A Melbourne Egyetem Szemészeti Központjának munkatársai legújabb kutatásukban egyértelműen megcáfolták azt az általános sztereotípiának számító vélekedést, miszerint a szemüveges, rövidlátó emberek között több a visszahúzódó, introvertált típus, mint a szemüveget nem viselők körében. A születési időpont és a rövidlátás későbbi megjelenése között viszont egyértelmű kapcsolat mutatható ki: egy korábbi tanulmány eredményei szerint a nyáron született babák nagyobb eséllyel válnak rövidlátóvá, mint akik a téli hónapokban születtek.

Ajánló
Korábban:
Új eljárás a rövidlátás kezelésére
Hosszú távon is megbízhatóak a lézeres szemműtétek
Lézeres szemműtét: biztonságosabb a kontaktlencsénél?
Ígéretes új lézeres látásjavító eljárás
Forradalmian új bifokális lencsék a láthatáron
A Mit tehet Ön? sorozat korábbi
cikkei:
Mit tehet Ön szemének egészségéért 40 éves kor fölött?
Mit tehet Ön a monitorok szemkárosító hatása ellen?
Mit tehet Ön annak érdekében, hogy kontaktlencséje kényelmes és biztonságos legyen?
Mit tehet Ön az ultraibolya sugárzás szemkárosító hatása ellen?
Interaktív
Pirulapatika
Paul Baird és munkatársai legújabb, négyéves felmérésükben arra keresték a választ, hogy kimutatható-e bármiféle összefüggés a rövidlátás és a rövidlátó emberek személyiségtípusa között: a korábban még sosem vizsgált kérdés megválaszolásához a kutatók egy 633 ikerpár szemészeti adatait is tartalmazó listát (Australian Twin Registry) és az ikrek családtagjai közül kiválasztott 278 kontrollszemélyről később felvett adatsort hasonlítottak össze egymással. A felméréshez az ún. NEO személyiségleltárt (Neuroticism-Extroversion-Openness Personality Inventory) használták, amellyel ötféle személyiségjellemző meglétét vagy hiányát lehet számszerűen is kifejezni: az öt mért jellemző az extroverzió (aktivitás, asszertivitás, stb.), a lelkiismeretesség, a neuroticizmus (szorongás, depresszió, stb.) továbbá az együttműködésre és a nyitottságra (új élmények keresése, stb.) való hajlam mértéke.
Az Investigative Ophthalmology and Visual Science című szemészeti folyóiratban megjelentetett eredmények azt mutatták, hogy az elterjedt hiedelmekkel szemben nincs semmilyen összefüggés a rövidlátás és a visszahúzódó, introvertált személyiségtípus előfordulási gyakorisága között. A többi személyiségvonás sem kapcsolható kifejezetten a rövidlátáshoz: egyedül a rövidlátás és az együttműködésre való hajlam között mutatkozott egy csekély, de statisztikailag értékelhető kapcsolat. "A várttal ellentétben azt tapasztaltuk, hogy a rövidlátó, szemüveges emberek társas kapcsolataira sokkal inkább jellemző a nyitottság, mint a zárkózottságra való hajlam. Az eredménynek fontos szerepe lehet a rövidlátás megelőzésében, hiszen különösen fiatalabb korban fordulhat elő, hogy az orvosi javaslat ellenére az érintettek nem kezdik el hordani az ajánlott szemüveget: a tinédzserek hajlamosak úgy gondolni, hogy osztálytársaik hátrányosan fogják megítélni őket emiatt, azonban ennek nincsen valós alapja" - foglalta össze Baird.

Kapcsolat a nyári születési időpont és a rövidlátás között
Az általánosan elfogadott elmélet szerint a rövidlátás kialakulásában a genetikai tényezők játsszák a legfontosabb szerepet, egy nemrég megjelent tanulmány szerint azonban a fény mennyisége sem tekinthető közömbös tényezőnek: az Ophthalmology című folyóirat online változatában teljes terjedelmében is olvasható publikáció eredményei szerint a nyáron született személyek később valóban nagyobb eséllyel válnak rövidlátóvá.
Yossi Mandel (Tel Aviv-i Egyetem) és munkatársai 276 911 izraeli születésű résztvevő (157 633 férfi és 119 248 nő) 2000 és 2004 közötti időszakban felvett adatait elemezték: mivel az összes alany ugyanott született, a fénymennyiség szezonális változásai mindenkit egyforma mértékben érintettek. A rövidlátás különböző súlyossági fokainak előfordulási gyakorisága szerint három csoportba osztották a résztvevőket: az alanyok 18,8%-ánál enyhe, 8,7%-nál közepes fokú, 2,4%-nál pedig súlyos rövidlátást diagnosztizáltak. A születési dátumok és a rövidlátás előfordulási gyakoriságainak összehasonlítása azt mutatta, hogy a betegség közepes és a súlyos formáinak megjelenési valószínűsége az adott hónapban mérhető fénymennyiséggel együtt változik: a rövidlátás későbbi kialakulásának kockázata a júniusban, illetve a júliusban született személyeknél volt a legmagasabb, a decemberi/januári születésű résztvevőknél pedig a legalacsonyabb - írja a tanulmány.
Michael Belkin, a tanulmány társszerzője szerint a jelenség oka a születést közvetlenül követő időszak fénymennyiségbeli különbségeire vezethető vissza. A nyáron született babák életük első néhány hónapjában világosabb környezetben fejlődnek, mint télen született társaik: a későbbi rövidlátás - az erre hajlamosító genetikai tényezők megléte esetén - talán ebben az időszakban alakulhat ki. Mivel egyelőre nem tudni, hogy a vizsgálat eredményei mennyire általánosíthatóak a teljes népességre, a kutatócsoport további vizsgálatokat szeretne végezni az összefüggés hátterének alaposabb feltárására.
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:
A rövidlátás (miópia) korrekciója lézeres látásjavítással: A rövidlátó szem esetében a szaruhártya túlságosan domború, így a szem hossza nagyobb az átlagosnál: a szembe párhuzamosan beeső fénysugarak ekkor az ideghártya (retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép. A lézeres látásjavító beavatkozás során a szaruhártya görbületét laposabbá teszik (elpárologtatják a kívánt dioptriának megfelelő szövetmennyiséget), így a fókuszpont hátrafelé, a látóhártya síkjába tolódik, a korábban tapasztalt látási probléma pedig teljesen megszűnik.
Új eljárás a rövidlátás kezelésére: Már Magyarországon is alkalmazzák azt a műtéti eljárást, amelynek során a saját szemlencse eltávolítását követően műlencsét ültetnek be a betegek szemébe. Ezeket az eljárásokat összefoglalóan "tiszta lencse eltávolítás és helyettesítés"-nek (Clear Lens Extraction and Replacement; CLEAR) nevezik, mivel ebben az esetben a tiszta (az ugyancsak lencseeltávolítással kezelt szürkehályoggal ellentétben nem elhomályosodott) szemlencsét távolítják el. A rövidlátás korrekciójában ma még ritkán alkalmazzák ezt a módszert, ezért ez egyelőre csak a betegek egy szűk csoportja számára jelent ideális megoldást.
A napfénynek fontos szerepe lehet a rövidlátás megelőzésében: Egy korábbi ausztrál tanulmány eredményei megingathatják azt a ma még széles körben elfogadott elméletet, mely szerint a rövidlátás kialakulásáért elsősorban a tanulás és a közelre nézést igénylő munka okolható. Ha a megfigyelést további vizsgálatok során is sikerül igazolni, akkor a jövőben a szabadban töltött idő népszerűsítése is megfontolandó lehet a rövidlátás megelőzése érdekében.
[origo] egészség








