Becslések szerint hazánkban mintegy másfél millió embert érinthet a cukorbetegség, a kórkép előfordulásáról, a veszélyeztetettek tényleges számáról azonban pontos adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre. A problémára megoldást jelenthet a Magyar Diabetes Társaság kezdeményezésére március közepétől induló, kockázat-alapú országos szűrési program, amelyet kérdőíves módszer alapján a cukorbetegség szempontjából fokozottan veszélyeztetettek körében fognak végezni a szakemberek. Ezáltal lehetővé válhat a betegség korai felismerése és kezelése, valamint a hatékonyabb megelőzés.

Ajánló
Az [origo] egészség életmód aloldala
Az [origo] egészség dietetikai aloldala
A szűrőprogram meghirdetése a Magyar Diabetes Társaság honlapján
Még mindig a hagyományos inzulinbeadás a legmegbízhatóbb
Orvosi jegyzet a cukorbetegségről
Korábban
Húsz éven belül járványszerű méreteket ölthet a világon a cukorbetegség
A dohányosok nagyobb eséllyel lesznek cukorbetegek
Még mindig a hagyományos inzulinbeadás a legmegbízhatóbb
Sikeres kísérleti őssejt-terápia cukorbetegségre
Hogyan éljünk cukorbetegséggel?
Interaktív ajánló
Cukorbetegek korai retinakárosodása
Cukorbetegek késői retinakárosodása
Pirulapatika
Először csak egy kérdőívet kell kitölteni
A felnőtteket érintő program alapját a nemzetközileg széles körben elfogadott ún. FINDRISK kérdőív adja, míg a gyermekeknél egy amerikai kérdéssor adaptációjával dolgoznak majd a gyerekorvosok. A kérdőívet asszisztensi segítséggel önként kitöltő páciensek azonnal megtudják a rájuk vonatkozó eredményt: 12 pont alatt állapotuk nem igényel teendőt, míg felette a háziorvos felkínálja (ajánlja) a vércukormérés lehetőségét. Amennyiben az ekkor kapott éhomi érték megfelelő (kevesebb, mint 6,0 mmol/l, akkor a páciens megnyugodhat, ám ha magasabb, akkor további vizsgálatok derítik ki, hogy az adott páciens esetében egyszeri, átmeneti értékemelkedés áll-e a háttérben, vagy csökkent glükóztolerancia, esetleg már cukorbetegség.
A kockázat megítélése szempontjából a kérdőív azokat a tényezőket veszi figyelembe, amelyek ismert módon hajlamosítanak szénhidrát-anyagcserezavar kialakulására, ezek közé tartozik többek között a túlsúly/elhízás, különösen annak ún. hasi típusa, a tartósan magas vérnyomás, zsíranyagcsere-zavarok fennállása, korábban a terhesség kapcsán kialakult átmeneti szénhidrát-anyagcserezavar, a cukorbetegség családi halmozódása és az idősebb életkor.
Az induló program egyben a szűrési modell tesztelése is, ha beválik, akkor alapja lehet egy országos felmérésnek, illetve a kérdőíves módszer alkalmazása bekerülhet a háziorvos rendszeres teendői közé. Emellett annak következtében, hogy a programban dolgozó háziorvosok egyharmada hátrányos helyzetű és hosszú évek óta családorvos nélküli településeken "helyettesít", az is kiderülhet, milyenek ezeken a területeken a megbetegedési mutatók a jól ellátott körzetekhez képest.
Cukorbetegség esetén a szervezetben lévő szőlőcukor mennyisége az inzulin nevű hormon elégtelen termelődése, vagy csökkent hatékonysága miatt magas. A betegségnek két típusa különböztethető meg: az 1-es típusú cukorbetegség fiatalabb korban, általában 30 éves kor alatt jelentkezik, míg a 2-es típusú többnyire 40 év feletti, elhízott személyeknél alakul ki. 1-es típusú, inzulinfüggő cukorbetegségben a hasnyálmirigy egyáltalán nem, vagy csak a szükségesnél kevesebb inzulint termel. A betegség hátterében valamilyen fiatalkori vírusfertőzés áll, melynek következtében a szervezet védekező sejtjei a hasnyálmirigy belső elválasztású sejtjeit roncsolják, de valószínűsíthető a genetikai meghatározottság is.
A 2-es típusú, nem inzulinfüggő cukorbetegség esetén a hasnyálmirigy normál mennyiségű inzulint termel, de a sejtek érzéketlenné, rezisztenssé válnak vele szemben. A 2-es típusú cukorbetegség fő hajlamosító tényezője az elhízás, a betegek több, mint 75%-a túlsúlyos. Az életkor előrehaladtával e típus kialakulásának esélye nő, és családi halmozódás is megfigyelhető, ezért a megelőzés kulcsfontosságú tényező lehet a kórkép kialakulásával kapcsolatban. A most induló szűrővizsgálat elsődleges célja tehát elsősorban ez utóbbi kórképben szenvedő betegek minél korábbi felismerése és a kockázati tényezők csökkentése.
Sokan nem tudják magukról, hogy cukorbetegek
1983-ig jelenteni kellett a diabéteszes esetek előfordulását, bár hivatalos adat akkor sem állt rendelkezésre, azóta viszont már csak becsülni lehet az érintettek számát - áll a Magyar Diabetes Társaság sajtóközleményében. Egy 2007-es OEP-adat szerint másfél millióra tehető a betegek száma, ám kisebb megyei vagy kerületi felmérések eredményei szerint 6-12 százalékos előfordulási arány között szóródhat az érték. A gyógyszer- és inzulinforgalmazási adatok sem igazítják el pontosabban a szakembereket, legfeljebb azt lehet tudni, hogy az eladott-kiadott diabétesz-gyógyszerek mennyisége évek óta folyamatosan növekszik Magyarországon. Ma a diabetológiai szakma úgy tartja, a lakosság 7 százaléka lehet felismert cukorbeteg, de legalább ennyien vannak, akik diabéteszesek, csak nem tudják magukról. Egy kérdőíves felmérés 6% körüli gyakoriságot talált, míg egy közelmúltban végzett nyugat-dunántúli vizsgálatsorozat 10%-ot meghaladó előfordulást.
Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány által 2005-ben indított, szintén a cukorbetegség időbeni felismerésére irányuló kampány eredményeként évente több mint 80 000 páciens méretheti meg ingyenesen a vércukorszintjét különböző kulturális és sportprogramokon, egészségnapokon, amely rendezvények célja a diabétesz megelőzés fontosságának hirdetése is. A 2008. évi ingyenes vércukorszintmérések helyszínét és időpontjait az alapítvány honlapján olvashatja. A szervezet munkásságának eredményeképpen 2006-ban 100 középiskola kapott vércukormérő készüléket , de a további tervek között szerepel az összes magyarországi középiskola felszerelése ezzel az eszközzel 2010-ig, valamint az ingyenes vércukormérés kibővítése koleszterinszint- és vérnyomásméréssel.
- Márciusban indul a program
- A gyerekek között is egyre több a cukorbeteg








