Az aszpirin általában mindenki számára biztonságos gyógyszer, rendszeres fogyasztása azonban egyes esetekben komoly mellékhatásokat is okozhat: ezek közé tartozik a fekély, a gyomorvérzés és más szövődmények. A Harvard Egyetem kutatói új vizsgálatukban igazolták a gyógyszer hatékony daganatmegelőző hatását, de a vastagbélrák gyógyszeres megelőzésében történő használatát a kezeléssel együtt járó mellékhatások túl magas kockázata miatt mégsem ajánlják.

Ajánló
Az [origo] egészség bélbetegségekkel foglalkozó aloldala
Vastagbélrák és végbélrák: életet menthet a szűrés
Európai küzdelem a vastagbélrák és végbélrák ellen
Korábban:
Népcsoportonként különbözően hat a vastagbélrák kockázatát növelő mutáció
Ígéretes a Crohn-betegek számára kidolgozott új kezelés
Új kísérleti módszer a vastagbélrák megállapítására
A megemelkedett vércukorszint is összefügghet a vastagbélrák kialakulásával
A zsíros ételek és a mozgáshiány megterhelik a májat
Vastagbélrák: a daganatos betegek családtagjainak szűréséről
Teszt
Kockázatelemzés
Vastagbélrák: ingyenes, személyreszabott kockázatfelmérés és tanácsadás
A kérdőíves vizsgálat keretében 18 éven keresztül összesen 51 529 egészségügyi szakdolgozótól gyűjtöttek adatokat: az egyéb kockázati tényezők súlyozására is alkalmas statisztikai módszerekkel a kutatók kimutatták, hogy a rendszeres (heti 2 tablettánál több) aszpirint szedő férfiak vastagbélrák-kockázata valóban csökkent. A kockázatcsökkenés dózisfüggő volt: a hatás nem volt kimutatható a heti 1,5 tablettánál kevesebbet alkalmazóknál, 2-6 tabletta között már csökkenő tendenciát mutatott, 6-14 tabletta esetén pedig jelentős, közel 30%-os csökkenés volt kimutatható.
A heti 14 tablettánál több aszpirin esetében a hatás rendkívül markánsnak bizonyult (közel 70%-os csökkenés), de csak abban az esetben, ha a kezelés hat évnél hosszabb ideig tartott. Az aszpirines kezelés felfüggesztése után a rákmegelőző hatás 4-5 évig érvényesült, utána pedig a kontrollpopulációval megegyező kockázat volt tapasztalható: mivel sokan már a felmérés kezdetét megelőzően is szedték az aszpirint, feltételezhető, hogy a hatás a valóságban csak körülbelül 10 év után jelentkezik, amit egy párhuzamos női csoporton tett megfigyelések is alátámasztanak.
Összefoglalva elmondható, hogy az aszpirin hosszú távú, nagy dózisú (a szív- és érrendszeri betegségeknél megszokott adag többszöröse) alkalmazása valóban jelentősen csökkenti a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát, azonban a komoly kockázatot hordozó melléhatások miatt ez a gyógyszer mégsem ajánlható a vastagbélrák gyógyszeres úton történő megelőzésére. Mivel a vastagbélrák gyógyszeres kezelése az elmúlt két évtized intenzív kutatási erőfeszítései ellenére sem tekinthető megoldottnak, a hangsúlyt továbbra is a tünetmentes egyének szűrésére kell fektetni, amivel a daganat megelőzhető.
A fűzfa kérgének szalicint tartalmazó kivonatát 1827 óta használják láz- és fájdalomcsillapításra (a szalicinből a szervezetben szalicilsav szabadul fel), 1897-ben pedig sikerült előállítani az acetilszalicilsavat - ismertebb nevén az aszpirint - amely azonos hatékonyságú, ám a fűzfakéreg kivonatánál kevésbé károsítja a gyomor nyálkahártyáját. Az aszpirinre 1899-ben jegyezték be a szabadalmat, a gyógyszert pedig 1903-ban kezdték árusítani. Az aszpirin - gyulladáscsökkentő hatása mellett - véralvadásgátló hatással is rendelkezik, így alacsony dózisban történő hosszú távú használata elősegíti a szívinfarktus és a vérrögök kialakulásának megelőzését azoknál, akiknél különféle okokból kifolyólag magas a vérrögök megjelenésének kockázata (az orvosi gyakorlatban elterjedt az is, hogy a szívinfarktust követően azonnal kis mennyiségű, nagyjából 160 milligrammnyi aszpirint adnak a betegnek). Az aszpirin lehetséges mellékhatásai között szerepelnek a gyomor- és bélrendszeri problémák, például a gyomorfekély vagy a gyomorvérzés kialakulása, továbbá nőknél fokozhatja a vérzés erősségét a menstruáció ideje alatt.
- Új klinikai eredmények az aszpirin rákmegelőző hatásával kapcsolatban
- A vastagbélrák megelőzhető lenne a megfelelő életmóddal és a szűréssel



