Amerikai kutatók vizsgálatai rávilágítottak arra, hogy mi védheti meg azokat a pácienseket az Alzheimer-kór súlyos tüneteinek kialakulásától, akiknek az agyszövetében már a betegségre jellemző fehérje-lerakódásokat találtak. A vizsgálatot végző orvosok szerint az ok a memóriafolyamatok létrejöttéért is felelős, és a betegség által leginkább érintett ősibb agyterület, a hippokampusz átlagosnál nagyobb méretében keresendő.

(Forrás: www.wikimedia.org)
Ajánló
Orvosi jegyzetünk az Alzheimer-kórról
Memóriajavító őssejtek agysérülés után
Képek az idősödő agy változásairól
Demencia: a szellemi hanyatlás formái
Idősebb korunkra pozitívabban látjuk a világot
Egyszerű teszt az időskori elbutulás kockázatának meghatározására
Videóriport-sorozat
Az érintettek egyik csoportjában azonban a jellegzetes fehérjék felhalmozódása ellenére a betegségre jellemző tünetek, így a személyiségváltozás, beszéd-, számolási és egyre súlyosbodó memóriazavarok - nem jelentek meg. Ezzel ellentétben a másik - 13 fős - csoportban a kórkép lefolyása a klinikai képnek megfelelő volt, vagyis évről-évre drasztikusan csökkent a páciensek szellemi és kognitív teljesítménye.
Nagyobb agyterület, jobb memória
A vizsgálatok során kiderült, hogy a tünetmentes betegcsoport agyának egyik területe, a hippokampusz mintegy 20%-kal nagyobb méretű volt, mint a tünetekkel rendelkező betegek körében. Az eredmény azért is szembetűnő, mert a két csoport páciensei között semmilyen más jelentősebb különbséget nem találtak sem az agy szerkezetében, sem pedig a kórtörténetben.
A kutatócsoport vezetője, Dr. Deniz Erthen-Lyons szerint kijelenthető, hogy a hippokampusz nagyobb mérete egy eddig nem ismert mechanizmus alapján védelmet biztosíthat a szellemi hanyatlás tünetegyüttese ellen, így új perspektívába helyezheti az Alzheimer-kór elleni gyógyszeres terápiát is. Ehhez azonban további részletes vizsgálatok szükségesek. Az Alzheimer-kór elleni gyógyszerek fejlesztéséről korábbi cikkünkben olvashat.
A kutatás eredményeit az Amerikai Neurológiai Kongresszus nyitóülésén mutatták be.
A hippokampusz a halántéklebeny csúcsában található agyterület, amely a nevét az emberi agy metszetében megjelenő, csikóhalra emlékeztető, görbült formájáról kapta. A primitívebb emlősállatokban - rágcsálók, méhlepényesek - az agykéreg felszínének 30-40%-át is kiteszi, de az emberben ez az arány már elenyésző. Ez az agyi régió nélkülözhetetlen szerepet játszik összetett információk, események memorizálásában, a térbeli tájékozódásban, de a képi és térbeli információkat, esetleg a szagokon keresztül nyert ismereteket is segít elraktározni. A hippokampusz sejtjei az agy többi részéhez képest különösen érzékenyek az oxigén- és tápanyaghiányra, és a stressz-hormonok hatását is rosszul viselik, ezért ilyen szempontból az egyik legérzékenyebb agyterületnek tekinthető. Ennek következtében több más betegség - epilepszia, bizonyos alvászavarok - is ezen agyterület elváltozásai miatt alakulnak ki.
Idősebb korban valahol a rövid távú vagy munkamemória és a hosszú távú memória között akadhat el az egyes események rögzítésének folyamata, amelyben a hippokampusz is kulcsszereppel bír. Ez az oka annak, hogy az Alzheimer-kóros betegek vagy más, nem diagnosztizált okból történő elbutulás (demencia) során az új információk nem képesek megragadni az emlékezetben. A folyamat előrehaladásával a memóriacsökkenésen túl megjelennek a gondolkodás, a számolás, az olvasás, illetve a problémamegoldás nehézségei is, amely képességek megfelelő kialakulásában szintén alapvető szerepet tölt be a hippokampusz és a nagyagykéreg közötti kommunikáció. Ez utóbbira fontos bizonyíték az is, hogy az Alzheimeres betegek hippokampusza az egyik leginkább érintett agyterület a fehérjelerakódások szempontjából. Korábbi cikkünkből megtudhatja, mit tehetünk az Alzheimer-kór tüneteinek kialakulása ellen.
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:
Élő egereken vizsgálták meg az Alzheimer-kór kialakulását: Egy bostoni kutatócsoport új egérkísérlete lezárhatja azt a néhány évtizede zajló vitát, hogy az Alzheimer-kór kialakulásában az idegsejtek károsodása, vagy a jellegzetes fehérjecsomók kialakulása tekinthető-e az első lépésnek. Az eredmények szerint a fehérjecsomók jóval gyorsabban alakulnak ki, mint azt eddig hitték: a megfigyelés kulcsfontosságú lehet a betegség ellen valóban hatékony gyógyszerek kifejlesztésében.
Képek az idősödő agy változásairól: Az amerikai Howard Hughes Egészségügyi Intézet kutatói új tanulmányukban orvosi képalkotó módszer segítségével vizsgálták, hogy miben különbözik a fiatalabb és idősebb emberek agyműködése. Azt találták, hogy az idősödő embereknél akkor is romlik a különféle agyterületek közti kommunikáció hatékonysága, ha nem indulnak meg a szellemi leépüléshez vezető kóros elváltozások, például az Alzheimer-kór következtében.
Nehéz helyzetben a hazai Alzheimer-kóros betegek: Az Alzheimer-kór megállapítására szolgáló új, 90%-os pontosságú, gyorsan elvégezhető kísérleti tesztről számoltak be nemrég amerikai kutatók. Magyarországon az elbutulásos betegségekkel foglalkozó centrumokban diagnosztizálják a kórt, de a bejutásra általában csak több hónapos, bizonyos megyékben pedig akár egy éves várakozás után van lehetőség.








