A magyar lakosság ivóvízellátása mennyiségi tekintetben szinte teljes egészében megoldott, a minőséggel azonban sok területen - elsősorban az Alföld déli és középső, valamint a Dunántúl déli részén - problémák vannak. Milyen veszélyes szennyezőanyagok fordulhatnak elő az ivóvízben? Csapvizet vagy ásványvizet itassunk inkább a kisgyerekekkel és a csecsemőkkel? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ, de azt is megtudhatjuk, hová fordulhatunk, ha nem megfelelő a víz minősége, és hogy milyen létfontosságú ásványi anyagok találhatók a csapvízben.

Ajánló
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai aloldala
Magyarország 2007.évi környezetegészségügyi és ivóvízhelyzete
Korábban
Szinte minden gyerek ivott az ingyenes vízből, cukros üdítő helyett
A vízszennyezők összesen 507 településen, elsősorban Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Baranya és Tolna megyében több mint 1,6 millió lakost érintenek (az összes érintett település és lakos száma a többszörös szennyező-előfordulások miatt nem azonos az egyes vízszennyezők által érintettek összegével). Az egészségügyi szempontból kritikus vízszennyezők típusait és az érintett települések listáját, valamint az ezeket ábrázoló térképeket az Országos Környezetegészségügyi Intézet tájékoztatójában tekinthetik meg részletesebben (lásd az ajánlóban).
Az arzén a legveszélyesebb szennyezőanyag
"A szennyezőanyagok közül a legsúlyosabb problémát a természetes eredetű arzénelőfordulás jelenti. Magyarországon csaknem 1,4 millió ember fogyaszt az új - az Európai Unióban elfogadott - határérték fölötti arzénkoncentrációjú vizet. Ezeken a területeken az ÁNTSZ regionális intézetei tájékoztatják a lakosságot a problémáról, ám - egy megfelelő kormányrendelet-módosítás hiányában - sajnos sokszor ez a kommunikáció még nem tökéletes" - mondta Dr. Kádár Mihály.
"Közegészségügyi szempontból különösen fontos tény, hogy az arzén az egyetlen olyan hazai ivóvízszennyző, amelyről a WHO által hivatkozott korábbi vizsgálatokkal egybehangzóan egy friss hazai kutatás is kimutatta: a határérték feletti mennyiség növeli a bőr- és tüdőrák, a nagyobb koncentrációk pedig még a hólyag- és veserák kockázatát. Az arzén eltávolítása megfelelő technológiával lehetséges, azonban ennek a rendszernek a kiépítése rendkívül költséges eljárás" - fejtette ki a a szakértő.
További probléma, hogy a lakosság döntő többsége (92,6%) központi elosztórendszerből kapja az ivóvizet, annak bakteriológiai minősége viszont nem minden esetben fogadható el a kötelező határértékek ismeretében. Ennek oka sokrétű lehet; így a vízműbe érkező víz minősége, a nem megfelelő módon kezelt beérkező víz, a fertőtlenítési folyamat hibája, a vízelosztó rendszer rossz állapota vagy a nem megfelelő karbantartás.
Mindezek alapján megnő annak az esélye, hogy a kórokozó mikrobák a rendszer többszörös védőgátján átjutnak, és növelik a fogyasztók fertőződésének lehetőségét. "Azok a fogyasztók, akiknél csak ilyen víz található, erről és az átmeneti időszak teendőiről joggal igényelhetnek tájékoztatást, amelyet az ÁNTSZ szakemberei végeznek" - mondta a szakember.
Dr. Kádár Mihálytól megtudtuk: az ivóvízben található, potenciálisan rákkeltő anyagok esetében a határértéket úgy állapítják meg a szakemberek, hogy a víz egész életen keresztül (70 évig, napi 2 liter mennyiségben) történő fogyasztása legfeljebb százezer fogyasztó közül egy esetében jelentsen megnövekedett rákbetegség-kockázatot. A határértékek túllépése tehát a betegségek kialakulásának nagyobb kockázatát jelenti, és semmiképpen sem azt, hogy biztosan kialakulnak ezek a betegségek.
2010-re minden településen megfelelő lehet az ivóvíz
A tavalyi évtől kezdődően a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elindította az Ivóvízminőség Javító Programot, amelynek keretében a vízszennyezés által érintett községek, illetve szolgáltatók pályázhatnak a probléma megoldására biztosított uniós, illetve hazai pénzügyi keretekre. A pályázati jogosultság előfeltétele, hogy a pályázó település szerepeljen az említett szennyezőkkel érintett települések listáján, és az Országos Környezetegészségügyi Intézet szakvéleményben igazolja a jogosultságot.
Az egészségügyi kormányzat álláspontja szerint a pályázatok elbírálásánál a közegészségügyi tekintetben legsúlyosabb szennyezők kiküszöbölésének kell elsőbbséget biztosítani. A jogszabályban foglalt határértékek betartása a felsorolt szennyezők tekintetében az Európai Uniós csatlakozási szerződésünkben előírt követelmény, melynek teljesítésére 2009. december 25-éig kapott az ország haladékot.
Az országban a legjobb, bár néha túlzottan klóros a fővárosi ivóvíz
"Budapest és számos környező település lakosaihoz nemzetközi összehasonlításban is kiváló minőségű víz jut el. A vízmintavételi eredmények ugyanis azt bizonyítják, hogy a budapesti ivóvíz minősége kielégíti a vonatkozó magyar szabványokat és az Európai Unió előírásait is. Az ÁNTSZ által végzett, az egész ország területére kiterjedő vizsgálatok szerint a fővárosi ivóvíz minősége a legjobb az országban" - mondta Dr. Kádár Mihály.
"A lakosság sokszor panaszkodik arra - folytatta a szakértő -, hogy a fővárosban túlzottan klóros az ivóvíz. Ezzel kapcsolatban azt kell elmondanom, hogy az ivóvízben lévő klór önmagában nem egészségkárosító hatású, bár kellemetlen szagot és ízt okozhat. Elsősorban a klórozási melléktermékek okozhatnak egészségkárosodást - ezek is csak tartós, több hónapos fogyasztás esetén -, de a víztisztítás esetén szigorú szabályozás van érvényben, amely megszabja ezen szennyezőanyagok határértékét."
- 1,6 millió embert érintenek az ivóvízproblémák
- Csecsemők és kisgyermekek vízfogyasztása



