Az elkövetkező tíz évben egészen biztosan kialakul majd egy újabb influenza-világjárvány, így már nem az a kérdés, hogy várható-e, hanem csak az, hogy mikor - hangzott el csütörtökön a nagyvállalati vezetők részére Budapesten szervezett kríziskonferencián. A Pandémiás Prevenciós Bizottság képviselői szerint Magyarország megfelelő oltóanyaggyártó kapacitással rendelkezik, amelynek révén az emberi és állati eredetű vírusok kombinációjából kialakuló újfajta influenzavírus megjelenése esetén a hazai lakosság a világon az elsők között juthatna megfelelő védőoltáshoz.
Ajánló
Influenza világjárványra készül a WHO
Indonéziából indulhat az új influenza-világjárvány
Újabb madárinfluenzás esetek: az emberről emberre terjedést vizsgálják
Ázsiából indul
A WHO legfrissebb jelentése szerint a világon az elmúlt öt évben 373 madárinfluenzás megbetegedést regisztráltak, amelyből 236 halállal végződött: idén Indonéziában, Egyiptomban, Kínában és Vietnámban bukkant fel a madárinfluenza H5N1-es vírustörzse. 2008 első három hónapjában Indonéziában volt a legtöbb H5N1-es vírusfertőzés: mintegy 12 esetet diagnosztizáltak, amelyből 10 megbetegedés vált halálossá. A madárinfluenzás fertőzések terén összesítve is Indonézia áll a vezető helyen, mivel 2003 óta 129 beteget jelentettek, akik közül csupán 24-en gyógyultak meg. Az ország madárállományának közel 20%-a fertőzött, így jelenleg talán Indonéziában a legnagyobb a veszélye annak, hogy a vírus megváltozzon, és ennek nyomán világjárvány alakuljon ki.
A WHO korábbi felhívásai miatt a legtöbb ország már évek óta készül egy esetleges influenza-világjárványra antivirális szerek készletezésével, egészségügyi maszkok és védőoltások felhalmozásával, valamint krízistervek kidolgozásával. Fontos megjegyezni, hogy az antivirális szerek hatékonyságukat és az ellenük kialakuló rezisztenciát tekintve eltérőek lehetnek, így az egyes országoknak és a WHO-nak is folyamatosan tesztelniük kell azokat a készítményeket, amelyekkel a vírus újfajta mutációjával szemben is hatékony vakcina kifejlesztéséig kordában tarthatják majd a járványt.
Hazai gyógyszerkészletek
"Magyarország állami antivirális készleteinek mennyiségét a lakosság 12,5%-ának elegendő mennyiségre kívánjuk emelni, ami elegendő lesz a betegek gyógyítására egy világjárvány esetén, megelőzési célokat ugyanakkor nem szolgál. A védőoltás kifejlesztéséig emellett az is szükséges, hogy időben megfékezzük a járvány rohamos terjedését: ehhez egyrészt arra van szükség, hogy a szezonális influenza-átoltottság arányát a mai 1,2 millió fős szintről 2,5 millió főre emeljük, másrészt antivirális szereket és egészségügyi maszkokat is kell készletezni. A gazdasági szféra bevonása szintén szükséges a világjárvány elleni felkészülésbe: az egyes nagyvállalatoknak ajánlott a saját célokra történő készletezés, valamint a saját pandémiás krízisterv elkészítése, amivel a cégek kivédhetik a munkaerő nagyarányú megbetegedéséből adódó pénzügyi kiesést" - mondta a konferencián Dr. Bujdosó László, a Pandémiás Prevenciós Bizottság elnöke. Dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának vezetője hozzátette, az már a vállalatok saját döntése, hogy a megbetegedések megelőzését szolgáló antivirális szerekből mekkora mennyiséget készleteznek, azaz csak a vezetőknek vagy a dolgozóknak is, esetleg bekalkulálva a munkatársak családtagjait. Az Európai Unió által elfogadott készletezési szintek egyébként minden országban a lakosság 25%-ának elegendő mennyiséget jelentenek.
Versenyfutás az idővel
A WHO szerint a világjárvány a Föld lakosságának 25%-át érinti majd, ami csak Európában 180 millió, Magyarországon pedig 2,5 millió ember megbetegedését jelentheti. A pandémiás influenza halálozási rátája jellemzően magasabb a szezonális influenzáénál: amennyiben az 1918-1919-es világjárvány halálozási arányaival számolunk, az Magyarország esetében 62 500 halálos áldozatot jelentene. Ennél természetesen alacsonyabb is lehet a halálozási arány, de nem szabad elfelejteni, hogy az eddigi megbetegedéseket okozó H5N1 vírustörzs jóval magasabb - 60%-os - halálozást okozott. Az újonnan kialakuló világjárvány Ázsiából kb. 3-6 hónap alatt érhetne el Magyarországra, az oltóanyagot pedig 10-12 hét alatt tudják előállítani a szakemberek. Ez az idő elegendő arra, hogy biztonságosan teszteljék egyrészt azt, hogy nem okoz-e mellékhatást, másrészt pedig azt, hogy hatékony-e. A vakcináció és oltóanyag-előállítás tekintetében Magyarország világszínvonalat képvisel, hiszen a technológia, amellyel az új vakcinát előállítanák, közel 50 éve igen sikeresen működik a hagyományos influenzaoltás és most már a madárinfluenza H5N1-es vírustörzse elleni vakcina esetében is. Az esetlegesen kialakuló új kórokozót tekintve az a kérdés, hogy ez az idő elegendő lesz-e arra, hogy megelőzhető legyen vele az új vírustörzs érkezése.
Az influenzavírusok típusai
Napjainkban az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés. Súlyát igen gyors, esetenként robbanásszerű, világméretű elterjedése és gyakori, olykor magas halálozású szövődményei adják. Az influenzavírusnak három szerotípusa (A, B és C), ezeken belül pedig több altípusa van. Az állati és humán megbetegedést egyaránt okozó A típusba sorolható vírusok kiterjedt járványokat okoznak, a humán megbetegedésekért felelős B vírus általában kisebb lokális járványokból, a szintén emberi fertőzést előidéző C vírus pedig sporadikus, egyedi esetekből izolálható.
Az embert érintő nagyobb influenzajárványok kórokozói, valamint a madárinfluenzáért felelős altípusok rokonságban vannak egymással, és egyaránt az "A" csoportba tartoznak. A madárinfluenza elsősorban a szárnyasok súlyos, rendkívül fertőző megbetegedése: a házi szárnyasok általában mentesek a madárinfluenza-vírusoktól, a vadon élő madarak egy része - például a költöző vízi szárnyasok, kacsák, libák - viszont állandó hordozóknak tekinthetők. Ezektől a madárfajoktól a házi szárnyasok és más állatok, például a sertések is megkaphatják a betegséget, rendszerint a fertőzött madarakkal való közvetlen érintkezés útján.
[origo] egészségNapjainkban az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés. Súlyát igen gyors, esetenként robbanásszerű, világméretű elterjedése és gyakori, olykor magas halálozású szövődményei adják. Az influenzavírusnak három szerotípusa (A, B és C), ezeken belül pedig több altípusa van. Az állati és humán megbetegedést egyaránt okozó A típusba sorolható vírusok kiterjedt járványokat okoznak, a humán megbetegedésekért felelős B vírus általában kisebb lokális járványokból, a szintén emberi fertőzést előidéző C vírus pedig sporadikus, egyedi esetekből izolálható.
Az embert érintő nagyobb influenzajárványok kórokozói, valamint a madárinfluenzáért felelős altípusok rokonságban vannak egymással, és egyaránt az "A" csoportba tartoznak. A madárinfluenza elsősorban a szárnyasok súlyos, rendkívül fertőző megbetegedése: a házi szárnyasok általában mentesek a madárinfluenza-vírusoktól, a vadon élő madarak egy része - például a költöző vízi szárnyasok, kacsák, libák - viszont állandó hordozóknak tekinthetők. Ezektől a madárfajoktól a házi szárnyasok és más állatok, például a sertések is megkaphatják a betegséget, rendszerint a fertőzött madarakkal való közvetlen érintkezés útján.
