Az 1980-as évek óta léteznek szűrési programok a vastagbélrák megelőzésére, mely világszerte a második daganatos halálok. Az Amerikai Onkológiai Társaság a közelmúltban hozta nyilvánosságra az új szűrési irányelveket. Az első és egyik legfontosabb megállapítás, hogy a székletvértesztek jelenleg forgalomban lévő típusainak érzékenysége és hatékonysága annyira hullámzó, hogy a már kialakult stádiumban lévő daganatok nagy többsége rejtve marad. Magyarországon, ahol évente több mint 6000 áldozatot szed a betegség, egyelőre nyoma sincs a lakossági szintű szűrésnek.
Ajánló
Az [origo] egészség bélbetegségekkel foglalkozó aloldala
Vastagbélrák és végbélrák: életet menthet a szűrés
Európai küzdelem a vastagbélrák és végbélrák ellen
Korábban:
Új kísérleti módszer a vastagbélrák megállapítására
Öt módszert hasonlítottak össze a vastagbélrák szűrésére
Az első hazai vastagbélvizsgálat lenyelhető kamerával
Vastagbélrák: a daganatos betegek családtagjainak szűréséről
Először teszteltek emberen egy lenyelhető endoszkópot
Vastagbélrákszűrés: orvosi jegyzet
Teszt
Kockázatelemzés
Vastagbélrák: ingyenes, személyreszabott kockázatfelmérés és tanácsadás
Az első és egyik legfontosabb megállapítás, hogy a székletvértesztek jelenleg forgalomban lévő típusainak érzékenysége és hatékonysága annyira hullámzó, hogy a már kialakult stádiumban lévő daganatok nagy többsége rejtve marad. Egyes szerzők szerint ez az elsődleges oka annak, hogy a vastagbélrák-halálozás az elmúlt évtizedben nem csökkent világszerte.
A szakértői testületek egybehangzó és nyomatékos ajánlása szerint tehát a szűrővizsgálatoknak a daganatkialakulás megelőzésére kell irányulnia - még akkor is, ha a már kialakult daganatok korábbi felismerése is jelentős kezelési előnyöket hordoz népegészségügyi szinten. Mivel ismert, hogy mind a betegek, mind orvosaik egy része, illetve a biztosítók és egyéb finanszírozó hatóságok is idegenkednek az invazívabb szűrési módszerektől (költség, félelem, téves információk, stb. miatt), fontos hogy pontosan tisztában legyenek az alábbiakkal:
- a nem invazív eljárások kisebb valószínűséggel tudják kimutatni a daganatmegelőző állapotokat, és így nem lehetséges megelőzni a daganat kialakulását
- a nem invazív eljárásokat évente el kell végezni, hogy a klinikai vizsgálatok során kimutatott hatékonyságot a gyakorlatban is igazolják; ez a tapasztalatok szerint a legnagyobb hátrányuk azon túl, hogy érzékenységük sem megfelelő
- amennyiben a nem invazív eljárások pozitív eredményt mutatnak, vastagbéltükrözésre van szükség (mely a tapasztalatok szerint a pozitív esetek körülbelül harmadában elmarad).
- A szűrővizsgálatoknak a daganatkialakulás megelőzésére kell irányulnia
- Ajánlás a jelenleg elérhető szűrővizsgálatok hatékonyságáról
