Egészen mostanáig nem sikerült kideríteni, hogy az influenzavírusok újabb változatai hol jönnek létre, és hogyan terjednek szét a világon. Egy újonnan megjelent tanulmány szerint az A-típusú influenzavírus jelenleg leggyakoribbnak számító H3N2-es altípusa minden évben Ázsia keleti és délkeleti régióiból indul terjedésnek. Az eredmények elősegíthetik azoknak az újabb vírustörzseknek az előrejelzését, amelyek az adott évben várhatóan szezonális járványt okoznak, megkönnyítve az aktuálisan leghatékonyabb vakcina kifejlesztését.
Ajánló
Az első bizonyíték arra, hogy emberről emberre terjedhet a madárinfluenza
Már nem kérdéses, hogy lesz-e influenza-világjárvány
Stratégiák egy nagyméretű influenzajárvány megfékezésére
Kiderült, miért télen terjed jobban az influenza
Élethosszig tartó védelmet adhat egy új vakcina az influenzával szemben
A Colin Russel (Cambridge Egyetem, Anglia) által vezetett, európai, amerikai, ausztrál és japán szakemberekből álló kutatócsoport a H3N2-es altípus hat földrészről származó, 13 ezer mintáját elemezte: a mintákat 2002 és 2007 között gyűjtötték a WHO influenzafigyelő hálózatának (Global Influenza Surveillance Network) munkatársai. A kutatók a vírus felszínén található egyik fehérje, az úgynevezett hemagglutinin szerkezetében található különbségeket hasonlították össze az egyes mintákban, továbbá a minták egy részében a hemagglutinint kódoló gén bázissorrendjeit is összevetették egymással (a hemagglutinin a szervezet influenza ellen indított immunválaszának elsődleges célpontja, így ha a fehérje szerkezetében apró változások jönnek létre, akkor előfordulhat, hogy szervezetünk alulmarad a vírussal folytatott küzdelemben).
A kétféle vizsgálati módszer lehetővé tette a H3N2-es altípus azon újabb változatainak azonosítását, amelyek a vizsgálat ötéves időtartama alatt jelentek meg a világ különböző pontjain: az eredmények azt mutatták, hogy az új vírusváltozatok egyaránt Kelet és Délkelet-Ázsiából származtak, ahonnan nagyjából hat-kilenc hónap elteltével jutottak el Európába és Dél-Amerikába, majd néhány hónappal később Észak-Amerikába - olvasható a kutatásról közzétett sajtóközleményben.
Az influenza A H3N2-es altípusának terjedését és az új vírusváltozatok ázsiai kiindulópontját szemléltető térkép
"Együttműködésünk elsődleges célja természetesen az, hogy képesek legyünk minél pontosabban előrejelezni az influenzajárványokért felelős vírustörzsekben bekövetkező módosulásokat, amit felhasználhatunk a következő évi vakcina kifejlesztésekor. Korábban csak különféle elméletek léteztek a H3N2 terjedési mintázataival kapcsolatban, most azonban igazolódott, hogy az újabb vírusváltozatok minden évben a kelet- és délkelet-ázsiai régió trópusi, szubtrópusi és mérsékelt övbe tartozó országaiból indulnak terjedésnek" - mondta Derek Smith, a tanulmány egyik társszerzője.
Az influenzavírusok típusai
Napjainkban az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés: a vírus által okozott járványok a WHO becslései szerint minden évben a világ lakosságának 5-15%-t érintik, nagyjából 3-5 millió influenzás megbetegedést és körülbelül 250 000 és 500 000 halálesetet okozva. Az influenzavírusnak három szerotípusa (A, B és C), ezeken belül pedig több altípusa van. Az állati és humán megbetegedést egyaránt okozó A típusba sorolható vírusok kiterjedt járványokat okoznak, a humán megbetegedésekért felelős B vírus általában kisebb lokális járványokból, a szintén emberi fertőzést előidéző C vírus pedig sporadikus, egyedi esetekből izolálható. A hatékony vakcina előállítása érdekében a WHO munkatársai minden év szeptemberében és februárjában választják ki azokat a vírustörzseket, amelyek bekerülnek az aktuális vakcinába; részletesebben lásd korábbi anyagunkat: Újfajta influenzavírus okozhat járványt.
Az embert érintő nagyobb influenzajárványok kórokozói, valamint a madárinfluenzáért felelős altípusok rokonságban vannak egymással, és egyaránt az "A" csoportba tartoznak. A madárinfluenza elsősorban a szárnyasok súlyos, rendkívül fertőző megbetegedése: a házi szárnyasok általában mentesek a madárinfluenza-vírusoktól, a vadon élő madarak egy része - például a költöző vízi szárnyasok, kacsák, libák - viszont állandó hordozóknak tekinthetők. Ezektől a madárfajoktól a házi szárnyasok és más állatok, például a sertések is megkaphatják a betegséget, rendszerint a fertőzött madarakkal való közvetlen érintkezés útján.
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:Napjainkban az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés: a vírus által okozott járványok a WHO becslései szerint minden évben a világ lakosságának 5-15%-t érintik, nagyjából 3-5 millió influenzás megbetegedést és körülbelül 250 000 és 500 000 halálesetet okozva. Az influenzavírusnak három szerotípusa (A, B és C), ezeken belül pedig több altípusa van. Az állati és humán megbetegedést egyaránt okozó A típusba sorolható vírusok kiterjedt járványokat okoznak, a humán megbetegedésekért felelős B vírus általában kisebb lokális járványokból, a szintén emberi fertőzést előidéző C vírus pedig sporadikus, egyedi esetekből izolálható. A hatékony vakcina előállítása érdekében a WHO munkatársai minden év szeptemberében és februárjában választják ki azokat a vírustörzseket, amelyek bekerülnek az aktuális vakcinába; részletesebben lásd korábbi anyagunkat: Újfajta influenzavírus okozhat járványt.
Az embert érintő nagyobb influenzajárványok kórokozói, valamint a madárinfluenzáért felelős altípusok rokonságban vannak egymással, és egyaránt az "A" csoportba tartoznak. A madárinfluenza elsősorban a szárnyasok súlyos, rendkívül fertőző megbetegedése: a házi szárnyasok általában mentesek a madárinfluenza-vírusoktól, a vadon élő madarak egy része - például a költöző vízi szárnyasok, kacsák, libák - viszont állandó hordozóknak tekinthetők. Ezektől a madárfajoktól a házi szárnyasok és más állatok, például a sertések is megkaphatják a betegséget, rendszerint a fertőzött madarakkal való közvetlen érintkezés útján.
Kiderült, miért télen terjed jobban az influenza: Egy széleskörű tengerentúli kísérletsorozat eredményei új távlatot nyithatnak az influenzajárványok megelőzése és gyógyítása terén: amerikai kutatóknak sikerült kimutatniuk, hogy milyen módszer segíti az influenzavírus melegebb hónapokhoz képest hatékonyabb terjedését a téli időszakban. A vírus külső burkának állapotváltozásával kapcsolatos felfedezés a jövőben új módszer kidolgozását teheti lehetővé a kórokozó védekezőmechanizmusának gátlására.
Élethosszig tartó védelmet adhat egy új vakcina az influenzával szemben: Akár egyetlen injekció is élethosszig tartó védettséget nyújthatna a járványokat okozó, A-típusú influenzavírus összes fajtája ellen - állítja a legújabb vakcinát előállító brit gyógyszerfejlesztő cég. Az [origo] által megkérdezett virológus szakértő szerint a szer tényleges hatékonyságának bizonyítása és tömeges használatba vétele még több évbe telhet.
Már nem kérdéses, hogy lesz-e influenza-világjárvány: Az elkövetkező tíz évben egészen biztosan kialakul majd egy újabb influenza-világjárvány, így már nem az a kérdés, hogy várható-e, hanem csak az, hogy mikor - hangzott el a nagyvállalati vezetők részére Budapesten szervezett április 3-ai kríziskonferencián. A Pandémiás Prevenciós Bizottság képviselői szerint Magyarország megfelelő oltóanyaggyártó kapacitással rendelkezik, amelynek révén az emberi és állati eredetű vírusok kombinációjából kialakuló újfajta influenzavírus megjelenése esetén a hazai lakosság a világon az elsők között juthatna megfelelő védőoltáshoz.
[origo] egészség
