A koponyacsonton keresztül végzett ultrahangos szűrővizsgálatunk az eddig megvizsgált betegek 28 százalékánál mutatott ki agyi vérkeringési zavarokat - mondta Káposzta Zoltán, a budapesti Jahn Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa, akinek az osztályán fél éve működik a vizsgálat elvégzéséhez szükséges berendezés.

Ajánló
Az [origo] egészség szív- és érrendszeri megbetegedésekkel foglalkozó oldalai
A magyarországi stroke-centrumok elérhetőségei
Korábban:
Szélütés: versenyfutás az idővel
Egyszerű szemvizsgálattal valószínűsíthető a szélütés kockázata
A korábbiaknál pontosabban jelezhető előre az agyvérzés
Az agyvérzés néha leszoktatja a dohányosokat
Vizuális tréning hatása szélütésen átesett betegeknél
Új eredmények a vérrögképződés és a légszennyezés kapcsolatáról
Videó ajánló
Agyi keringési zavarok: tanácsok a stroke megelőzéséhez
Magyarországon igen magas az agyi érkatasztrófák (stroke) előfordulási aránya: az 55 év alattiaknál a korábbi EU-tagországok átlagának a hatszorosa, a teljes lakosságot tekintve pedig a kétszerese; évente 40-50 ezer betegnél alakul ki stroke, akik közül 18 ezren az életüket vesztik. A magas halálozás nagyrészt az agyi kiserek károsodásának megnövekedett arányával magyarázható: a betegség kialakulásában a kezeletlen magasvérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint játssza a főszerepet.
A főorvos rámutatott, hogy Magyarországon a stroke mellett az alvászavarok is növekvő népegészségügyi problémát jelentenek, amelyek a lakosság 30 százalékát érintik. Az esetek 96 százalékában azonban az alvászavarok csak másodlagosak, és valamilyen betegség - agyi keringési zavar, pajzsmirigytúltengés vagy pszichés működési zavar - húzódik a hátterükben. A Jahn Ferenc Kórházban végzett szűrés segítségével az alvászavarok egy részében meghúzódó agyi keringési elégtelenséget is ki lehet mutatni, az álmatlanság - különösen az éjszakai felriadás - ugyanis lehet tünet is, amellyel a szervezet riadóztat, jelezve, hogy baj van az agy vérkeringésével. Azoknál a betegeknél, akiknél agyi vérkeringési zavarokat észleltek, a transzkraniális ultrahang mellett komputeres tomográfiát (CT) is végeztek: a vizsgálat a betegek 13 százalékánál mutatott ki eltérést az agyállományban.
"Az esetek többségében a páciensek úgynevezett lakunáris, azaz 5 millimétert meg nem haladó néma infarktust szenvedtek el. Ezek kialakulását maguk a betegek nem vették észre, mert nem jártak sem bénulással, sem érzészavarral. A szakirodalomból viszont ismert, hogy az infarktusok jelenléte a stroke rizikójának tízszeres növekedését jelenti" - emelte ki Káposzta Zoltán. A főorvos ismertetése szerint azt is megnézték, hogy milyen rizikófaktorok mutathatók ki ezeknél a betegeknél: több esetben szűrtek ki cukorbetegeket, magasvérnyomás-betegeket (hipertóniásokat) és magasabb koleszterinszinttel rendelkező személyeket.
"Az álmatlanság mögött meghúzódó szervi betegségek indokolják olyan multidiszciplináris orvoscsoportok felállítását, amelyekben ideggyógyász, belgyógyász, pszichiáter is van. Az alvászavarban szenvedő betegeket a megfelelő kivizsgálás után meg lehetne gyógyítani, ahelyett, hogy altatókat szednének. A Magyarországon forgalmazott altatószerek között vannak olyanok készítmények is, amelyek lassítják az agyi véráramlást: ezeknek a szedése különösen veszélyes lehet azoknak a betegeknek az esetében, akiknél épp az agyi vérkeringési zavar okozza az alvászavart. Ha olyan gyógyszert szednek, amely tovább rontja az amúgy is lassú agyi vérkeringést, akkor rossz esetben reggelre akár meg is bénulhatnak" - tette hozzá a főorvos.
Az alvászavarok kezeléséről korábbi cikkeinkben találhat bővebb leírást: Alvászavarok és az agyvérzés kockázata, Új alvásdiagnosztikai központ nyílik Budapesten, Tanácsok a nyugodt, pihentető alváshoz.
Videóriport-sorozatunkban Dr. Szegedi Norbert és Dr. May Zsolt, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főorvosai segítségével még többet megtudhatnak az agyi keringési zavarok megelőzéséhez szükséges teendőkről. Olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy milyen folyamatok játszódnak le agyunkban a szélütés alkalmával, vagy hogy miért sokkal gyakoribb a férfiak körében megbetegedés.
- Mi a stroke?
- Az agyi vérkeringési zavarok (stroke) csoportosítása
- A stroke kialakulásának okai, főbb rizikótényezők
- A genetikai adottságok szerepe az agyi vérkeringési zavarok kialakulásában
- Mi történik az agyban TIA és iszkémiás stroke alkalmával?
- Mit tehetünk stroke megelőzése érdekében?
- Korfüggő-e a stroke, megfigyelhető-e nemek közötti eltérés a kialakulás gyakoriságában?
- A betegek száma, a betegség családi, gazdasági vonatkozásai
- Tünetek, teendők, stroke központok
- Mitől függ, hogy tartós vagy átmeneti az érelzáródás?
Videóriport-sorozatunk második része: Stroke - otthoni gondozás és ápolás








