[origo] egészség 

Régóta ismert, hogy ha valaki több kalóriát fogyaszt, mint amennyit a hétköznapi tevékenységek révén és aktív testmozgással eléget, akkor hízásnak indul. Ám ma, amikor minden harmadik amerikai felnőtt elhízott, a kutatók próbálnak más faktorokat is azonosítani, amelyek befolyásolják, mennyire könnyen szed fel valaki felesleges kilókat, és mennyire nehezen szabadul meg tőlük. Dr. John DiBaise és az Arizonai Egyetemen dolgozó kollégái olyan vizsgálatokról számoltak be, amelyek a bélcsatornában élő baktériumok működése és a testsúlyszabályozás összefüggéseit vizsgálták.

A bélflórát alkotó baktériumok különböző feladatokat látnak el: ezek a "barátságos" mikrobák segítenek a gazdaszervezet által elfogyasztott táplálékból kinyerni és eltárolni az energiát, valamint tápanyagokat biztosítanak az új baktériumok létrehozásához, amelyek folytatják ezt a munkát. A szerzők által idézett egyik tanulmányban azt találták, hogy steril környezetben tenyésztett, csíramentes egerekben, amelyekben nem élnek bélbaktériumok, a testzsír aránya statisztikailag kimutatható mértékben alacsonyabb volt, mint a hagyományos körülmények között tartott kontroll egerekben, annak ellenére, hogy a csíramentes egerek több táplálékot fogyasztottak. Amikor ugyanez a kutatócsoport bélbaktériumokat ültetett át a kontroll egerekből a csíramentes egerekbe, a csíramentes egerek testzsírjának mennyisége két héten belül 60 százalékkal nőtt, anélkül, hogy bármennyivel is több táplálékot fogyasztottak volna, vagy változott volna az energiafelhasználásuk.

Egy másik állatkísérletes vizsgálat azt mutatta, hogy az elhízott egerek ürülékének kisebb az energiatartalma és nagyobb mennyiségű erjedési végtermék található benne, mint a kontroll egerekében. A kutatók ebből arra következtettek, hogy az elhízott egerek bélbaktériumai különböznek a sovány egerekétől és ennek köszönhetően több kalóriát képesek kinyerni a megemésztett táplálékból. Ez pedig felveti annak lehetőségét, hogy a bélflóra manipulációjával be lehet avatkozni az energiaforgalomba, akár emberekben is - állítja DiBaise.


Bár az ember esetében kevesebb információ áll rendelkezésre a bélbaktériumok és az elhízás közti kapcsolatról (erről lásd például korábbi anyagainkat: A bél mikrobái és a testtömeg, Lehetséges kapcsolat a bélbaktériumok és az elhízás között) a szerzők ezzel kapcsolatos adatokkal is szolgálnak. Az egyik vizsgálatban 12 elhízott páciens vett részt, akik egy egyéves fogyókúrás programba kezdtek. A résztvevők egyik csoportja zsírszegény, a másik szénhidrátszegény diétát kapott. A kutatók részletesen elemezték a résztvevők székletmintáiban található baktériumok típusát és számát a diéta megkezdése előtt és után, és határozott különbségeket figyeltek meg az egy év alatt lefogyott és a továbbra is elhízott résztvevők közt.

Egy negyedik tanulmányban gyerekeket vizsgáltak születésüktől 7 éves korukig, és elemezték a 6 hónapos és 12 hónapos korukban gyűjtött székletmintáikat. A 7 éves korukban normál súlyú gyerekek mintáiban egészen más baktériumokat azonosítottak, mint a túlsúlyos-elhízott gyerekekéiben, ami arra utal, hogy a bélflóra összetételében kimutatható különbségek hamarabb alakulnak ki, mint az elhízás.

DiBaise szerint sokkal több kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy tisztázni lehessen a bélflóra összetétele és az elhízás közti kapcsolatot. Elsősorban azt kellene egyértelműen demonstrálni, hogy a kövér és a sovány emberek bélflórája közt megfigyelhető különbség a súlykülönbség oka-e vagy következménye. Amennyiben sikerül igazolni, hogy a baktériumflóra változása fogyást idézhet elő, klinikai vizsgálatokban kellene feltárni, hogy emberekben is kivitelezhető és biztonságos-e a bélflóra módosítása.

Noha a megfelelő étrendet és testmozgást nyilván nem helyettesítheti, a bélflóra manipulálása a jövőben egy új, kevés mellékhatással fenyegető terápiát jelenthetne a kóros elhízás kezelésére.

[origo] egészség

Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

• 12 lépés az egészséges terhességhez vezető úton

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

• Hogyan károsít a cigarettafüst?

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

• Az egészséges sejtek is elősegíthetik a tumornövekedést

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

• Refluxbetegség és légúti panaszok
• Egy fehérje védhet meg a gyomorfekélytől

Még több hír>>