Egy átfogó elemzés szerint hatástalan a poratkák ellen folytatott küzdelem

2008. április 29., kedd, 7:35

A poratkákkal kapcsolatos korábbi klinikai vizsgálatok átfogó elemzése azt az eredményt hozta, hogy hiába szabadítjuk meg otthonunkat a poratkák többségétől, a kellemetlen lakótársak okozta allergiás asztma tünetei nem enyhülnek észrevehetően. A koppenhágai Nordic Cochrane Center munkatársai ötvennégy, összesen több mint 3000 páciens adatait felölelő tanulmány áttekintése után vonták le ezt a lehangoló következtetést.

Mennyire hatékonyak a poratkák ellen jelenleg alkalmazott módszerek?

A szóban forgó klinikai vizsgálatokban a poratkák ellen több fronton - fizikai és kémiai eszközökkel, illetve azok kombinációjával - indítottak támadást: atkamentes ágybetéttel és huzatokkal, atkákat kiszűrő porszívóval, atkairtó szerekkel. "Sajnos ezeknek a módszereknek semmilyen orvosi hasznát nem sikerült kimutatnunk az atkára érzékeny asztmás betegeknél. Ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy az atkákkal való érintkezést kivédeni hivatott, jelenleg használatos fizikai és kémiai eszközök lényegében hatástalanok" - ismertette eredményeit Peter C. Gotzsche és H. K. Johansen, akik a Cochrane Database of Systematic Reviews áprilisi online kiadásában publikálták tanulmányukat. A konklúzió meglehetős hidegzuhanyként érheti azokat az allergiás betegeket, akik közül sokan rengeteg időt, pénzt és fáradságot ölnek az apró ízeltlábúak elleni küzdelembe.

A szerzők végkövetkeztetése, miszerint az asztmásoknál semmi lényeges javulás nem állt be az atkátlanítás után, különösen annak fényében volt kellemetlen meglepetés, hogy egyes kísérletekben a poratkák számát valóban sikerült számottevően csökkenteni: a kutatók szerint a különböző beavatkozások eredménytelenségének hátterében az állhat, hogy a poratka-antigének mennyiségét ezek a módszerek nem tudták érdemben leszorítani. További problémát jelent, hogy az atkára érzékeny asztmás páciensek rendszerint egyéb allergénekre is fogékonyak, ezért bármilyen sikeresen számolunk is fel egy allergént, a várható haszon szükségszerűen korlátozott marad.

Ez utóbbi megállapításban látja a helyzet kulcsát Leonard Bielory, a New Jersey-i orvosegyetem allergológusa is. "Ha csak a poratkákat számoljuk fel, azzal még semmi nincs megoldva. Mikor egy betegnél diagnosztizáljuk a poratka-allergiát, rögtön felhívjuk a figyelmét, hogy aligha a poratka lesz az egyetlen ellensége" - hangsúlyozta a kutató. A Cincinnati Egyetem allergológusa, Johathan A. Bernstein pedig egyenesen azon a véleményen van, hogy a poratkák elleni küzdelem egy allergiás ember számára teljesen hiábavaló. "Ideje tudomásul venni, hogy az emberek többféle allergénre lehetnek érzékenyek, de ide tartozhatnak azok az eredendően még nem allergiakeltő hatások is, mint az illatanyagok, a bőrizgató hatású vegyszerek, a cigarettafüst, a penészek, valamint számtalan hasonló dolog. Ezek után olyan kísérletekből, ahol a rengeteg faktor közül egyet, vagy akár kettőt-hármat is kiiktatnak, még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni" - mondja Bernstein.

Mindkét kutató kitart ugyanakkor amellett, hogy a különböző allergének távoltartása az otthoni és az irodai környezettől hosszú távon mégis enyhülést hozhat a poratka-allergiában és asztmában szenvedőknek, és abban is egyetértenek, hogy otthonunk takarítását az elmondottak ellenére is megéri a poratkákkal kezdeni.

Néhány hasznos tanács, ami mégis segíthet

Bernstein szerint az atkairtó szerek nem különösebben hasznosak az poratka-allergének felszámolásában: ennek okát a szakemberek abban látják, hogy az atkaméreg egyszerűen "halott atkát csinál az élő atkából", az atkák által termelt allergének azonban ettől még ugyanúgy hatásosak maradnak. A WebMD egészségügyi hírportál által megkérdezett összes allergológus és kártevőszakértő egyetértett abban, hogy a költséges erőfeszítések végül nem hozzák meg a várt eredményt. "Teljesen fölösleges hajmeresztő összegeket kiadni valamilyen hatásosnak mondott beavatkozásra. Ehelyett elég, ha ésszerű tisztasági szabályokat alkalmazunk, vagyis figyelünk a lakásunk páratartalmára, rendszeresen porszívózunk és takarítunk, a ruháinkat pedig felakasztjuk vagy a szekrénybe tesszük, hogy ne tapadjon meg rajtuk a por" - tanácsolja Bernstein.

A konkrét teendők terén jelenleg nincs egyetértés az allergológus szakemberek között, de néhány általános tanácsot csaknem mindegyikük jóváhagy:

• Vegyünk fehér színű ágyneműt, és mossuk hetente forró vízben. Mossuk ki a matrachuzatot és az ágytakarókat is.
• Porszívózzunk rendszeresen, de legalább két órával a lefekvés előtt. A HEPA szűrő nem szükséges, mert valószínűleg nem használ. Ha az allergiás személy maga porszívózik, tanácsos maszkot viselnie, ha pedig más, esetleg hagyja el addig a lakást.
• A kitömött állatokat és a hasonló "porfogókat" távolítsuk el a hálószobából.
• Ne tartsunk kárpitozott bútorokat a hálószobában, és a többi olyan helyiségben, ahol sok időt töltünk.
• Szerezzünk be egy légpárátlanítót! A poratkák kedvelik a nedvességet, így ha a levegő páratartalmát 30-50% közé állítjuk be, az segíthet távol tartani őket.
• Napközben érdemes lehet az ágyunkat az atkák számára átjárhatatlan takaróval lefedni.
• Vegyük fontolóra, hogy műanyagrolóval vagy reluxával helyettesítjük a szövetfüggönyöket.
• Váljunk meg a faliszőnyegektől és falvédőktől.
• Szőnyegünket lecserélhetjük járólapra vagy faburkolatra.
• Nem érdemes tisztító hívnunk a szellőzőrendszerünkhöz, mert a poratkák nem telepszenek meg a működő szellőző vagy légkondicionáló légjáratokban.
• Tisztítsuk ki a légkondicionáló szűrőjét legalább havonta.

Bár nincs rá egyértelmű bizonyíték, hogy a fenti tanácsok megfogadása valóban segít az asztmán, összességében mindez mégis jó hatással lehet ránk: "Az allergia nem olyan betegség, hogy a beteg bevesz egy tablettát, és már el is fújták. Ha tisztán tartjuk az otthonunkat, az már önmagában is pozitív dolog, még akkor is, ha esetleg nincs konkrét, adatokkal is alátámasztható élettani hatása. Ha érezzük, hogy mi magunk is tettünk valamit a betegség leküzdése érdekében, az az esetek egy részében valóban elősegítheti állapotunk javulását" - összegezte végül az egyik kutató.
[origo] egészség