[origo] egészség 

A szemlencse krisztallindarabkáinak lehetséges szerepe a betegség kialakulásában

A szürkehályog (katarakta) legfőbb jellemzője a szemlencse fokozatos elszürkülése, mely hosszabb-rövidebb idő után akár vaksághoz is vezethet: mivel a betegség kialakulásának pontos mechanizmusa egyelőre még nem ismert, kezelésére jelenleg a műtéti eljárás jelenti a legmegbízhatóbb megoldást (lásd korábbi összefoglaló anyagunkat: Szürkehályog-műtétek). A kor előrehaladtán kívül egyéb rizikófaktorok is siettethetik a szürkehályog megjelenését, így további kockázati tényezőnek számít a cukorbetegség, a szemet túlzott mennyiségben érő ultraibolya-sugárzás, valamint az egyes gyógyszerek, például a kortikoszteroidok.

A Journal of Biological Chemistry című folyóiratban újonnan közölt tanulmány szerint a szürkehályog kialakulásában fontos szerepet játszik a krisztallin nevű fehérje, amely a szemlencsében normális esetben is jelen van, pontosan szabályozott módon. Krishna Sharma és munkatársai emberi donorok átültetésre szánt lencséit tanulmányozták, és arra jutottak, hogy az öregedés folyamata során a krisztallinmolekulák sérülnek, és idővel fokozatosan lebomlanak: az idősebb és a szürkehályogos lencsékben nagyjából négyszer annyi rövid, mindössze 10-20 aminosavból álló krisztallindarabkát (fragmentumot) találtak a kutatók, mint a fiatalabb lencsékben. A kutatócsoport feltételezése szerint ezek a fehérjerészletek hozzákötődhetnek a teljes hosszúságú krisztallinmolekulákhoz, ami tönkreteszi azok eredeti alakját és elrendezését, ráadásul így megszűnik az oldékonyságuk is. Az így kialakult aggregátumok hatására a korábban teljesen átlátszó lencse homályossá válik, a fény pedig szóródni kezd rajta - olvasható a kutatás eredményeit ismertető beszámolóban.

"Ironikus, hogy a kis fehérjerészletek éppen a szem saját megújulására irányuló próbálkozásainak a melléktermékei: ha egy krisztallinmolekula megsérül, akkor más fehérjék megpróbálják megemészteni, azonban ez a folyamat nem mindig megy teljesen végbe. Feltételezhető, hogy a szemlencsében maradó fehérjedarabkák felhalmozódása összességében jelentősen megnöveli a szürkehályog megjelenésének valószínűségét" - mondta a kutatás vezetője.

A szürkehályog tünetei, kiváltó okai és kezelése

A katarakta általában mindkét szemen egyaránt jelentkezik, esetleg különböző mértékben: a betegség kifejlődése rendszerint lassú folyamat, és fájdalommentesen rontja a látást. Főbb tünetei: a homályos, ködös látás, foltok a szem előtt, kettőslátás és a fényre való fokozódó érzékenység. Sok betegnél eleinte csak távolra romlik a látás élessége, a közeli látásuk viszont nem változik, sőt gyakran az addig használt olvasószemüveg nélkül is jól látnak közelre. Ez azonban nem a látás javulását jelenti, hanem éppen a szürkehályog előrehaladásának jele.


A 65 év felettieknél gyakran jelennek meg a betegség tünetei, ezért nagyon fontos a rendszeres szemvizsgálat: a szemorvos vagy az optometrista műszereivel már a látási panaszok kialakulása előtt is észleli a betegség első jeleit. A szürkehályog megelőzésére nincs bizonyítottan hatásos módszer, az azonban ismert, hogy a szemet hosszú távon érő ultraibolya-sugárzás is szerepet játszhat kialakulásában, így erős napsütés esetén ajánlott széles karimájú kalapot, és megfelelő napszemüveget viselni. 

A Magyar Látszerész Szövetség szervezésében 2008. április 14-én indult az Országos UV-teszt elnevezésű egyhónapos akció, amelynek keretében közel 300 vizsgálati ponton egy hónapig ingyenesen végzik el a szemüvegek és napszemüvegek UV-szűrését, ezen kívül szemészeti szaktanácsadásban is részesülhetnek az érdeklődők (további információk: Országszerte ingyenesen bevizsgáltathatóak a napszemüvegek).

A vakság megelőzhető, ha a kataraktát idejében észlelik, és szükség szerint sebészeti úton eltávolítják: a szürkehályog eltávolításának optimális időpontja betegenként változik, ezért a döntés meghozatalában szakorvos segítségére van szükség. Ma már akár korai stádiumban is meg tudják operálni a szürkehályogot, ezért az érintetteknek nem kell tartósan rossz látástól tartaniuk. Az operáció gyakran helyi érzéstelenítés mellett is elvégezhető. A műtét betegtől függően akár járóbetegként is vállalható, vagyis a beavatkozást követő néhány óra pihenés után a kezelt személy még a műtét napján hazamehet. A betegek többsége beültetett lencsét kap a műtét során: ez egy műanyaglencse, mely a saját elhomályosult szemlencsét helyettesíti. A műlencsékről korábbi, ötrészes cikksorozatunkból tájékozódhat bővebben: Új generációs műlencsék, Szembeötlő változások - A műlencsék fejlődése, Hogyan működik a szembe ültetett műlencse?, Hogyan készülnek a szembe ültethető műlencsék?, Milyen kockázattal kell számolni műlencse-beültetés során?

Korábbi, kapcsolódó anyagaink:

A szürkehályog kialakulásáért felelős új génmutációt fedeztek fel: Szürkehályogot okozó génhibát fedezett fel nemrég egy nemzetközi kutatócsoport: a testi kromoszómán található és dominánsan öröklődő gént egy nagy svájci családban sikerült azonosítani, ahol a családtagok többsége fiatalkori szürkehályogban szenvedett.

Szürkehályogműtét pontszerű metszésből: Egy új technológia segítségével csaknem felére sikerült csökkenteni a szürkehályogműtéthez szükséges bemetszések hosszát. Az eredeti 2,7 milliméter helyett most már elég két, mindössze 1,8 milliméteres metszés a szem szélein, az eredmény pedig ugyanolyan jó lesz, mint a korábban alkalmazott módszer esetén.

Táplálkozási tanácsok a szürkehályog megelőzésére: Az öregedéssel párhuzamosan egyre nagyobb eséllyel megjelenő szürkehályog a vakság egyik vezető oka az egész világon, amely azonban nem tekinthető az időskor "kötelező velejárójának": többek között a helyes táplálkozással is tehetünk érte, hogy megelőzzük a betegség előfordulását. A következőkben áttekintjük, hogy melyek azok az élelmiszerek, amelyekből érdemes napi rendszerességgel is fogyasztanunk.

[origo] egészség

Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

• 12 lépés az egészséges terhességhez vezető úton

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

• Hogyan károsít a cigarettafüst?

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

• Az egészséges sejtek is elősegíthetik a tumornövekedést

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

• Refluxbetegség és légúti panaszok
• Egy fehérje védhet meg a gyomorfekélytől

Még több hír>>