A sebek túlnyomó többsége kisebb-nagyobb vérzésekkel is együtt járnak, amelyek esetében kulcsfontosságú lehet ennek csillapítása és csökkentése. Cikkünkben ezért áttekintjük mit tehetünk a vérzéssel járó kisebb sérülések ellátása érdekében, de arra is választ kaphatunk, hogy milyen természetes folyamatok játszódnak le a sebgyógyulás folyamata során.
A vérzéssel járó sebek fajtái
Ajánló
Az emberi bőr felépítése és funkciói
Sebek és a sebgyógyulás folyamata
Állati eredetű harapások és ellátásuk
Horzsolásos sérülések és ellátásuk
Nem mindegy honnan ered a vérzés
A vérzés jellegéből következtetni lehet arra, hogy melyik rendszer sérült meg. Az artériás vérzés esetén élénk színű, esetenként spriccelve ürülő vér jellemző. A keringő vér mennyisége így - főleg ha nagy átmérőjű a sérült artéria - gyorsan lecsökkenhet, kivérzést, sokkot, akár a beteg halálát okozva.
A vénás vér - mivel ezekben az erekben sokkal kisebb a nyomás, mint az artériákban - inkább csak csörgedezik a sebből és jóval sötétebb színű. A hajszálerekből származó vérzés ugyanis minden apró sebzés kapcsán fellép, és bár első látásra nagy mennyiségűnek tűnhet és riasztó lehet, az így létrejövő vérvesztés elhanyagolhatóan csekély, nem jár súlyos következményekkel. Az osztályozás alapja, hogy artéria, véna, vagy hajszálér sérült-e meg. Az erek azonban általában egyszerre sérülnek, ezért a leggyakrabban kevert vérzéssel találkozunk.
A vérző seb ellátásának alapja a megfelelő higiénia
Mivel a vér és más testnedvek mindig tartalmazhatnak kórokozókat, nagyon fontos hogy figyelmet fordítsunk a megfelelő higiéniára, ugyanis a sérültet és önmagunkat is meg kell védenünk az esetleges fertőzésektől - mondta az [origo]-nak Dr. Hanyecz Vince háziorvos. Ezenfelül - folytatta a szakértő - fokozott veszélyt rejt magában, amennyiben a kezünkön nyílt seb van, ezért ezt lehetőség szerint be kell ragasztani, így mindig viseljünk eldobható gumikesztyűt vagy tiszta műanyag zacskót. Óvjuk a sebet más fertőzésektől is, ezért ne beszéljünk, ne köhögjünk a sebre, tegyünk rá fedőkötést. A legbővebb vérellátású terület az arc, a hajas fejbőr és a kéz. Ezeken a területeken egy önmagában veszélytelen, bőrszéli vérzésből is jelentős vérzés alakulhat ki, a kötés gyorsan átvérezhet, ezért ilyen esetekben különösen óvatosnak kell lennünk.
A különböző vérzéstípusok ellátása
"Enyhe, felületes hajszálérvérzés esetén nem kell súlyos következményekkel számolni. Ilyenkor a fertőzésveszély csökkentése a cél. Ha a seb piszkos, öblítsük le folyóvízzel, majd óvatosan szárítsuk meg tiszta kendővel. Ez a típusú vérzés nyomás segítségével könnyen elállítható. Valamilyen rendelkezésre álló jód- vagy alkoholtartalmú oldatba mártott vattacsomóval érdemes fertőtleníteni a seb környékét a sebtől elfelé irányuló mozdulatokkal. Ezt követően helyezzünk a sebre megfelelő méretű sebtapaszt. Ha a vérzés esetleg mégsem áll el - például véralvadási zavar miatt -, akkor forduljunk orvoshoz. Orvosi ellátásra van továbbá szükség kisebb sebek esetén is, ha bennük idegen testet látunk, ha azokat kutyaharapás vagy piszkos tárgy okozta, vagy ha a seb földdel szennyezett. Ez utóbbi esetekben szükség lehet tetanusz injekcióra is" - mondta Dr. Hanyecz Vince.
A szakember szerint a vénás vérzés csillapításában alapvető, hogy a sérültet a hátára fektetve vérző végtagját magasba emeljük, amire általában már csillapodik is a vérzés. Helyezzünk tiszta anyagzsebkendőt, vagy más hasonló textildarabot a sebre (ha rendelkezésre áll, steril gézlap a legjobb), és gyakoroljunk rá egyenletes nyomást. Ha van a közelben sebkötöző pólya vagy fásli, rögzíthetjük is a felhelyezett textíliát, de nem szabad túl szorosan körülkötözni, "elkötni" a végtagot, mert az gátolja a testrész vérkeringését.
Artériás vérzés esetén, ha a sebből valamilyen idegen test, tárgy áll ki, akkor természetesen a seb két oldalát nyomjuk. A vénás vérzésnél leírt módon - ha rendelkezésre áll kötözőpólya, fásli, vagy ahhoz hasonló ruhadarab - tekerjük szorosan körbe a végtagot a seb felett és nyomjuk tovább erőteljesen, folyamatosan a sebet a mentők kiérkezéséig.
Az orrvérzés ellátása
Felmérések szerint a magyar lakosság mintegy 70-80%-nak volt már valamilyen formában orrvérzése, így az ezzel kapcsolatos elsősegély-tanácsok is rendkívül lényegesek. Az orrvérzést előidéző helyi okok meglehetősen sokfélék lehetnek. A leggyakoribb - és szerencsére a legenyhébb - orrvérzés oka az orrnyálkahártya apró ereinek ismeretlen okból bekövetkező felszakadása. Ez rendszerint az orrsövény elülső alsó részén levő, 1-1,5 cm átmérőjű, rendkívül érgazdag nyálkahártya-területből származik. A nátha, azaz az orrnyálkahártya gyulladása, duzzanata szintén hajlamosít orrvérzésre, de az orrtájék mechanikus sérülése is vérzést okozhat. Ezenfelül előidézheti a nyálkahártya szárazsága is, melyet nem kellően párás levegőjű lakások, légkondicionált munkahelyek, vegyi irritációk okozhatnak.
" Elhúzódó, jelentősebb orrvérzés esetén a legfontosabb teendő a légutak tisztán tartása, hogy a beteg levegőt kapjon, és a vérzés ellátása. A hirtelen helyzetváltoztatás hatására azonban növekszik a vérnyomás is fokozódhat a vérzés, ráadásul a vér hátracsorog, ezért a lefekvés ilyenkor nem megfelelő. A beteget ültessük le, a feje dőljön előre, ügyeljünk arra, hogy a vért a beteg ne nyelje le (a gyomorba került vért a későbbiekben a beteg nagy valószínűséggel ki fogja hányni), és a nyak körül lazítsuk ki a szűk ruhát. Jó szolgálatot tehet a tarkóra helyezett hideg borogatás, ami segíti az érösszehúzódást. A vérzés helye valószínűleg az orrsövény elülső harmadán van, így az orrcimpák két ujjal történő, egyszerű összeszorítása is hatásos lehet" - mondta az orrvérzés ellátásával kapcsolatban a szakember.
Felmérések szerint a magyar lakosság mintegy 70-80%-nak volt már valamilyen formában orrvérzése, így az ezzel kapcsolatos elsősegély-tanácsok is rendkívül lényegesek. Az orrvérzést előidéző helyi okok meglehetősen sokfélék lehetnek. A leggyakoribb - és szerencsére a legenyhébb - orrvérzés oka az orrnyálkahártya apró ereinek ismeretlen okból bekövetkező felszakadása. Ez rendszerint az orrsövény elülső alsó részén levő, 1-1,5 cm átmérőjű, rendkívül érgazdag nyálkahártya-területből származik. A nátha, azaz az orrnyálkahártya gyulladása, duzzanata szintén hajlamosít orrvérzésre, de az orrtájék mechanikus sérülése is vérzést okozhat. Ezenfelül előidézheti a nyálkahártya szárazsága is, melyet nem kellően párás levegőjű lakások, légkondicionált munkahelyek, vegyi irritációk okozhatnak.
" Elhúzódó, jelentősebb orrvérzés esetén a legfontosabb teendő a légutak tisztán tartása, hogy a beteg levegőt kapjon, és a vérzés ellátása. A hirtelen helyzetváltoztatás hatására azonban növekszik a vérnyomás is fokozódhat a vérzés, ráadásul a vér hátracsorog, ezért a lefekvés ilyenkor nem megfelelő. A beteget ültessük le, a feje dőljön előre, ügyeljünk arra, hogy a vért a beteg ne nyelje le (a gyomorba került vért a későbbiekben a beteg nagy valószínűséggel ki fogja hányni), és a nyak körül lazítsuk ki a szűk ruhát. Jó szolgálatot tehet a tarkóra helyezett hideg borogatás, ami segíti az érösszehúzódást. A vérzés helye valószínűleg az orrsövény elülső harmadán van, így az orrcimpák két ujjal történő, egyszerű összeszorítása is hatásos lehet" - mondta az orrvérzés ellátásával kapcsolatban a szakember.
- A vérzéssel járó sebek fajtái
- A véralvadás a vérzéscsillapodás alapja
