Meddőségről beszélünk abban az esetben, ha védekezés nélkül és rendszeres házasélet mellett sem jön létre terhesség. A meddőség egyaránt lehet férfi és női eredetű - a megoszlás nagyjából 50-50%-os - ennek ellenére még mindig általános az a nézet, hogy a gyermektelenségért általában a nő a felelős, így sok esetben a pár férfi tagja ki sem vizsgáltatja magát. Ez többek között azért sem nevezhető helyesnek, mert a sperma vizsgálata egyszerű, és már "első ránézésre" is rengeteg információt adhat.
Ajánló:
Hatékony meddőségi vizsgálatok
Kapcsolódó anyagaink:
Magzati szűrővizsgálatok a genetikai rendellenességek kimutatására
Terhesség előtti és terhesség alatti vizsgálatok
Down-kór szűrés anyai vérből és ultrahanggal
Az Y-kromoszóma vizsgálata
Az Y-kromoszóma hosszú karjának igen fontos szerepe van a hímivarsejtek kialakulásában: az újabb kutatások során már sikerült felderíteni a spermiumok normális éréséért felelős, Y-kromoszómához kötött géneket, amelyek hiánya jelentősen rontja vagy teljesen meg is gátolhatja a spermaképzést.
A modern, mesterséges megtermékenyítő eljárások, például az ún. intracitoplazmatikus spermiuminjekció segítségével ma már olyan esetekben is születhet gyermek, amikor az ejakulátumban nincs spermium és az ivarsejtek csak a hereszövetből izolálhatóak különféle módszerek segítségével. Az eljárás során a petesejtbe való behatolást nem bízzák az ondósejtekre, hanem egyetlen spermiumot közvetlenül befecskendeznek a petesejt sejtplazmájába, majd figyelik, hogy a petesejt a következő napra mutatja-e a megtermékenyülés jeleit (az eljárásról korábbi cikkünkben olvashat részletesen: Hódít a petesejt spermainjekciója).
Hozzá kell tenni, hogy ha a csökkent spermiumtermelődés mögött genetikai okok állnak, akkor a párnak számolnia kell azzal a lehetőséggel, hogy a mesterséges megtermékenyítés eredményeként születendő fiúgyermek Y-kromoszómája révén örökölni fogja apja betegségét, és évekkel később maga is mesterséges megtermékenyítésre szorulhat.
[origo] egészség
