[origo] egészség 

Amint arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, a Magyar Hypertonia Társaság által 5 évesre tervezett ÉRV-program első lépéseként országos szűrés indult el 2007 májusában, melynek során már összesen 53 Hipertónia Centrumban várják szűrővizsgálattal a jelentkezőket.
A diagnózis alapja az ún. "boka/kar index mérés", ami egy egyszerű, fájdalommentes, beavatkozással nem járó műszeres vizsgálat. A jelenleg 2008. szeptember 30-ig meghosszabbított első szakaszban olyan 50-75 éves férfiakat és nőket kívántak, illetve kívánnak megvizsgálni, akik bármely okból a centrumokban vizsgálatra megjelentek. (Ide tartoznak például a magasvérnyomás-, a cukorbetegség-, a kardiológiai- vagy angiológiai szakrendelést látogatók, akiken kötelezően elvégzik majd a mérést.)

A konkrét vizsgálatok mellett a kezelőorvos felméri, illetve felmérte az illető általános szív- és érrendszeri kockázatát. A későbbiekben a szűrésen résztvevőket a kapott eredmények alapján 4 csoportba sorolják, és ettől függően minden beteg tanácsot kap kezelőorvosától az egyéni megelőző intézkedések alkalmazására. Mindezeken felül - megfelelő rendszerességgel - "kötelező" kontrollvizsgálgatokat is előírnak a szakemberek.

A tünetmentesség ellenére már kialakulhat az érszűkület

A vizsgálatba eddig több mint 13 ezer beteg került be, a páciensek átlagéletkora 61,8 év, és a már beérkezett adatok elemzése is megkezdődött. "Az eddig feldolgozott 13 239 tünetmentes páciens adatai alapján mintegy 15 százalékuknál diagnosztizálható volt az érszűkület valamilyen formája. A korosztályosan bontott adatokat tovább vizsgálva látható, hogy az előfordulás gyakorisága a korral együtt nő, és a férfiak jellemzően nagyobb arányban érintettek, mint a hölgyek. Ami viszont váratlan és megdöbbentő adat, hogy az 50 évesnél fiatalabbak között inkább a hölgyek érintettek: körükben majdnem minden tizedik megvizsgált magasvérnyomásos beteg érintett" - mondta Dr. Farkas Katalin, a Szent Imre Kórház főorvosa, egyben az ÉRV-program vezetője.

A módszer jó  előrejelzője a szívbetegségek kialakulásának is

További nagyon jelentős eredmény - folytatta a szakember -, hogy az ÉRV-program keretében vizsgált érintettek 57 százaléka a hagyományos szív- és érrendszeri kockázatbecslés alapján kis vagy közepes rizikócsoportba tartozott. "Ez mutatja, hogy - a nemzetközi irodalomban leírtaknak megfelelően - a perifériás érbetegség egyértelmű, és eddig kellően még ki nem használt előrejelzője a gyakran egyidejűleg már meglévő, de még tünetmentes koszorúsér- vagy agyérbetegségnek. A kóros boka/kar index ugyanis önmagában is jelzi a kardiovaszkuláris tünetektől mentes, nagy kockázatú állapotot, így mérése különleges jelentőséggel bír".

Észak- és Közép-Magyarországon van a legtöbb érintett

"A vizsgálatok során felvett adatlapok kiváló lehetőséget adtak arra is, hogy hazánkban először területi eloszlás alapján is megnézzék a betegség előfordulását. A kapott adatok alapján elmondható, hogy az előfordulás ebből a szempontból korántsem egyenletes. A leginkább érintett régiók az észak-magyarországi és a közép-magyarországi, a legkisebb előfordulást pedig nyugat-dunántúli és a dél-alföldi régióban tapasztaltuk. A különbség váratlanul markáns, a regionálisan legmagasabb előfordulási arány ugyanis majdnem kétszerese a legalacsonyabbénak. Az adatokból adódó talán leglényegesebb összefüggés egyébként, hogy a tünetmentes perifériás érbetegség gyakorisága egyértelműen a magas korai és időskori halálozású régiókban a legmagasabb" - mondta a szakértő.



Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, Magyarországon is igazolható a nemzetközi szakirodalomban már leírt összefüggés, amely szerint a még nem felismert, tünetmentes perifériás érbetegségben szenvedő betegek életkilátásai drasztikusan csökkennek, ugyanis közel egyharmaduk 5 éven belül meghal, ami szintén a program és a meglőzés jelentőségét és szükségességét bizonyítja.

Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

• 12 lépés az egészséges terhességhez vezető úton

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

• Hogyan károsít a cigarettafüst?

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

• Az egészséges sejtek is elősegíthetik a tumornövekedést

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

• Refluxbetegség és légúti panaszok
• Egy fehérje védhet meg a gyomorfekélytől

Még több hír>>