A csont fejlődése
A gyermekek csontja még puha, "képlékeny" a felnőttekéhez képest, az életkornak megfelelő terheléshez alkalmazkodott, ezért nem képes hosszú ideig elviselni nagyobb megterhelést. A csont ebben a fejlődés meghatározott szakaszaiban a porcszövet belsejében formálódik egészen addig, amíg a serdülés alatt a csontváz a felnőtt állapotnak megfelelő fejlettségét el nem éri. Gyermekkorban a csontváz állandóan épül és erősödik, de fontos kiemelni, hogy a csöves csontok elsősorban a növekvő ízületi végüknél hosszabbodnak meg, ezért e terület sérülései jelentősen megállíthatják a növekedést. Megközelítőleg a 30-35. életévre alakul ki a maximális csonttömeg - ha a megfelelő körülmények biztosítottak -, majd ezután minden embernél elkezdődik a lassú, korral együttjáró csontleépülés (csontfogyás). Idős korban (70 éves kor felett) a csontozat teherbíró képessége sokkal kisebb, mint fiatal életkorban, és megnő a csonttörés veszélye. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy idős korban mindenképpen bekövetkezik a csonttörés.
A csont épülésének hormonális szabályozása
A megfelelő csontképzéshez a csontképző sejteken kívül vitaminokra (D-, A- és C-vitaminra) és hormonokra is szükség van. A vitaminok közül a D-vitamin fokozza a kálcium felszívódását és beépülését a csontokba, valamint segíti a bélből a foszfát és az aminosavak visszaszívását. Hiányában csontfejlődési zavar, csontlágyulás, csontritkulás, a csontok és a fogak szabálytalan formájú kialakulása lesz a jellemző. Izomrángás és görcsös állapot is kialakulhat. Javítja a sejtképzést (ezzel elősegítheti a leukémia kialakulásának megelőzését) és a termékenységet.
Több mirigy hormonja is részt vesz a csont kialakulásában. Az agyalapi mirigy elülső lebenyében képződő növekedési hormon nemcsak a porcképződést, hanem a porc elcsontosodását is serkenti. Ezenkívül a pajzsmirigy tiroxinja és trijód-tironinja, valamint a nemi hormonok (az ösztrogének) is nélkülözhetetlenek az egészséges csontképzéshez és -összetételhez.
Vizsgálati eredmények bizonyítják továbbá, hogy az egészséges csontok növekedését a megfelelő mennyiségű és az adott életkornak megfelelő intenzitású testmozgás is serkentheti, így gyermekkorban különösen fontos szerepet kaphat ez a tényező.
A csontok közötti összeköttetések
A csont megfelelő szerkezete és stabilitása mellett rendkívül fontos a csontjaink közötti kapcsolatok megfelelő kialakulása is. Ha az egymással összeköttetésben álló csontok anyaga lényegében folyamatosan megy át egymásba, folytonos összeköttetésről beszélünk.
A porcos kapcsolat a csigolyatestek között taláható porckorongok esetén jellemző.
Ha az összekötő szövet maga is csontszövet, akkor összeforradásáról beszélünk.
A csontok közötti leggyakoribb és legelterjedtebb összeköttetést azonban az ízületek képezik. Ízületeknek nevezzük az elmozduló csontokat összekapcsoló szerveket, amelyekben az összeköttetésben álló csontfelszíneket porc borítja, közöttük pedig rés található, tehát olyan jellegű folytonos összeköttetésről itt nem beszélhetünk, mint az előbbiekben felsorolt kapcsolódási formák esetén. A megfelelő szilárdság érdekében a csontoknak merevnek kell lenniük, de ha a csontváz egyetlen bonyolult csontképződmény lenne semmiféle mozgás kivitelezésére nem nyílna lehetőség. A csontváz csak úgy lehet mozgékony, hogy számos különálló csontra van osztva, és a csontok érintkezési pontjainál megjelennek az ízületek.
Makó Attila
A csont épülésének hormonális szabályozása
A megfelelő csontképzéshez a csontképző sejteken kívül vitaminokra (D-, A- és C-vitaminra) és hormonokra is szükség van. A vitaminok közül a D-vitamin fokozza a kálcium felszívódását és beépülését a csontokba, valamint segíti a bélből a foszfát és az aminosavak visszaszívását. Hiányában csontfejlődési zavar, csontlágyulás, csontritkulás, a csontok és a fogak szabálytalan formájú kialakulása lesz a jellemző. Izomrángás és görcsös állapot is kialakulhat. Javítja a sejtképzést (ezzel elősegítheti a leukémia kialakulásának megelőzését) és a termékenységet.
Több mirigy hormonja is részt vesz a csont kialakulásában. Az agyalapi mirigy elülső lebenyében képződő növekedési hormon nemcsak a porcképződést, hanem a porc elcsontosodását is serkenti. Ezenkívül a pajzsmirigy tiroxinja és trijód-tironinja, valamint a nemi hormonok (az ösztrogének) is nélkülözhetetlenek az egészséges csontképzéshez és -összetételhez.
Vizsgálati eredmények bizonyítják továbbá, hogy az egészséges csontok növekedését a megfelelő mennyiségű és az adott életkornak megfelelő intenzitású testmozgás is serkentheti, így gyermekkorban különösen fontos szerepet kaphat ez a tényező.
A csontok közötti összeköttetések
A csont megfelelő szerkezete és stabilitása mellett rendkívül fontos a csontjaink közötti kapcsolatok megfelelő kialakulása is. Ha az egymással összeköttetésben álló csontok anyaga lényegében folyamatosan megy át egymásba, folytonos összeköttetésről beszélünk.
A porcos kapcsolat a csigolyatestek között taláható porckorongok esetén jellemző.
Ha az összekötő szövet maga is csontszövet, akkor összeforradásáról beszélünk.
A csontok közötti leggyakoribb és legelterjedtebb összeköttetést azonban az ízületek képezik. Ízületeknek nevezzük az elmozduló csontokat összekapcsoló szerveket, amelyekben az összeköttetésben álló csontfelszíneket porc borítja, közöttük pedig rés található, tehát olyan jellegű folytonos összeköttetésről itt nem beszélhetünk, mint az előbbiekben felsorolt kapcsolódási formák esetén. A megfelelő szilárdság érdekében a csontoknak merevnek kell lenniük, de ha a csontváz egyetlen bonyolult csontképződmény lenne semmiféle mozgás kivitelezésére nem nyílna lehetőség. A csontváz csak úgy lehet mozgékony, hogy számos különálló csontra van osztva, és a csontok érintkezési pontjainál megjelennek az ízületek.
Makó Attila
- A csont szerkezete
- A csont fejlődése
