Az inak és a tömlők segítik az izmok működését
Az izom természetes működése az összehúzódás, melynek során a csontokon lévő eredési és a tapadási pont közelebb kerül egymáshoz: ennek eredménye a mozgás. Az izmok inak közvetítésével tapadnak a csontokhoz, amely képződmények igen nagy húzószilárdságúak, de alig nyújthatóak.
Az ízületek közelében az inakat védőburok, ínhüvely veszi körül, mely elősegíti az ín könnyű mozgását. Az ínhüvely szerkezete és felépítése nagyon hasonló az ízületi hártyáéhoz, így betegségei is hasonlóak (például ínhüvelygyulladás). Ahol az ín kemény csontos alapon vagy csontkitüremkedés felett halad el, külön védőrendszer biztosítja szabad mozgását és védelmét. Ezeket nyálkatömlőknek nevezzük, melyek tulajdonképpen kisebb-nagyobb zsákocskák, tömlők, melyeket az ízületi nedvhez hasonló folyadék tölt ki. A nyálkatömlők ürege gyakran összeköttetésben áll az ízületi üreggel. Leggyakoribb betegségük a gyulladás, melyet fizikai túlterhelés, megerőltetés vagy fertőzés okozhat.
Hogyan gyarapodnak az izmok?
A csecsemő már az anyaméhben is élénken mozog, és természetesen így tesz a születéskor is, hiszen már szinte minden izma megvan, amely egy felnőttnek is. Az újszülött azonban még ösztönös reakciókkal, ún. reflexmozgásokkal születik, amelyek a központi idegrendszer és az izmok fejlődésével egyre inkább háttérbe szorulnak, s a kisgyerek fejlődése során egyre jobban megtanul uralkodni teste izmai fölött, amelynek elsődleges jele a szobatisztaság kialakulása lesz. A gyermek izmainak egészséges fejlődéséhez, és megfelelő éréshez tápláló étrend, mozgás és hormonok szükségesek. Serdülés után aztán a férfi nemi hormonok segítik elő, hogy a fiúk izmai nagyobb tömegűek és erősebbek legyenek. A mozgás azonban mind a fiúk mind a lányok esetén elengedhetetlenül szükséges az izmok megfelelő növekedéséhez; enélkül ugyanis az izmok sorvadásnak indulnak. A fizikailag aktív gyermekek izmai ezért kimutathatóan sokkal erősebbek, és működésük koordináltabb, mint kevésbé mozgékony társaiké.
A simaizmok és a szívizom alapvető felépítésében nem különbözik a vázizmoktól, azonban funkciójukat, teherbíró képességüket tekintve jelentősen eltérnek egymástól.
A simaizom ugyanis az érfalakban és a belső szervek falában található - például a bélrendszerben és a húgyhólyagban -, és elmondható, hogy vázizmokhoz képest nem fáradékony izomfajta: tartósabb, de kisebb erőkifejtésre alkalmas. A simaizmok működését nem tudjuk akaratunkkal szabályozni, illetve befolyásolni, míg a harántcsíkolt izmok esetén igen.
A szívizom a váz- és a simaizmok hasznos tulajdonságait egyesíti magában, tehát nagy munkát is képes hosszan és hatásosan kifejteni, de külön jelentősége az is, hogy saját ingerképző és ingerületvezető rendszerrel rendelkezik, így akaratunktól és a felsőbb idegi szabályozó mechanizmusoktól függetlenül is képes működni.
Makó Attila
Az ízületek közelében az inakat védőburok, ínhüvely veszi körül, mely elősegíti az ín könnyű mozgását. Az ínhüvely szerkezete és felépítése nagyon hasonló az ízületi hártyáéhoz, így betegségei is hasonlóak (például ínhüvelygyulladás). Ahol az ín kemény csontos alapon vagy csontkitüremkedés felett halad el, külön védőrendszer biztosítja szabad mozgását és védelmét. Ezeket nyálkatömlőknek nevezzük, melyek tulajdonképpen kisebb-nagyobb zsákocskák, tömlők, melyeket az ízületi nedvhez hasonló folyadék tölt ki. A nyálkatömlők ürege gyakran összeköttetésben áll az ízületi üreggel. Leggyakoribb betegségük a gyulladás, melyet fizikai túlterhelés, megerőltetés vagy fertőzés okozhat.
Hogyan gyarapodnak az izmok?
A csecsemő már az anyaméhben is élénken mozog, és természetesen így tesz a születéskor is, hiszen már szinte minden izma megvan, amely egy felnőttnek is. Az újszülött azonban még ösztönös reakciókkal, ún. reflexmozgásokkal születik, amelyek a központi idegrendszer és az izmok fejlődésével egyre inkább háttérbe szorulnak, s a kisgyerek fejlődése során egyre jobban megtanul uralkodni teste izmai fölött, amelynek elsődleges jele a szobatisztaság kialakulása lesz. A gyermek izmainak egészséges fejlődéséhez, és megfelelő éréshez tápláló étrend, mozgás és hormonok szükségesek. Serdülés után aztán a férfi nemi hormonok segítik elő, hogy a fiúk izmai nagyobb tömegűek és erősebbek legyenek. A mozgás azonban mind a fiúk mind a lányok esetén elengedhetetlenül szükséges az izmok megfelelő növekedéséhez; enélkül ugyanis az izmok sorvadásnak indulnak. A fizikailag aktív gyermekek izmai ezért kimutathatóan sokkal erősebbek, és működésük koordináltabb, mint kevésbé mozgékony társaiké.
A simaizmok és a szívizom
A simaizmok és a szívizom alapvető felépítésében nem különbözik a vázizmoktól, azonban funkciójukat, teherbíró képességüket tekintve jelentősen eltérnek egymástól.
A simaizom ugyanis az érfalakban és a belső szervek falában található - például a bélrendszerben és a húgyhólyagban -, és elmondható, hogy vázizmokhoz képest nem fáradékony izomfajta: tartósabb, de kisebb erőkifejtésre alkalmas. A simaizmok működését nem tudjuk akaratunkkal szabályozni, illetve befolyásolni, míg a harántcsíkolt izmok esetén igen.
A szívizom a váz- és a simaizmok hasznos tulajdonságait egyesíti magában, tehát nagy munkát is képes hosszan és hatásosan kifejteni, de külön jelentősége az is, hogy saját ingerképző és ingerületvezető rendszerrel rendelkezik, így akaratunktól és a felsőbb idegi szabályozó mechanizmusoktól függetlenül is képes működni.
- A vázizmok szerepe, szerkezete
- Az inak és a tömlők segítik az izmok működését
