[origo] címlaphírcentrumvásárlás[freemail]videaiWiW
Az aszpirin nem ajánlható a vastagbélrák gyógyszeres megelőzésére [origo] egészség 2008. április 15., kedd, 7:00

Az aszpirin általában mindenki számára biztonságos gyógyszer, rendszeres fogyasztása azonban egyes esetekben komoly mellékhatásokat is okozhat: ezek közé tartozik a fekély, a gyomorvérzés és más szövődmények. A Harvard Egyetem kutatói új vizsgálatukban igazolták a gyógyszer hatékony daganatmegelőző hatását, de a vastagbélrák gyógyszeres megelőzésében történő használatát a kezeléssel együtt járó mellékhatások túl magas kockázata miatt mégsem ajánlják.

Új klinikai eredmények az aszpirin rákmegelőző hatásával kapcsolatban
A szív- és érrendszeri betegségek kezelésében elért eredmények mellett több mint két évtizede ismert az is, hogy az aszpirin (acetilszalicilsav) hatékonyan képes gátolni a daganatok növekedését. Ezt a hatást később a vastagbélrák és az azt megelőző állapotok (polipok) esetében is megpróbálták alkalmazni, és a már említett mellékhatások elkerülése érdekében úgynevezett követőmolekulákkal próbálkoztak a klinikai gyakorlatban. Az újabb mellékhatások miatt ezek a szerek végül mégsem bizonyultak használhatónak, így a kutatók figyelme ismét az aszpirinre irányult: a Gastroenterology című szakfolyóiratban idén kerültek publikálásra annak az átfogó klinikai tanulmánynak az adatai, melyek mind a hatékonyság, mind a kockázat vonatkozásában új szempontokat jelöltek ki az aszpirin rákmegelőzési céllal történő alkalmazásával kapcsolatban.

A kérdőíves vizsgálat keretében 18 éven keresztül összesen 51 529 egészségügyi szakdolgozótól gyűjtöttek adatokat: az egyéb kockázati tényezők súlyozására is alkalmas statisztikai módszerekkel a kutatók kimutatták, hogy a rendszeres (heti 2 tablettánál több) aszpirint szedő férfiak vastagbélrák-kockázata valóban csökkent. A kockázatcsökkenés dózisfüggő volt: a hatás nem volt kimutatható a heti 1,5 tablettánál kevesebbet alkalmazóknál, 2-6 tabletta között már csökkenő tendenciát mutatott, 6-14 tabletta esetén pedig jelentős, közel 30%-os csökkenés volt kimutatható.
A heti 14 tablettánál több aszpirin esetében a hatás rendkívül markánsnak bizonyult (közel 70%-os csökkenés), de csak abban az esetben, ha a kezelés hat évnél hosszabb ideig tartott. Az aszpirines kezelés felfüggesztése után a rákmegelőző hatás 4-5 évig érvényesült, utána pedig a kontrollpopulációval megegyező kockázat volt tapasztalható: mivel sokan már a felmérés kezdetét megelőzően is szedték az aszpirint, feltételezhető, hogy a hatás a valóságban csak körülbelül 10 év után jelentkezik, amit egy párhuzamos női csoporton tett megfigyelések is alátámasztanak.

Összefoglalva elmondható, hogy az aszpirin hosszú távú, nagy dózisú (a szív- és érrendszeri betegségeknél megszokott adag többszöröse) alkalmazása valóban jelentősen csökkenti a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát, azonban a komoly kockázatot hordozó melléhatások miatt ez a gyógyszer mégsem ajánlható a vastagbélrák gyógyszeres úton történő megelőzésére. Mivel a vastagbélrák gyógyszeres kezelése az elmúlt két évtized intenzív kutatási erőfeszítései ellenére sem tekinthető megoldottnak, a hangsúlyt továbbra is a tünetmentes egyének szűrésére kell fektetni, amivel a daganat megelőzhető.
Az aszpirin előnyei és lehetséges veszélyei

A fűzfa kérgének szalicint tartalmazó kivonatát 1827 óta használják láz- és fájdalomcsillapításra (a szalicinből a szervezetben szalicilsav szabadul fel), 1897-ben pedig sikerült előállítani az acetilszalicilsavat - ismertebb nevén az aszpirint - amely azonos hatékonyságú, ám a fűzfakéreg kivonatánál kevésbé károsítja a gyomor nyálkahártyáját. Az aszpirinre 1899-ben jegyezték be a szabadalmat, a gyógyszert pedig 1903-ban kezdték árusítani. Az aszpirin - gyulladáscsökkentő hatása mellett - véralvadásgátló hatással is rendelkezik, így alacsony dózisban történő hosszú távú használata elősegíti a szívinfarktus és a vérrögök kialakulásának megelőzését azoknál, akiknél különféle okokból kifolyólag magas a vérrögök megjelenésének kockázata (az orvosi gyakorlatban elterjedt az is, hogy a szívinfarktust követően azonnal kis mennyiségű, nagyjából 160 milligrammnyi aszpirint adnak a betegnek). Az aszpirin lehetséges mellékhatásai között szerepelnek a gyomor- és bélrendszeri problémák, például a gyomorfekély vagy a gyomorvérzés kialakulása, továbbá nőknél fokozhatja a vérzés erősségét a menstruáció ideje alatt.

  1. Új klinikai eredmények az aszpirin rákmegelőző hatásával kapcsolatban
  2. A vastagbélrák megelőzhető lenne a megfelelő életmóddal és a szűréssel

Tisztelt Látogatónk!

Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

- A szerkesztők

Felhasználónév:

Jelszó:

Elfelejtette jelszavát?  |  Regisztráció

AJÁNLÓ

Tudomány a betegek szolgálatában Molekulárisan célzott, személyre szabott terápia
A gyors gyógyulás feltételei Személyre szabott kezelés, magas szintű szaktudás és gondoskodás
A csontritkulásos beteg igazi támasza Nézze meg milyen eszközös megoldások léteznek!

VIDEÓK

Vastagbélrák-szűrés Interjú Dr. Schwab Richárd gasztroenterológussal
Kelen kórház Interjú Dr. Baricza Sarolta orvosigazgatóval
Egynapos sebészet Magyarországon is egyre inkább teret nyernek az egynapos sebészeti eljárások

LEGFRISSEBB CIKKEINK

SZAVAZÁS

Ön miért nem jár rendszeresen szűrővizsgálatokra?
  • Nem is tudok arról milyen lehetőségek vannak
  • Visszatartanak a kivizsgálással járó kellemetlenségek
  • Nem engedhetem meg magamnak a komolyabb fizetős szűréseket
  • A mindennapi rohanásban nem érek rá az egészségemmel foglalkozni
A szavazás állása
Változékony, szeles idő min: -2, 4 °C max: 4, 10 °C Változékony, szeles idő

PARTNEREK

MTI AFP

SZAKMAI PARTNEREK

Medical Tribune Magyar Orvosi Kamara