Izmaink testünk tömegének mintegy 40%-át alkotják, felépítésüktől, összetételüktől függően különböző funkciókat látnak el. A vázizmok a mozgás aktív szervei, összehúzódásukkal a csontjainkat egy- vagy kétkarú emelőkar módjára mozgatják, az ízületeket működtetik. Ezzel szemben a simaizmok a belső szervek és az erek falának felépítésében, míg a szívizom a keringési rendszer központjának mozgásaiban vesz részt. Cikkünkben elsősorban a vázizmok működését és jellegzetességeit, valamint fejlődését tekintjük át.
A vázizmok szerepe, szerkezete
Orvosi jegyzetek
A térdizület gyakoribb megbetegedései
Gyakoribb mozgásszervi traumák felnőttkorban
Anatómiai háttéranyagok
A csontok típusai, szerkezete, feladatai és fejlődése
Az ízületek, porcok, szalagok szerkezete és szerepe a mozgásban
A harántcsíkolt izmaink - a simaizmokkal és a szívizommal ellentétben - gyors és erőteljes összehúzódásra képesek, de gyorsan el is fáradnak. Az egyes izomsejtek nem egyesével fordulnak elő, hanem több száz vagy ezer a sejtosztódás során szét nem vált sejt közösséget alkot, így alakul ki az izom működési egysége az izomrost. Az izomrostok sejtplazmájában pedig összhúzékony egységek, a miozin nevű vastag és az aktin nevű vékony fehérjeszálak találhatók, amelyek együttesen harántcsíkolt elrendeződést mutatnak. (Egy-egy izomrost mintegy 0,01-0,1 mm széles és 5-12 cm hosszú.) Az izomrostok sejtplazmájában pedig összhúzékony egységek, a miozin nevű vastag és az aktin nevű vékony fehérjeszálak találhatók, amelyek együttesen harántcsíkolt elrendeződést mutatnak. Az izomrostokat kötőszövet fogja össze köteggé, a kötegeket pedig védelmet nyújtó kötőszövetes burok fogja körül, a rostszálak közötti kötőszövet pedig tartalmazza az izmot tápláló és működtető ereket és az idegeket. Az izomrostok működéséhez ugyanis nagy mennyiségű energia kell, amelyet a vér által szállított, izomban lévő szőlőcukor és oxigén szolgáltat.
Az izmok működése és terhelhetősége
Az izmok élettani működése az összehúzódás és az elernyedés váltakozása, és ezzel kapcsolatban érdekességként elmondható, hogy az egyes izmok akár eredeti hosszuk egyharmadára is képesek összehúzódni.
Az izmok élettani működése az összehúzódás és az elernyedés váltakozása, és ezzel kapcsolatban érdekességként elmondható, hogy az egyes izmok akár eredeti hosszuk egyharmadára is képesek összehúzódni. Az izmok működése mindig összehangolt, azaz amikor az egyik izom összehúzódik, az ellentétes párja (hajlító vagy feszítő) elernyed, amely lehetővé teszi az ízületek megfelelő mozgását. Ennek következtében minden egyes végtagunkhoz kapcsolódik egy hajlító és egy ezzel ellentétes működést végző feszítő izom. Az izmok tényleges összehúzódását, megrövidülését, majd később elernyedését a már említett vastag és vékony fehérjeszálak energiafelhasználással történő egymásba csúszása, illetve egymástól való eltávolodása biztosítja.
A működés közben felhalmozódott anyagcseretermékek - amelyek közül legjelentősebb a tejsav - az izmokban a fáradtság érzetét keltik, ami pihenéskor a megfelelő vérellátás következtében hamar megszűnik. Amennyiben azonban az izmok vérellátása hosszabb időn keresztül csökken - például tartósan görcsösen összehúzódott állapotban vannak -, az izomrostok nem jutnak kellő tápanyaghoz és oxigénhez, amely izomfájdalomhoz, gyengeséghez, az izom rugalmasságának csökkenéséhez vezet.
Miért fontos, hogy edzettek legyenek az izmaink?
Az edzett izom azonban gyorsan képes alkalmazkodni az igénybevételhez, rendszeres gyakorlással a teljesítménye ugyanis jelentősen nő. A fokozott, de nem túlerőltetett, rendszeres mozgás illetve munka során egyfelől az ugyanazon mozgásban résztvevő izmok működése koordináltabbá válik, másfelől a gyakran működő izom rostjai megvastagodnak, számuk azonban nem szaporodik. A folyamat során a munkát végző izom fokozott energiaszükségletét a fokozott vérellátás biztosítja, aminek eredményeképpen a nyugalmi véráramlásnak akár tízszerese is juthat egy-egy izomba a terhelésnek megfelelően.
Összefoglalásképp tehát elmondható, hogy az izmok ereje, fejlettsége, teherbíró képessége a rendszeres használat függvénye. A rendszeres mozgás, sportolás, kocogás, úszás, tornázás hatására az izmok ugyanis megvastagodnak, megerősödnek, míg mozgásszegény életmód, illetve hosszabb fekvés esetén az izmok gyengülnek, elvékonyodnak, terhelhetőségük csökken, és egy esetleges nagyobb megerőltetés hatására könnyebben létrejöhet izomsérülés.
Milyen hatásra mozognak az izmaink?
Az izmok összehúzódása és az így kialakuló testmozgás az agykéregből kiinduló idegingerületek hatására jön létre. Ez azt is jelenti, hogy az ép beidegzés alapvető feltétele az izmok megfelelő működésének és fontos tényezője az izom rugalmasságának. Vagyis az izom és annak beidegző idege egy rendszert, egy egységet képez.
- A vázizmok szerepe, szerkezete
- Az inak és a tömlők segítik az izmok működését
