Szűkülő erek: a perifériás érbetegség veszélyei
2008. május 8., csütörtök, 8:30
A perifériás érbetegség - köznyelvi szóhasználattal élve az érszűkület - a szélütéshez és az infarktushoz hasonlóan az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája, melyben a betegség leggyakrabban az alsó végtag verőereiben lép fel. Az alsó végtagi érszűkület jelentős mértékben akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, késői felismerése pedig akár a végtag amputációjához is vezethet: cikkünkben röviden összefoglaljuk a perifériás érbetegség kialakulásának okait, valamint a főbb kezelési és megelőzési lehetőségeket.
A százezreket érintő perifériás érbetegség

Ajánló

Cukorbetegséggel foglalkozó cikkeink gyűjtőoldala

Az [origo] egészség szív- és érrendszeri problémákkal foglalkozó aloldala

Interaktív ajánló

Animáció a szív felépítéséről

Animáció a szív ingerületvezető rendszeréről

Animáció az érelmeszesedésről

Szív- és érrendszeri kockázatbecslő kalkulátor

Pirulapatika

Szívre ható szerek

A világ fejlett országaihoz hasonlóan Magyarországon is a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a halálesetek legnagyobb hányadát: a statisztikai adatok szerint hazánkban közel kétszer akkora a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának aránya, mint az Európai Unió többi tagállamában (a legutóbbi adatokról lásd korábbi, részletes összefoglalónkat: Aggasztó jelentés az európai szívbetegek helyzetéről). Az említett érrendszeri problémák egyik leggyakoribb megjelenési formája a perifériás érbetegség (érszűkület, orvosi szóval arterioszklerózis), amely az esetek többségében a lábszár ereiben alakul ki, de a szervezet többi, agyon és szíven kívül elhelyezkedő ereit is érintheti. (Az agy és a szív ereiben természetesen szintén kialakulhat érszűkület, az előbbi esetben agyérbetegségről, az utóbbi esetben pedig szívkoszorúér-betegségről beszélünk.)

A hazánkban mintegy 400 ezer embert érintő kórkép sokáig semmilyen panaszt nem okoz, később azonban fájdalom jelentkezhet a vádliban, járáskor pedig fokozott fáradékonyság léphet fel; a betegség romlásával párhuzamosan a görcs egyre rövidebb távolságok megtétele után jelentkezik, végül nyugalomban is állandósulhat. A felsorolt tünetek már önmagukban is komoly panaszokat, valamint a hétköznapi feladatok ellátásának akadályát jelenthetik, a legsúlyosabb esetekben pedig akár amputáció is szükségessé válhat. Az érszűkület kockázati tényezői közül talán a cukorbetegség és a dohányzás a legfontosabbak, de a magasvérnyomás és a vérzsírok emelkedett szintje, továbbá az elhízás is jelentős szerepet játszanak a betegség megjelenésében (a legfontosabb kockázati tényezők részletes ismertetését cikkünk második oldalán olvashatják).

A lábszáron jelentkező érbetegség időben történő felfedezése azért nagyon fontos, mert a szív vagy az agy ereinek - tüneteket egyelőre még nem okozó - károsodását jelezheti előre: ismert, hogy a perifériás érbetegségben szenvedő betegeknél egészséges társaikhoz viszonyítva csaknem kétszeres valószínűséggel alakulhat ki szívinfarktus és/vagy szélütés (stroke). A perifériás keringés zavarának jelentkezése után öt évvel a betegek 70%-a, tíz évvel később pedig már csak az érintettek fele él: a legnagyobb halálozási kockázatot a már meglévő, de tünetmentessége miatt még fel nem ismert, ezért kezeletlen érbetegség jelenti.

A perifériás érbetegség kialakulásának okai és kockázati tényezői

A perifériás érbetegség gyakorisága 50 éves kor felett jelentősen nő: a betegség kialakulásának elsődleges oka az érelmeszesedés (atheroszklerózis), amelynek során az artériák falában fokozatosan zsírtartalmú anyagok rakódnak le. A lerakódásokba később kálcium, különféle hegekből származó szövetdarabok és más anyagok épülhetnek be, amelyek végül úgynevezett plakkokat alkotnak: a plakkok kezdetben csak szűkítik, később azonban teljesen el is zárhatják az adott artériát, gátolva ezzel a vér folyamatos áramlását. A fentieken kívül érszűkületre hajlamosíthatnak a következő tényezők:
A perifériás érbetegség főbb kockázati tényezői:
A perifériás érbetegség tünetei, megelőzése és kezelése

Ajánló

Az [origo] egészség szív- és érrendszeri problémákkal foglalkozó aloldala

Korábbi, kapcsolódó anyagaink:

A nyálmintából is felismerhetőek lesznek a szívbetegségek

Új ajánlás a koleszterinszint méréséről

A betegek harmadánál mutat ki agyi keringési zavarokat az ultrahangos szűrővizsgálat

Előbb felismerhetők a korai problémák az újfajta vérnyomásméréssel

Az optimizmus valóban elősegíti a szívbetegek gyógyulását

Új eredmények a jó koleszterin szerepével kapcsolatban

Egyszerűsített módszer a kardiovaszkuláris betegségek kockázatbecslésére

Orvosi jegyzetek

Orvosi jegyzet az érelmeszesedésről

Orvosi jegyzet a magasvérnyomás-betegségről

Orvosi jegyzet a cukorbetegségről

Kockázatbecslés

Szív- és érrendszeri kockázatbecslő kalkulátor

Pirulapatika

Szívre ható szerek

A romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb tünetei a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság, mely pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ez a tünetegyüttes az úgynevezett átmeneti sántítás (orvosi szóval claudicatio intermittens). Jellemzője, hogy a görcs vagy fájdalom szinte mindig ugyanolyan hosszúságú út vagy lépcső megtétele után lép fel. Súlyosabb esetben a fájdalom éjszaka, nyugalomban is jelentkezhet, illetve fekély is kialakulhat a lábon. A járáskor jelentkező fájdalom mellett érszűkületre utalhat a láb (és/vagy az egész érintett alsó végtag) fázékonysága, a láb (és/vagy a lábfej) hűvös tapintata is.

A megfelelő életmóddal és a kockázati állapotok megszüntetésével jelentősen csökkenthető az érintetteket elsősorban veszélyeztető szívinfarktus és szélütés kockázata:
A cikk a WebMD egészségügyi hírportál Peripheral Vascular Disease című anyagának felhasználásával készült.

[origo] egészség

A cikket az alábbi címen találja: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0818/296757/