A fejlett, elöregedő társadalmakra egyre inkább jellemző a születéskor várható időtartam növekedése, amelynek következtében sokkal gyakoribb lett az olyan betegségek előfordulása, amelyek inkább az időskorra jellemzőek. Részben ennek a tényezőnek a következtében ma Magyarországon minden második beteg mozgásszervi panasszal keresi fel orvosát, amelynek hátterében a csontok és porcok pusztulása, leépülése áll. Cikkünkben szakértő segítségével tekintjük át a porcok öregedésének folyamatát és ennek legfontosabb következményeit.
Ajánló
Öregíthet is a mozgásszegény életmód
Testmozgással mérsékelhető a térdízületi porcok kopása
A térdizület gyakoribb megbetegedései
Biciklizés a gyógytornász tanácsai alapján
A könnyed testmozgás egészségesebb lehet az intenzív edzésnél
Hasznos tanácsok derékfájás esetén
Pirulapatika
A csontok öregedésének pontos oka mindeddig nem tisztázott, de számos tényezőről tudjuk, hogy szerepet játszik benne. Ilyen a nők esetében az ösztrogén hormonok hiánya, amely a menopauza utáni állapotra jellemző, de szerepet játszik benne az örökletes hajlam, az alacsony kálciumszint, a D-vitamin-hiány, és a csökkent fizikai aktivitás is.
A csontszövetnek igen magas az ásványianyag-tartalma, viszonylag stabil a szerkezete, de ugyanakkor állandóan változó, élő szövet, ennek megfelelően a csontok az aktuális terhelésnek megfelelően képesek átépülni, amely folyamatban a csontot építő sejteknek (oszteoblasztok) és a csontot bontó sejteknek (oszteoklasztok) van alapvető szerepe. Úgy tűnik, hogy a csontok öregedésében ennek a két ellentétes folyamatnak az egyensúlyzavara áll fenn. Egészséges egyéneknél a csontképzés 25-35 éves korig jelentősen meghaladja a csont lebontását, míg 35-40 éves korban - miután a csonttömeg elérte a maximumát - a két folyamat teljesen egyensúlyban van. Ezt követően 45 éves kor felett a csontszövet lebontása meghaladja a felépülést, ezért innentől kezdve mind a nők mind a férfiak évente csonttömegüknek körülbelül 0,5%-át veszítik el. Nőkben ez a folyamat a menopauzát követően oly mértékben felgyorsulhat, hogy a csonttömegük évente akár 2-5% százalékkal is csökkenhet. A nők azért is veszélyeztettek a csontritkulás szempontjából, mert a csonttömegük eleve kevesebb, és vékonyabbak a csontjaik.
Combnyaktörés is bekövetkezhet
A csontritkulás folyamata nem csak egy-egy csontot, hanem a csontvázrendszer egészét érinti. Elsősorban a csont szivacsos állománya fogyatkozik meg, azokon a helyeken, amelyek a legfontosabb szerepet töltik be a teherviselésben, ezek közé tartoznak a csigolyák, a csukló és a combnyak területe. Ha már kialakult a csontritkulás, kezdetben kis úgynevezett mikrotörések keletkeznek a csontokban, amelyek tünetmentesek is lehetnek vagy csak visszatérő fájdalommal hívják fel magukra a figyelmet. A későbbiekben már igen kis traumára is súlyos csonttörések (csigolyatörés, combnyaktörés) következhetnek be, amelyek aztán még komolyabb szövődményekkel járhatnak.
A porckopás is mozgásszervi problémákat okoz
A porcszövetek öregedése kopási folyamatokhoz, az ízületek szerkezeti leépüléséhez vezet. A folyamat pontos tisztázása még várat magára, azt azonban már tudjuk, hogy a porckopás kialakulásában biztosan szerepet játszik a végtagok tartósan fennálló túlzott megterhelése, és mozgásszegény életmód.
Mai ismereteink szerint a porcok pusztulásának hátterében két alapvető folyamat áll. Egyrészről a porcszövet alapállományának szerkezeti változása, amelynek oka a porcsejtek anyagcseréjének lelassulása áll. A porcpusztulás kezdeti szakaszában nő a porcok víztartalma, ebben fontos szerepe van a kollagén szerkezet meglazulásának és meggyengülésének. A regeneráció során termelődő kollagén azonban már más szerkezetű, amely lényegesen kisebb mennyiségben képes vizet megkötni, ezért kevésbé rugalmas, mint az eredeti kollagén volt. Ezzel a folyamattal párhuzamosan ugyanakkor megnő a porcállományban található kollagénbontó enzimek mennyisége is. Ezenfelül a kor előrehaladtával a porc alatti csontszövet igénybevétele megnő, megvastagodnak a csontgerendák, és a csontszövet rugalmassága is csökken, ami áttételesen a csont fölött található ízületi porc fokozott mechanikai igénybevételével - így fokozott sérülésveszéllyel - jár. A már meglassult anyagcseréjű porcsejtek aztán már nem képesek ezeket a sérüléseket kijavítani, így végül újabb és újabb kis sérülések keletkeznek, és az ízületeket borító, védő porcfelszín területe jelentősen lecsökken.
Legfontosabb a megelőzés
Minél többet tudunk a csontokat, ízületeket érintő öregedési folyamatokról annál inkább van lehetőségünk, arra, hogy megelőzzük a krónikus időskori mozgásszervi betegségek kialakulását. Ezek közé tartozik a csontritkulás esetében az ösztrogén pótlás, a porckopás esetében pedig a glükózamin- és a kondroitin-szulfát pótlás. Természetesen ezen tényezők mellett nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres, nem túl megerőltető testmozgás és az egészséges táplálkozás szerepét, amely kulcsszerepet tölt be a porcszövetek egészségének megőrzésében és az ízületi kopás kialakulásának megelőzésben.
A kialakult ízületi kopás gyógyítása
Jelenleg az artrózis kezelése három fő alappilléren nyugszik, amelyek közül a gyógyszeres kezelés célja egyrészről a fájdalom csillapítása, és a porcpusztulást kísérő gyulladás gátlása, másrészről a porcszövet regenerációjának elősegítése. Ezek a fizikoterápia és életmódbeli tanácsadás, a gyógyszeres kezelés, és az ortopédsebészeti kezelés.
dr. Bors István
