Az elhízás, a cukorbetegség vagy a mozgásszegény életmód következtében kialakuló koszorúérbetegség Magyarországon évente mintegy 25 ezer emberéletet követel, ami a lakosság számához viszonyítva mintegy háromszorosa az Európai Uniós átlagnak. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a szívrohamot kapó páciensek mintegy 25%-a meghal, mielőtt megfelelő kezelésben részesülhetne, az ország lefedettsége ugyanis még korántsem megfelelő a szívbetegek sürgősségi ellátása szempontjából. Mit tehet maga az érintett azért, hogy túlélje a szívinfarktust? Hogyan segíthet a környezet a páciens mielőbbi kórházba kerülése és károsodások csökkentése érdekében?
60-90 percen belül be kellene érni a kórházba
Ajánló
Az [origo] egészség szív- és érrendszeri problémákkal foglalkozó aloldala
Kardio-CT: új, fájdalommentes vizsgálat a szívinfarktus megelőzésére
Az első magyarországi műszív beültetésről készített tájékoztatónk
Keresztes háború az infarktus ellen
Orvosi jegyzet a szívinfarktusról
Videóriport-sorozat
Ismeretterjesztő-betegtájékoztató rövidfilmek az angináról és a szívinfarktusról
Videóriport-sorozat a magasvérnyomás-betegségről
Stroke: otthoni gondozás és ápolás - filmes összeállításunk
Interaktív ajánló
Szív- és érrendszeri kockázatbecslő kalkulátor
Pirulapatika
Markoló, szorító fájdalom a mellkasban
A szívinfarktustól el kell különíteni az ugyancsak a mellkasban jelentkező, fájdalommal jellemezhető angina pektoriszt. Amíg utóbbi esetében a szívizom vérellátási zavara, elégtelen oxigénellátása miatt átmenetileg fellépő mellkasi fájdalomról vagy nyomásérzésről van szó, addig a szívinfarktus olyan veszélyállapot, amelyben a szív egy részének vérellátása - egy vagy több koszorúér elzáródása következtében - hirtelen nagymértékben csökken vagy megszűnik, és a szívizom az oxigénhiány következtében elhal.
Az angina pektoriszban és a szívrohamban fellépő kínzó szívtájéki fájdalom leggyakrabban a szegycsont középső vagy alsó részén jelentkezik, azonban kisugározhat a mellkas mindkét, főként bal felébe, a felkarokba, sőt könyökbe, csuklóba és kézujjakba is. Előfordul, hogy a fájdalom a nyakban, állban vagy a bal lapockában érződik. A markoló, szorító fájdalom olyan érzetet kelt, mintha nehéz súly telepedne a mellkasra, vagy valaki fojtogatná nyakunkat. Az anginás roham hirtelen kezdődik, és többnyire nem tart tovább 5-10 percnél. Ennél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom már szívinfarktus gyanúját kelti.
A két kórkép okozta mellkasi fájdalom között a legalapvetőbb különbség azonban az, hogy infarktusban a fájdalom tartósabb, és a nyelv alá helyezett nitroglicerin-tabletta (vagy spray) hatására sem szűnik meg. Anginás roham egyébként többnyire fizikai terhelés hatására lép fel. Ezen túlmenően hideg levegő, túlzásba vitt étkezés, pszichés izgalom is kiválthatja az első tüneteket. A szívrohamot gyakran nehézlégzés, szorongás, halálfélelem, gyengeség, verejtékezés, szívdobogásérzés, hányinger vagy hányás is kísérheti tünetként. A szívinfarktus további tüneteiről, jellegzetességeiről orvosi jegyzetünkben további információkhoz juthat.
A szívinfarktuson átesett személy sorsát legtöbbször az dönti el, hogy az első tüneteket miként értékelte maga a beteg, valamint környezete, vagyis milyen gyorsan jut szakszerű kórházi kezeléshez. A legkisebb, gyanús - az előbbiekben felsorolt - panasz esetén ezért keressük fel háziorvosunkat. Ne várjunk addig, amíg a baj már csak gyógyszerekkel befolyásolható, hiszen az elzáródott érben a keringés akkor már nem állítható vissza, ha az általa ellátott szívizom végérvényesen elhalt.
A köhögés is életmentő lehet!
Amennyiben egyedül vagyunk - esetleg autót vezetünk vagy utazunk - és szívroham ér bennünket, az alábbi szakértői tanácsok betartása segíthet csökkenteni a káros következményeket.
Az 1999-ben útjára indult, "Hogyan éljünk túl egy szívrohamot egyedül" címmel Magyarországon is olvasható pps-fájl azt állítja, hogy a köhögés segít legyőzni a szívrohamot, és a beteg eljuthat a kórházig.
"Amennyiben azt érezzük, hogy a mellkasi fájdalom után ájulásérzés indul, az erős köhögtetés átmenetileg segíthet rajtunk, ezért minden köhögés előtt lélegezzünk mélyet, majd rövid időnként ismételjük a cselekvéssorozatot. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy ez csak átmeneti segítséget adhat, azaz ezzel a folyamattal hosszú ideig perctérfogatot, keringést fentartani nem lehet. Az így nyert idő ugyanis csak azt teszi lehetővé a beteg számára, hogy eszméleténél maradhasson, és az agy a vérellátás problémái következtében kevésbé károsodjon" - emelte ki Dr. Zámolyi Károly az elsődleges teendőkkel kapcsolatban.
"A leglényegesebb azonban, hogy a tünetek jelentkezésekor - amennyiben vezetünk - azonnal állítsuk le az autót, helyezzük magunkat nyugalomba - lehetőleg ülő-, de semmiképpen se fekvőhelyzetbe -, és sürgősen hívjuk a mentők központi 104-es segélyhívó számát. Sok esetben az érintettek sajnos a háziorvosukat vagy a központi 112-es számot tárcsázzák, ez azonban jelentős időveszteséggel jár az érintett számára, és szívroham esetén minden egyes perc számít a későbbi kezelések szempontjából" - mondja a kardiológus.
Hogyan segíthetünk az infarktusos betegnek?
A tünetek fellépése esetén tehát azonnal segítséget kell kérni, mentőt kell hívni, a már említett központi 104-es számon. A szakemberek megérkezéséig az érintett személy környezetében nyugalmat kell biztosítani, a friss levegőről gondoskodni kell, a szoros ruházatot el kell távolítani. Ha a beteg eszméleténél van, helyezzük el félig ülve, kényelmesen, hogy könnyítsünk a szív terhelésén. Lényeges, hogy a fej és a váll megfelelően meg tudjon támaszkodni, ennek érdekében esetleg a beteg két térdét is behajlíthatjuk, ha úgy kellemesebb neki. Amennyiben kézközelben van, nyelv alatti nitroglicerin tablettát kell az érintettnek adni. A legfontosabb, hogy a beteg minél hamarabb kórházba kerüljön, annak érdekében, hogy az elzáródott érszakasz szakszerű terápia hatására minél hamarabb újból megnyíljon.
Súlyos, a hirtelen keringés- és légzésmegálláshoz vezető szívroham esetén azonban azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést. Az újraélesztés ugyanis csak a klinikai halál beállta utáni 3-4 percen belül lehetséges, ezt követően a keringésleállás visszafordíthatatlan agyi károsodást okoz. A sikeres újraélesztés jele, ha a pupillák fényre újra összeszűkülnek, a légzés visszatér, és a beteg sápadt bőrszíne élénkebb lesz.
Tanácsok az újraélesztéshez
Az alábbi tájékoztatót az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és az Országos Mentőszolgálat szakemberei által közösen készített oktatóanyag alapján adjuk közre.
Az alábbi tájékoztatót az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és az Országos Mentőszolgálat szakemberei által közösen készített oktatóanyag alapján adjuk közre.
- A légzés és az oxigénellátás mesterséges lélegeztetéssel és újraélesztéssel állítható helyre, amelynek során az első lépés a légutak szabaddá tétele. Ellenőrizni kell, hogy a sérült eszméleténél van-e, ennek érdekében kérdést kell feltenni, s ha nem válaszol, meg kell rázni a vállát és ismét feltenni a kérdést.
- A továbbiakban a légzés ellenőrzése úgy történik, hogy a páciens szájüregéhez hajolva kb. 5-10 másodpercig hallgatjuk a légzést, illetve figyeljük a mellkas emelkedését. Ha nem érzékeljük a légzést, ki kell tisztítani a sérült száját, vigyázva, hogy nehogy beljebb toljuk a páciens nyelvét, ezzel esetleg további komplikációkat okozva.
- Amennyiben a légutak szabadok, el lehet kezdeni a mesterséges lélegeztetést, amely szájból szájba fúvással történik. Ennek érdekében fektessük a sérültet kemény helyre - akár a földre - hanyatt fekvő helyzetbe, támasszuk meg a nyakát és hajtsuk hátra a fejét. Ezután a sérült orrát befogva vegyünk mély lélegzetet, és szájunkat a beteg szájára tapasztva erősen fújjuk be a levegőt kb. 2 másodpercen keresztül, négyszer, gyors egymásutánban. A befújásokat 5 másodpercenként meg kell ismételni, és ezek után mindig szabadon kell hagyni a sérült száját, legalább 4 másodpercig, hogy a levegő szabadon távozhasson belőle.
- A lélegeztetést addig kell folytatni, amíg a spontán légzés visszatér. Ha nincs pulzus és leállt a vérkeringés, meg kell kezdeni az újraélesztést is. A pulzus meglétét a nyaki verőéren tapinthatjuk ki a legkönnyebben, de közben folyamatosan figyelni kell a légzést és azt, hogy visszatér-e a normális bőrszín.
- Az újraélesztéshez térdeljünk a sérült mellé, és a beteg fejétől távolabbi kezünk középső ujját tegyük a szegycsontra, oda, ahol az alsó bordákkal találkozik, a mutatóujjunkat pedig e pont fölé. A másik tenyerünk csukló felöli élét helyezzük a szegycsontra és csúsztassuk le addig, amíg el nem érjük a mutatóujjunkat. Erre a részre kell nyomást gyakorolni. A már beállított kezünkre ezért tegyük rá a másik kezünk tenyerének a csukló felőli élét, kulcsoljuk össze felülről a két kezünket, és egyenes karokkal nyomjuk lefelé a szegycsontot kb. 5 cm mélységig. A mozdulatsort a sérült fölé hajolva végezzük el, a nyomás megszüntetésekor is ezen a ponton maradjon a kezünk. A nyomásgyakorlást 10 másodperc alatt 30-szor végezzük el. Ezután következzen mindig két mesterséges légzés, az előbbiekben leírtak szerint. E váltakozó ciklust ismételjük mindaddig, amíg meg nem érkezik a segítség, vagy helyre nem áll a keringés és a légzés.
- 60-90 percen belül be kellene érni a kórházba
- Újraélesztő-készülék bárkinek félmillió forintért
