Teljesen más összetételű és szerepű folyadékot termel a szintén irhában elhelyezkedő 2-4 millió izzadság- vagy verejtékmirigy, amelynek feladata a méregkiválasztás és a hűtés, méghozzá párologtatással. A kisebb méretű verejtékmirigyek váladéka híg, így elsősorban hűtésre szolgálnak. Ezzel szemben a nagyobb méretű verejtékmirigyek váladéka információt közöl, érzelmi hatásokra termelődik és ürül, jellegzetes, egyéni illatú. A hónalj és a tenyér verejtékmirigyei főleg a szorongást jelzik, a nemi szervek és a végbél környékén valaha valószínűleg vonzó illatokat közvetítettek. Az emlőkben található tejmirigyek is a nagy verejtékmirigyek módosulataként jöttek létre.
A bőr legalsó rétege is fontos szereppel bír
A zsírszövetben gazdag bőralja fő feladatai a tápanyagraktározás, a hőszigetelés
és a különböző sérülésektől való védelem. Ennek a rétegnek a vastagsága a különböző testtájakon és egyénenként is rendkívül változatos lehet.
A bőr az egyik legfontosabb érzékszervünk is, amelyen keresztül különböző és egymástól független érzetek közvetítődnek. A környezetünkben levő tárgyaknak számos tulajdonságát ugyanis nem hallás, látás vagy szaglás útján derítjük fel, hanem a bőr érzékei által (pl. súly, hőmérséklet, keménység, érdesség, nedvesség, ragadósság, rugalmasság). A bőrön keresztül azonban erős érzelmeket kiváltó ingerek is érnek minket, mint például egy szenvedélyes csók vagy egy gyengéd simogatás. A bőr tele van szórva érzékelősejtekkel, de ezek eloszlása nem egyenletes. Az érzékeny bőrterületeken, például az arcon és a kézen sűrűbben vannak, mint az érzéketlenebb területeken, például a háton. A bőrérzékelő receptorok három, egymástól független típusba sorolhatók, így tapintó-, hő- és fájdalomérzékelő sejteket különböztethetünk meg.
- Bőrünk legfelső rétege állandóan változik
- Mirigyek a bőrben








