Az 1-es típusú cukorbetegség lényege a hasnyálmirigyben található, inzulint termelő béta-sejtek pusztulása. Az így kialakuló diabétesz kezelésére az egyetlen lehetőség az inzulin külső adagolása, ám a legkorszerűbb eljárásokkal sem sikerül igazán utánozni a normális élettani állapotot. Az őssejtkutatások előretörésének köszönhetően remélhetőleg regenerálni lehet a béta-sejteket, és visszaállítani a hasnyálmirigy inzulintermelését.
AJÁNLÓ
Az [origo] egészség őssejt- terápiával foglalkozó aloldala
AZ ŐSSEJTEK TÍPUSAI
Az őssejtek fő típusai és forrásai
A felnőtt őssejtek a gyógyításban
KÖLDÖKZSINÓRVÉR-ŐSSEJTEK
A köldökzsinórvérből nyert őssejtek előnyei
SZAKÉRTŐ VENDÉGEINK
Hol vagyunk mi a teremtéstől? - Vendégünk volt Dr. Sarkadi Balázs kutatóorvos
PIRULAPATIKA
Ehhez nélkülözhetetlen volt azoknak a jelátviteli útvonalaknak a feltérképezése, amelyek során az őssejtek inzulint előállító, ún. endokrin sejtekké alakulnak (differenciálódnak). Először szövettenyészetben próbáltak meg működőképes béta-sejteket előállítani, ezek azonban - bár termeltek inzulint - nem reagáltak a vércukorszint változásaira, így a megfelelő szabályozási rendszer nem működhetett. Hogy ezt kiküszöböljék, olyan sejteket adtak egerekbe a szövettenyészetből, amelyek már megkezdték differenciálódásukat, ám még nem voltak érettek. A kutatók úgy gondolták, hogy az egerek szervezete megfelelő belső környezetet jelent a jól működő, a vércukorszintet érzékelni képes sejtek kialakulásához.
Egy hónap elteltével az állatok véréből az inzulin termelődését bizonyító emberi molekulát (ún. C-peptidet) sikerült kimutatni. (A C-peptid az inzulin peptidláncából hasad ki, ugyanannyi képződik belőle, mint inzulinból. A kutatók azért a C-peptidet mutatták ki, mert aminosav-sorrendje jobban eltér ember és egér között, mint az inzuliné.) Cukor beadását követően megnőtt az emberi C-peptid mennyisége, igazolva, hogy az új béta-sejtek érzékenyek a vércukorra. Az egér saját béta-sejtjeinek elpusztítása után nem alakult ki cukorbetegség, így az őssejtekből képződött sejtek önmagukban is képesek voltak megfelelően szabályozni a cukoranyagcserét.
A sikeres állatkísérletek után megkezdték a módszer emberen való alkalmazásának előkészítését. A meggyőző eredmények mellett nagy kérdés azonban az, hogy az őssejt-eredetű béta-sejtek képesek-e önmaguk megújítására. Ha nem, az eredeti béta-sejteket károsító hatás őket is elpusztítja, így az őssejt-transzplantációt időről időre meg kell majd ismételni.
Az őssejtgyógyászat jövője
A felnőtt szervezetben a csontvelői őssejtek találhatók meg a legnagyobb mennyiségben a szöveti őssejtek közül. Kinyerésük is megoldott és jól tenyészthetők, alkalmazásuknak tehát számos előnye van. Már több mint 30 éve használják őket például fehérvérűségben (leukémiában, a vérképző rendszert érintő rákos megbetegedésben) szenvedő betegek gyógyítására.
Az utóbbi években azonban több országban, így Magyarországon is megkezdődtek olyan klinikai vizsgálatok, amelyek során a csontvelői őssejteket regenerációs eljárásokban próbálják ki. Például a szívgyógyászatban is tesztelik a módszert: az infarktuson átesett betegek szívébe saját csontvelőjükből származó őssejteket ültettek be. A kezeléstől azt várják, hogy a nagy kiterjedésű, nagy területű szívizom pusztulásával járó szívizom-infarktus után a szívelégtelenség előfordulási aránya csökkeni fog.
Az eddigi eredmények külföldön és itthon is biztatóak. Megoszlik a kutatók véleménye arról, hogy nem túl korán kezdték-e meg a klinikai próbákat (és itt most csak a nyugati orvostudományról beszélünk). Egyesek szerint előbb még kísérletes körülmények között kellene tisztázni kérdéseket, mások amellett érvelnek, hogy számos betegség súlyossága, illetve a hatékony egyéb kezelési mód hiánya indokolttá teszi a mihamarabbi beavatkozásokat.
Annyi bizonyos, hogy a terület fejlődik, és a remények szerint már a közeljövőben egyre nagyobb ütemben bővül az őssejtekkel biztonságosan, ellenőrizhető módon kezelhető betegségek köre.
A regenerációs orvoslásban nagy szerephez juthatnak majd a legkönnyebben begyűjthető köldökzsinórvér-őssejtek, amelyek szintén képesek arra, hogy a csontvelőt, a vért, az immunrendszert, illetve különféle szöveteket alkotó fő komponensekké alakuljanak. A köldökzsinórvérben található nagyszámú őssejt is képes arra, hogy a károsodott területre juttatva a károsodott szöveteket regenerálja. Mindezek miatt a jövő gyógyászatának alapvető bázisát jelenthetik, de az őssejttranszplantáció forrásaként már ma is egyre szélesebb körben alkalmazzák őket, főleg különböző vérképző- és immunrendszeri betegségek kezelésében.
Új oldal az őssejtekről
A kutatók világszerte most egyre nagyobb lendülettel vizsgálják azokat a folyamatokat, amelyek meghatározzák az őssejtek szaporodását és fejlődését. E folyamatok mesterséges irányításával elvileg bármilyen sejttípus bármekkora mennyiségben létrehozható. Őssejtek alkalmazásával lehetőség nyílna sérült vagy beteg sejtek, szövetek pótlására, cseréjére, ezáltal a legkülönbözőbb betegségekben szenvedőkön lehetne segíteni. Csak néhány példa: Parkinson- és Alzheimer-kór, különböző idegrendszeri sérülések és az agyvérzés, égési sérülések, érrendszeri- és szívbetegségek, cukorbetegség, reumás betegségek, de az őssejtek reményt nyújtanak majd egy vak vagy lebénult embernek is.
Új oldalunkon az őssejtkutatás és az őssejtek gyógyászati alkalmazásának legfrissebb eredményeiről olvashatnak, különös tekintettel a jelenleg legkönnyebben begyűjthető köldökzsinórvér-őssejtekre.
Az új honlapot itt érheti el
[origo] egészségA felnőtt szervezetben a csontvelői őssejtek találhatók meg a legnagyobb mennyiségben a szöveti őssejtek közül. Kinyerésük is megoldott és jól tenyészthetők, alkalmazásuknak tehát számos előnye van. Már több mint 30 éve használják őket például fehérvérűségben (leukémiában, a vérképző rendszert érintő rákos megbetegedésben) szenvedő betegek gyógyítására.Az utóbbi években azonban több országban, így Magyarországon is megkezdődtek olyan klinikai vizsgálatok, amelyek során a csontvelői őssejteket regenerációs eljárásokban próbálják ki. Például a szívgyógyászatban is tesztelik a módszert: az infarktuson átesett betegek szívébe saját csontvelőjükből származó őssejteket ültettek be. A kezeléstől azt várják, hogy a nagy kiterjedésű, nagy területű szívizom pusztulásával járó szívizom-infarktus után a szívelégtelenség előfordulási aránya csökkeni fog.
Az eddigi eredmények külföldön és itthon is biztatóak. Megoszlik a kutatók véleménye arról, hogy nem túl korán kezdték-e meg a klinikai próbákat (és itt most csak a nyugati orvostudományról beszélünk). Egyesek szerint előbb még kísérletes körülmények között kellene tisztázni kérdéseket, mások amellett érvelnek, hogy számos betegség súlyossága, illetve a hatékony egyéb kezelési mód hiánya indokolttá teszi a mihamarabbi beavatkozásokat.
Annyi bizonyos, hogy a terület fejlődik, és a remények szerint már a közeljövőben egyre nagyobb ütemben bővül az őssejtekkel biztonságosan, ellenőrizhető módon kezelhető betegségek köre.
A regenerációs orvoslásban nagy szerephez juthatnak majd a legkönnyebben begyűjthető köldökzsinórvér-őssejtek, amelyek szintén képesek arra, hogy a csontvelőt, a vért, az immunrendszert, illetve különféle szöveteket alkotó fő komponensekké alakuljanak. A köldökzsinórvérben található nagyszámú őssejt is képes arra, hogy a károsodott területre juttatva a károsodott szöveteket regenerálja. Mindezek miatt a jövő gyógyászatának alapvető bázisát jelenthetik, de az őssejttranszplantáció forrásaként már ma is egyre szélesebb körben alkalmazzák őket, főleg különböző vérképző- és immunrendszeri betegségek kezelésében.
Új oldal az őssejtekről
A kutatók világszerte most egyre nagyobb lendülettel vizsgálják azokat a folyamatokat, amelyek meghatározzák az őssejtek szaporodását és fejlődését. E folyamatok mesterséges irányításával elvileg bármilyen sejttípus bármekkora mennyiségben létrehozható. Őssejtek alkalmazásával lehetőség nyílna sérült vagy beteg sejtek, szövetek pótlására, cseréjére, ezáltal a legkülönbözőbb betegségekben szenvedőkön lehetne segíteni. Csak néhány példa: Parkinson- és Alzheimer-kór, különböző idegrendszeri sérülések és az agyvérzés, égési sérülések, érrendszeri- és szívbetegségek, cukorbetegség, reumás betegségek, de az őssejtek reményt nyújtanak majd egy vak vagy lebénult embernek is.
Új oldalunkon az őssejtkutatás és az őssejtek gyógyászati alkalmazásának legfrissebb eredményeiről olvashatnak, különös tekintettel a jelenleg legkönnyebben begyűjthető köldökzsinórvér-őssejtekre.
Az új honlapot itt érheti el
