A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint az utóbbi harminc évben jelentősen nőtt a humán papillómavírussal összefüggésbe hozható szájüregi laphámrákos esetek száma férfiaknál. Ugyanez a kutatócsoport már egy korábbi tanulmányában is beszámolt a vírus és a szájüregi daganatos betegségek közti kapcsolatról, az esetszámban tapasztalható számszerű növekedést azonban most először sikerült kimutatni.

Ajánló
Az [origo] egészség férfiegészség aloldala
Korábban:
Ingyenes méhnyakrák elleni oltás Százhalombattán
A síkosítók használata csökkentheti a HPV-fertőzés veszélyét
Az orális szex 32-szeresére növelheti a gége- és garatrákok kockázatát
Az óvszerhasználat elégséges védelmet nyújt a humán papillomavírussal szemben
Újabb tanulmányukban Maura Gillinson és munkatársai 46 000 szájüregi laphámrákos esetet vizsgáltak, amely az 1973 és 2004 közötti időszakban lépett fel a férfi betegeknél: az adatokat az amerikai Nemzeti Rák Intézet (National Cancer Institute) bocsátotta a kutatók rendelkezésére. Az eseteket két csoportra osztották, aszerint, hogy a megbetegedés összefüggésbe hozható-e a humán papillómavírussal, avagy attól függetlenül jelent meg. Az első csoportba 17 500 megbetegedést soroltak, a másodikba pedig 28 000 esetet. Az adatok elemzése azt mutatta, hogy a HPV-vel összefüggő szájrákos megbetegedések valamivel fiatalabb korban alakultak ki, mint a más okra visszavezethető daganatos esetek (az első esetben a betegség diagnózisakor az átlagéletkor 61, a második esetben pedig 63,8 év volt). A HPV-fertőzés következtében kialakult esetek száma meredek emelkedést mutatott a vizsgált időszakban, ezzel szemben a HPV-től független esetek száma 1973 és 1982 között nem emelkedett, azt követően pedig csökkent - olvasható a Medical News Today oldalán megjelent beszámolóban.
A kutatók az eredmények alapján azt a következtetést vonták le, hogy a HPV-vel összefüggő szájrákos esetek az utóbbi évtizedekben átalakult szexuális szokásokkal - az orális szex elterjedésével - hozhatóak kapcsolatba: bár az ok-okozati összefüggés nem bizonyított, Gillinson szerint legalább részben ez állhat az eredmények hátterében (megjegyzendő, hogy a nők esetében viszont jelentősen csökkent a HPV-vel kapcsolatba hozható garatrákos esetek száma az utóbbi harminc évben). További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy tisztázni lehessen a humán papillómavírus férfiakra gyakorolt hatását: mindez azért is szükséges lenne, hogy kiderüljön: a szájüregi laphámrákos esetek megelőzése terén - a méhnyakrákos esetekhez hasonlóan - valóban hatékony lenne-e egy HPV elleni megelőző védőoltás kifejlesztése férfiak számára.
A HPV által kiváltott szájüregi laphámrákokra egyelőre nem létezik szűrővizsgálat, de a budapesti, debreceni és egri HPV-centrumokban komplex ellátásban - nőgyógyászati vizsgálat, esetleges vírusmeghatározás, a beteg felvilágosítása és szükség esetén a terápiás javaslat megbeszélése - részesülnek azok a nők, akik jelentkeznek a méhnyakrák megelőzését szolgáló szűrővizsgálatra. A HPV legveszélyesebb, a méhnyakrák kialakulásának kockázatát leginkább megnövelő törzsei ellen pedig tavaly óta már hazánkban is elérhetők a megelőző védőoltások.
A humán papillomavírus (HPV) a világon évente 550 ezer méhnyak- és egyéb rák kialakulásáért felelős, ami az összes daganatos megbetegedések 6,1%-a. Mostanáig több mint 120 típusát különböztették meg, melyek egy része a bőrt, másik része a nyálkahártyákat betegíti meg. Az utóbbiakhoz tartozó mintegy 60 HPV-típus fertőzheti meg a méhnyak, a szájüreg, a garat, a gége, a nyelőcső, a végbélnyílás környéki régió vagy a hímvessző hámját, és ugyan nem egyforma gyakorisággal, de rákot okozhat (a legtöbb HPV-fertőzés tünetmentes marad és nem okoz betegséget, de a veszélyesebb törzsek - például a HPV-16, 18, 31, 33, stb. - bizonyítottan növelik a rák kialakulásának veszélyét). Korábbi járványtani vizsgálatok azt is igazolták, hogy a HPV a ma ismert leggyakoribb szexuális úton fertőző kórokozó: ez azt jelenti, hogy HPV-fertőzött nők vagy férfiak átvihetik a fertőzést partnereikre, és a fertőzés veszélye annál nagyobb, minél több partnerrel tart valaki kapcsolatot. A szájnyálkahártya fertőzése legtöbbször orális szex útján következik be, de szüléskor a fertőzött anyáról is ráterjedhet az újszülött szájnyálkahártyájára.
A HPV-vírussal a férfiak egy részének nemi szerve is fertőzött, de esetükben ez általában nem okoz látható tüneteket és nem alakít ki betegséget. A nőknél ugyanis - szövettani okok miatt - a vírus sokkal könnyebben hatol be a méhnyak felszínét borító hámszövet legalsó sejtrétegébe, ami szükséges számára ahhoz, hogy hosszú távon is életben maradjon és szaporodjon. Nagyon fontos tudni azonban, hogy a férfiak részéről fennáll a visszafertőzés veszélye, azaz egy vírushordozó férfi újra megfertőzheti a betegségéből kigyógyult partnerét, akár hüvelyi, akár orális szexről van szó. Ezért javasolt, hogy az a férfi, akinek partnerét méhnyakrákkal vagy rákmegelőző állapottal kezelték, végeztessen el egy olyan vizsgálatot, amelynek során megállapítják, hogy ő maga fertőzött-e a HPV-vírussal.








