2008. július 10., csütörtök, 12:00
A bőr a legnagyobb szervünk, amely testsúlyunk majdnem 15%-át, összfelülete pedig átlagosan 1,4-1,6 négyzetmétert tesz ki. Kültakarónk feladata rendkívül sokrétű, így a közvetlen védelmen túl többek között részt vesz a hőszabályozásban, és a kiválasztó működésben is. Milyen különböző típusú és funkciójú rétegek építik fel bőrünket? Milyen funkciót látnak el a a szőreink és a faggyúmirigyek?
A bőr legfelső rétege a felhám szövettanilag több sejtréteget tartalmaz, legfelső rétegében a sejtek már teljesen elszarusodtak, elhaltak, és folyamatosan kopnak, lehámlanak. Ezzel szemben a legalsó, osztódó és legfiatalabb hámsejtek az úgynevezett alaphártyán helyezkednek el, és ezen keresztül veszik fel az irhában futó apró vérerek által odaszállított táplálékukat és az oxigént. Ennek a kicserélődési folyamatnak a következtében egy hámsejt a hám aljáról mintegy 28 nap alatt jut ki a legkülső hámsorba. A felhám erőteljes napfény és fokozott UV-sugárzás hatására képes sötét színű festéket (melanin) termelni, mely védi bőrünket a sugárzástól. Ezeknek a festékanyagoknak a felszaporodásával alakulnak ki az anyajegyek, a szeplők, ritkábban a májfoltok. A bőr felszíne jellegzetes, egyénre jellemző mintázatot mutat, különösen a végtagokon, aminek köszönhetően ujjbegyen látható bőrlécek alkotják az ujjlenyomatot, mely személyazonosításra is alkalmas. A hámrétegben idegsejtek is találhatók, amelyeknek az érzékelésben van szerepük, amelyről cikkünk második oldalán bővebben olvashat.
Az irha
A bőr hámfelület alatt elhelyezkedő következő rétege az irha, amely rugalmas rostokat és zsírszövetet tartalmaz, amely a bőrt ellenállóvá és rugalmassá teszi. Az irha erekkel gazdagon behálózott, így a tápanyagellátás mellett a folyadékháztartásban és hőszabályozásban is jelentős szerepet tölt be.
Szőrök és szerepük
Bizonyos testrészek kivételével - ide tartozik a tenyér és a talp is - teljes testfelületünket szőrök fedik, amelyek elsődleges feladata a védelem és - főként az állatvilágban - a hőszigetelés. Az emberi hónaljszőrzet fő feladata a felületnövelésen keresztül az izzadság párologtatása és ezáltal a hűtés, az intim testtájak szőrzetének egyik feladata pedig az érzékeny testnyílások megóvása, a testnedvek elvezetése, az idegen anyagok távol tartása. A haj- és szőrszálak színe a melanin festékanyag jelenlététől függ. A szőrszál alapanyaga keratin, melynek gyökere az irharétegbe mélyed.
Az emberi bőr felépítése és különböző rétegei a szőrszálakkal, valamint a verejték-, és faggyúmirigyekkel (Forrás: http://akg.termtud.hu)
A szőr cserélődik is, hiszen egy egészséges felnőtt naponta 70-80 hajszálat hullat, majd helyükbe új nő.
A köröm az irharéteg speciális részéből a körömbarázdából nő ki. A köröm alsó felülete az utolsó ujjpercen lévő körömágyra simul.
A haj szerkezete
A haj tulajdonképpen a fejet borító testszőrzet: a fejbőr szőrtüszői általában aktívabban működnek, ezért a haj kissé gyorsabban nő, mint a test más helyein található szőrzet. Érdekes módon a szőr őszülése is eltérő a hajéhoz képest, hiszen a szemérem- és hónaljszőrzet sokkal később őszül. A hajas fejbőrön átlagosan százezer szőrtüsző helyezkedik el, számuk pedig örökletesen meghatározott, így a különböző hajtípusokra más és más sűrűség a jellemző. A hajszál három rétegből épül fel: középen helyezkedik el a velőállomány, amely összeköti a hajgyökeret a külső résszel, átjárást biztosítva ezzel egyes anyagok és a levegő számára. A velőállományt egy keratinszálakból felépülő kéreg veszi körül, amely egyrészt védelmet nyújt a hajnak, másrészt a hajszínt meghatározó festékanyagokat is tartalmazza. Végül a haj legkülső rétege a felhám, amelyet egymást tetőcserépszerűen fedő lemezkék alkotnak: ezeket a faggyúmirigyek által termelt olajos anyag, a hajzsír vonja be.
A szőrtüszőbe nyílnak a
faggyúmirigyek, amelyek zsíros anyagot, faggyút választanak ki, ez megvédi és rugalmassá teszi a bőrt, bezsírozza a szőrzetet. Ezek a mirigyek néhány testtájunk - talp, tenyér - kivételével a szőrökhöz hasonlóan a test egész felszínén megtalálhatók.
Teljesen más összetételű és szerepű folyadékot termel a szintén irhában elhelyezkedő 2-4 millió
izzadság- vagy verejtékmirigy, amelynek feladata a méregkiválasztás és a hűtés, méghozzá párologtatással. A kisebb méretű verejtékmirigyek váladéka híg, így elsősorban hűtésre szolgálnak. Ezzel szemben a nagyobb méretű verejtékmirigyek váladéka információt közöl, érzelmi hatásokra termelődik és ürül, jellegzetes, egyéni illatú. A hónalj és a tenyér verejtékmirigyei főleg a szorongást jelzik, a nemi szervek és a végbél környékén valaha valószínűleg vonzó illatokat közvetítettek. Az emlőkben található tejmirigyek is a nagy verejtékmirigyek módosulataként jöttek létre.
A bőr legalsó rétege is fontos szereppel bír
A zsírszövetben gazdag bőralja fő feladatai a tápanyagraktározás, a hőszigetelés
és a különböző sérülésektől való védelem. Ennek a rétegnek a vastagsága a különböző testtájakon és egyénenként is rendkívül változatos lehet.
A bőr, mint érzékszerv
A bőr az egyik legfontosabb érzékszervünk is, amelyen keresztül különböző és egymástól független érzetek közvetítődnek. A környezetünkben levő tárgyaknak számos tulajdonságát ugyanis nem hallás, látás vagy szaglás útján derítjük fel, hanem a bőr érzékei által (pl. súly, hőmérséklet, keménység, érdesség, nedvesség, ragadósság, rugalmasság). A bőrön keresztül azonban erős érzelmeket kiváltó ingerek is érnek minket, mint például egy szenvedélyes csók vagy egy gyengéd simogatás. A bőr tele van szórva érzékelősejtekkel, de ezek eloszlása nem egyenletes. Az érzékeny bőrterületeken, például az arcon és a kézen sűrűbben vannak, mint az érzéketlenebb területeken, például a háton. A bőrérzékelő receptorok három, egymástól független típusba sorolhatók, így tapintó-, hő- és fájdalomérzékelő sejteket különböztethetünk meg.
