A genisztein nevű vegyület prosztatarákkal szembeni előnyös hatását egyelőre csak egerekben sikerült bizonyítani, de már emberek bevonásával is zajlanak olyan klinikai vizsgálatok, melyek a genisztein áttétmegállító hatását tesztelik - írják az amerikai Észak-Nyugati Egyetem kutatói a Cancer Research című szaklap márciusi számában.
Ajánló
Az [origo] egészség férfiegészség aloldala
Csaba György: Szója, ha mondom... (Természet Világa, 2002. június)
Korábban:
Tanácsok a prosztatarák kialakulásának megelőzéséhez
Életmódváltással a rák ellen: sosem késő elkezdeni
A kutatók szerint már ez is hatalmas eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy a prosztatarák - más ráktípusokhoz hasonlóan - mindaddig nem számít halálosnak, amíg szét nem terjed a szervezetben, vagyis áttétek nem képződnek. "A mostani tanulmány és az eddig lefolytatott preklinikai vizsgálatok eredményei alapján talán nem teljesen alaptalan az a várakozásunk, hogy a genisztein a klinikai vizsgálatok során is hatásosan meg tudja majd előzni a prosztatarák szétterjedését" - nyilatkozta Dr. Bergen.
Egy 2003-as humán vizsgálatban - amelyben prosztatarákos férfiak egy meghatározott időszakban genisztein-készítményt fogyasztottak - már sikerült elérni a résztvevők vérében azt a koncentrációmennyiséget, amelynek laboratóriumi körülmények között és a mostani kísérletben használt egereknél is egyaránt daganatellenes hatásai voltak. A geniszteinnel kapcsolatban jelenleg is zajlik egy nagyobb klinikai vizsgálat, más kutatóintézetek pedig szintén vizsgálják a vegyület emlő-, vese-, méhtest-, hasnyálmirigy- és bőrrákos betegekre kifejtett daganatellenes hatásait, a várhatóan kifejlesztésre kerülő gyógyszerek rutinszerű klinikai alkalmazására azonban feltehetően csak a távolabbi jövőben kerülhet majd sor.
Az eredeti közlemény kivonata a Cancer Research honlapjáról érhető el.
A szója táplálkozás-élettani szerepe
A Kelet-Ázsiából származó szója előnyös táplálkozás-élettani tulajdonságait számos kutatás támasztja alá. Nagy biológiai értékkel rendelkező növény, ami elsősorban aminosav-összetételének köszönhető: az állati eredetű fehérjeforrások után a szója tartalmazza a legkedvezőbb arányban a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakat. Húsmentes táplálkozás esetén egy esszenciális aminosav, a metionin igényel kiegészítést (alapvető fontosságú vagy esszenciális aminosavaknak nevezzük azokat az aminosavakat, amelyeket az emberi szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes előállítani). A szója ezen kívül értékes telítetlen zsírsav (például linolénsav, olajsav és 50 százalék linolsav) és lecitinforrás; a lecitin életfontosságú az agy és az idegrendszer működéséhez. A szójában nincs koleszterin, emellett nagy a rosttartalma. A vitaminok közül karotin, E-vitamin, az ásványi anyagok közül pedig kálium és magnézium található benne. Alacsony vas- és B12-vitamin tartalma miatt azonban a szójafogyasztás mégsem helyettesítheti teljes egészében a húsfogyasztást.
A szója nyers magjában a fehérjefelszívódást gátló anyag (tripszin-inhibitor) található, melynek mennyisége a hőkezelés és feldolgozás során minimálisra csökken; ez egészséges embereknél nem okoz panaszokat. Nem fogyaszthatnak azonban szóját, illetve szóját tartalmazó termékeket azok, akik szójaallergiában szenvednek (a szójaallergia felnőtt korban ritkábban fordul elő, mint csecsemő- és gyermekkorban). A szójafogyasztás nem javasolt azoknak sem, akik hasnyálmirigy-betegségben vagy az emésztőenzim-elválasztás zavaraiban szenvednek, mivel a szója náluk puffadást okozhat.
Az élelmiszeripar számtalan terméket állít elő szójababból, melyek rendszeres fogyasztása különösen ajánlott a szív- és keringési betegségben szenvedőknek, a magas koleszterinszintű embereknek, a menopauzát követően és csontritkulás esetén, valamint azoknál a betegségeknél, amikor húsmentes diétát kell tartani.
Korábbi, kapcsolódó anyagunk:A Kelet-Ázsiából származó szója előnyös táplálkozás-élettani tulajdonságait számos kutatás támasztja alá. Nagy biológiai értékkel rendelkező növény, ami elsősorban aminosav-összetételének köszönhető: az állati eredetű fehérjeforrások után a szója tartalmazza a legkedvezőbb arányban a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakat. Húsmentes táplálkozás esetén egy esszenciális aminosav, a metionin igényel kiegészítést (alapvető fontosságú vagy esszenciális aminosavaknak nevezzük azokat az aminosavakat, amelyeket az emberi szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes előállítani). A szója ezen kívül értékes telítetlen zsírsav (például linolénsav, olajsav és 50 százalék linolsav) és lecitinforrás; a lecitin életfontosságú az agy és az idegrendszer működéséhez. A szójában nincs koleszterin, emellett nagy a rosttartalma. A vitaminok közül karotin, E-vitamin, az ásványi anyagok közül pedig kálium és magnézium található benne. Alacsony vas- és B12-vitamin tartalma miatt azonban a szójafogyasztás mégsem helyettesítheti teljes egészében a húsfogyasztást.
A szója nyers magjában a fehérjefelszívódást gátló anyag (tripszin-inhibitor) található, melynek mennyisége a hőkezelés és feldolgozás során minimálisra csökken; ez egészséges embereknél nem okoz panaszokat. Nem fogyaszthatnak azonban szóját, illetve szóját tartalmazó termékeket azok, akik szójaallergiában szenvednek (a szójaallergia felnőtt korban ritkábban fordul elő, mint csecsemő- és gyermekkorban). A szójafogyasztás nem javasolt azoknak sem, akik hasnyálmirigy-betegségben vagy az emésztőenzim-elválasztás zavaraiban szenvednek, mivel a szója náluk puffadást okozhat.
Az élelmiszeripar számtalan terméket állít elő szójababból, melyek rendszeres fogyasztása különösen ajánlott a szív- és keringési betegségben szenvedőknek, a magas koleszterinszintű embereknek, a menopauzát követően és csontritkulás esetén, valamint azoknál a betegségeknél, amikor húsmentes diétát kell tartani.
A szója csökkentheti a spermiumszámot: vitatott eredmények: Egy amerikai tanulmány előzetes eredményei szerint a sok szóját fogyasztó férfiak ondója negyven százalékkal kevesebb spermiumot tartalmaz, mint a kevesebb szójatartalmú ételt fogyasztó társaiké. A kutatók szerint ezt a szójában található vegyi anyagok egyik csoportja, az úgynevezett. izoflavonok okozzák, amelyek élettani hatásai hasonlatosak az ösztrogénéhez.
[origo] egészség
