Szervezetünk legnagyobb teherbírású szövete a csontszövet, amely különleges szerkezetének köszönhetően hajlékony és egyben rendkívül ellenálló, de egyben mozgékony és rugalmas vázat képez mozgásaink megfelelő kivitelezéséhez. Emellett azonban számos más, igen jelentős funkcióval is rendelkezik Cikkünkben áttekintjük milyen jellemzők biztosítják csontjaink számára a fentebb leírt tulajdonságokat, de arra is választ kaphatunk, hogy az élet során hogyan fejlődik ki az egészséges csontösszetétel.
A csont szerkezete
Orvosi jegyzetek
A térdizület gyakoribb megbetegedései
Gyakoribb mozgásszervi traumák felnőttkorban
Anatómiai háttéranyagok
Az ízületek, porcok, szalagok szerkezete és szerepe a mozgásban
Dinamikusan átépülő rendszer a csontokban
A csontszövet 70%-a szervetlen, 20%-a szerves anyag, míg a maradék részt víz alkotja. A csontok szerkezetének alapanyaga a kollagén nevű fehérjemolekula, mely tulajdonképpen a szerves állomány vázát alkotja. Ezekre a fehérjerostokra szervetlen ásványi anyagok (hidroxiapatit, kalcium-foszfát, kalcium-karbonát) rakódnak le, épülnek be, és így együttesen adják a csont szilárdságát. A csontszövet összetételének ezen kettősségét nagyon egyszerű kísérlettel igazolhatjuk: ha a csontot sósavba tesszük, ez kioldja belőle a mészsókat, és a csont gumiszerűen hajlékonnyá válik. Ha láng fölé tartjuk, akkor a szerves állomány elégése következtében a csont törékeny lesz. Ezen szerkezetnek köszönhetően a csontnak igen nagy a teherviselő képessége, és kis fokban hajlik is, anélkül hogy eltörne.
Az emberi csont azonban nem tömör, változatlan egység, hanem a szervezettel összhangban levő, folyamatosan változó, felépülő és lebomló szakaszokból álló rendszer. Ezt a folyamatos átalakulást és megújulást a csont szerves állományában található csontképző és csontfaló sejtek működésének egyensúlya alakítja ki. A csontképző sejtek ugyanis a csontállomány pótlását végzik, míg a csontfaló sejtek ezzel ellentétes folyamatokat segítenek. Egy csonttörés esetén, vagy a csontfejlődés folyamán ugyanis mindkét sejttípus által végzett rendkívül nagy szükség van, együttes működésük alakítja ki ugyanis a végső csont struktúráját.
Csontjaink többet bírnak a vasbetonnál
A csontjaink szerkezetéhez hasonló módon készül az építkezéseknél használt vasbeton, a csontszövet azonban egy dinamikusan átépülő szerkezet: különleges felépítésének köszönhetően ugyanis hozzávetőlegesen háromszor akkora terhet bír el, mint a vasbeton vagy a gránit, és 30-szor annyit, mint a tégla. Az emberi szervezet legerősebb csontja, a sípcsont közel 2000 kg-ot bír el, vagyis kb. 40-szer annyit, mint amennyire rendes körülmények között (fél lábon állva) megterheljük. A csont azonban nemcsak igen szilárd és teherbíró, hanem rendkívül rugalmas is: az emberi koponyát képzeletben satuba fogva szélességének 9/10-ed részére összepréselhetjük, mielőtt elpattanna. Ennek a ténynek különös jelentősége van a szülés folyamán, ezért a szűk szülőcsatorna sem jelent leküzdhetetlen akadályt a csecsemő számára.
A csontok fő funkciója a test belső, szilárd vázának biztosítása. A csontváz meghatározza a test alakját és méreteit, de elmondható, hogy a csontok határolják el egymástól egyes testüregeket is, s így védik a bennük elhelyezkedő szerveket a külső hatásoktól. A csontváz egyben az emberi test mozgásának passzív szerve, amely funkciója elsősorban annak köszönhető, hogy az izmok tapadási helyeit is biztosítja. A csontok és az izmok izületeken keresztül, szalagok és más járulékos elemekkel kapcsolódnak össze csontvázzá.
A csontoknak emellett még számos létfontosságú funkciója van. Szivacsos állományukban található a legfontosabb vérképző szerv, a vörös csontvelő. Csontjaink ezen kívül ásványi anyag (kalcium és foszfor) - raktárként is funkcionálnak, részt vesznek a sav-bázis-egyensúly kialakításában, és a nehézfémek gyors megkötése révén méregtelenítést is végeznek.
- A csont szerkezete
- A csont fejlődése
