékkel szennyezett homokozóban játszó gyerekek fertőződhetnek a legkönnyebben, de mosatlan kezünk szájba vétele is közvetítheti a veszélyes élősködőket. A zöldségfélék és a gyümölcsök - így például a sárgarépa és a földieper - is szennyeződhetnek féregpetékkel, ezért soha ne együnk mosatlan zöldség- és gyümölcsfélét! A homokozókat lehetőség szerint érdemes letakarni, vagy eleve ilyet vásárolni (egyes barkácsáruházakban jóval olcsóbban kaphatók, mint bababoltokban).

Sajnos szinte minden kölyökkutya fertőzöttnek tekinthető a férgesség szempontjából, ezért velük különösen óvatosnak kell lennünk. A kór a jellegzetes tünetek formájában (féregízek ürítése a bélsárban, "szánkázó" mozdulatok) rendkívül ritkán látható állatainkon, ezért szinte elkerülhetetlen kedvenceink folyamatos fertőződése. A bélférgességnek - akárcsak az állatnál - az embernél sincsenek jellegzetes tünetei, csak általános, mással nem magyarázható panaszok utalhatnak rá, így  étvágytalanság, fogyás, sápadtság, fáradékonyság, álmatlanság jelentkezhet az érintetteknél. Mivel a fertőzés emberről emberre is terjedhet, egész családok, gyermekközösségek kaphatják el, ezért ha a család egyik tagjánál bebizonyosodik, hogy tüneteit bélférgesség okozza, akkor a vele élőket is kezelni kell. Amennyiben gyanúnk van arra, hogy a háziállatunk féreggel fertőzött, abban az esetben haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz.

A külső élősködőket is irtani kell

A férgességet - a tévhitekkel ellentétben - a kutyában, macskában élősködő bolhák is közvetíthetik, amelyek az embert is megcsíphetik. Ezért a külső paraziták távol tartására bőrre csöppenthető készítményt javasol az állatorvos, amely két-három hónapon át távol tartja a négylábútól a bolhákat és a kullancsokat is. Utóbbiak több betegséget is terjesztenek - babesiosis, Lyme-kór, agyhártyagyulladás -, amelyekre a kutya és az ember egyaránt fogékony. Védekeznie tehát a gazdának nem csak kedvence, hanem saját érdekében is javasolt. A kullancsok által terjesztett betegségekről és a megelőzési tanácsokról korábbi cikkünkben olvashat részletesebben.

Veszélyes-e a kismamákra a lakásban tartott macska a toxoplazmózis miatt? 

Különösen terhes nőkre lehet veszélyes állatról emberre terjedő betegség a toxoplazmózis. A toxoplazmózis egy apró, egysejtű parazita, a Toxoplasma gondii által okozott fertőzés, amelynek szaporodása csak macskákban zajlik, de köztesgazdája lehet bármilyen melegvérű állat, illetve az ember is. A kórokozó a tápcsatornán át, fertőzött macska ürülékével, szennyezett földdel, mosatlan zöldséggel, gyümölccsel vagy a köztigazda állat húsának fogyasztásával terjed. Ép immunrendszerű emberek esetében általában tünetmentesen zajlik, mindössze 10-20%-ban okoz hőemelkedést, lázat, éjjeli izzadást, torokfájást, izomfájdalmat vagy bőrkiütést.

A fertőzés csak akkor lesz veszélyes, ha csökkent immunműködésű egyénekben (pl. szervátültetésen átesett vagy AIDS-beteg) vagy a fertőzésen addig még át nem esett terhes nőben alakul ki. Az anya fertőzése általában tünetmentesen zajlik, de a parazita a méhlepényen keresztüljutva megfertőzheti a magzatot. A terhesség minél korábbi időszakában lép fel a fertőzés, annál súlyosabb következményekkel járhat a magzatra nézve, így koraszülés, halvaszülés vagy spontán vetélés is nagyon gyakran előfordulhat. Ezenfelül elmondható, hogy a fertőzött újszülöttek többsége születéskor tünetmentes, és csak hetek, hónapok vagy akár évek múltával tapasztalhatók az első jelei a fertőzésnek. A leggyakrabban előforduló rendellenesség a szem ér- és ideghártyájának gyulladása, amely súlyos esetben vaksághoz is vezethet. A magzati Toxoplasma-fertőzés következménye lehet még a vízfejűség, a koponyán belüli meszes gócok kialalakulása, valamint süketség és szellemi visszamaradottság, amely tünetek az érintett gyermekekben mintegy 60%-kal gyakrabban fordulnak elő.

Amennyiben azonban az állat gazdájaként betartjuk a higiénikus állattartás szabályait és az állatunkat megfelelően ápoljuk, akkor a fertőzési kockázat minimálisra csökken. Fontos ügyelni arra, hogy a macska nyers hússal való etetését is kerüljük, mert ez lehet az állat megfertőződésének elsődleges forrása.

A védekezés és megelőzés alapszabályai

A kutyák és a macskák különféle belső élősködői elleni kezelésre vannak megfelelő hatóanyagokat tartalmazó állatgyógyszerek (antiparazitikumok), amelyek rendszeres alkalmazásával nemcsak az érintettséget csökkenthetjük, hanem ez lehetőséget teremthet az ember fertőződésének a megelőzésére is. Sajnos az említett fajok fejlődési alakjaival fertőződött emberek kezelése rendkívül nehéz, gyakran kilátástalan. Ennek az is az oka, hogy az emberben ezek a férgek, egysejtűek elsősorban a különféle szövetekben tartózkodnak, vándorolnak, így a gyógyszerek nehezen érik el őket.

A gyerekek vannak nagyobb veszélyben

A fertőzésekre a gyerekek nem fogékonyabbak, csupán a tisztálkodásban kevésbé tudatosak,  ezért a szülőnek kell ügyelnie arra, hogy állatsimogatás után ne nyúljanak a szájukba, és minden esetben mossanak kezet, de a legfőbb hangsúly a megelőzés szempontjából természetesen az állatok megfelelő kezelésén van. Az adott élősködő ellen a megfelelő szer kiválasztása, illetve ajánlása, valamint a szakszerű alkalmazáshoz a tanácsadás az állatorvos feladata, de a megfelelő eredmény eléréséhez az állattartó aktív és megbízható együttműködésére van szükség, hiszen gyakran az állat otthoni környezetében történik a kezelés.



Hová forduljunk, ha mégis megtörtént a baj?

Amennyiben mégis előfordulnak az előbbiekben felsorolt tünetek, akkor haladéktalanul a házi- vagy gyermekorvoshoz kell fordulni, nem eltitkolva az állatokkal való kontaktust. Emellett ugyanilyen fontos, hogy a házi kedvencet az állatorvossal megvizsgáltassuk.

A szőrallergia is kellemetlen tüneteket okozhat

Nem tartozik a zoonózisok közé - hiszen nem az állatról emberre terjedő paraziták okozzák -, de a napjainkban egyre gyakoribb állatszőr-allergia is megelőzhető a fenetbbiekben ismertetésre került higiénés tanácsok betartásával. Az állati szőrallergiák egy része bőreltérést okoz, más része allergiás náthát, de leggyakoribb a belégzéses (inhalatív) asztmás megbetegedés, amely nem megfelelő kezelés esetén súlyos fulladásos tüneteket okozhat. (Az asztmáról és kialakulásának egyéb okairól korábbi cikkünkben bővebben olvashat.) Ha csecsemőnk vagy kisgyermekünk allergiás betegségben szenved, feltétlen gondoljunk a fentiekben leírt állatszőr-allergiák kiváltó okainak lehetőségeire, és tartsuk távol a kicsiket a háziállatoktól. Ezenfelül minden egyes vizsgálat esetén a gyermek kezelőorvosának figyelmét feltétlenül hívjuk fel otthon lévő háziállatainkra.