A szív- és érrendszeri betegségek egyik gyakori megjelenési formája a perifériás érbetegség - közismert nevén érszűkület. A kórkép diagnózisának alapja a boka/kar index mérése, ami egy egyszerű, fájdalommentes, beavatkozással nem járó műszeres vizsgálat. A speciális vérnyomásmérés legnagyobb előnye, hogy értéke már önmagában is jelzi a szív- és érrendszeri tünetektől mentes, de nagy kockázatú állapotot a beteg és a kezelőorvos számára. Cikkünkben a mérési módszer további előnyeiről Dr. Farkas Katalinnal, a Szent Imre Kórház Angiológiai Osztályának főorvosával beszélgettünk.

Ajánló
Az [origo] egészség szív- és érrendszeri problémákkal foglalkozó aloldala
A perifériás érbetegség veszélyei
Orvosi jegyzet az érelmeszesedésről
Információk az ÉRV-programról:
Az ÉRV-program keretében a szűrést végző centrumok listája
A Magyar Hypertonia Társaság honlapja
Életet menthet a fájdalommentes szív- és érrendszeri kockázatbecslés
Videóriport-sorozat
Videóriport sorozat a magasvérnyomás-betegségről
Videók az angináról és a szívinfarktusról
Agyi keringési zavarok: tanácsok a stroke megelőzéséhez
Stroke: otthoni gondozás és ápolás - filmes összeállításunk
Interaktív ajánló
Animáció a szív ingerületvezető rendszeréről
Szív- és érrendszeri kockázatbecslő kalkulátor
Pirulapatika
Érzékenyebb, pontosabb, mint a hagyományos mérés
A szakember elmondása szerint ez a fajta vizsgálati módszer - boka/kar index - csak annyiban különbözik a hagyományos vérnyomásméréstől, hogy a véráramlás újbóli megindulásának hangját nem a sztetoszkóppal, hanem az annál sokkal érzékenyebb Doppler ultrahangos érzékelőfejjel tudja észlelni a szakorvos vagy az asszisztens. Az alsó végtagon ugyanis a hagyományos módszerrel nem lehet kellően pontos adatokat kapni a vérnyomás értékéről. A vonatkozó előírások szerint a vérnyomásmérőhöz csatlakoztatható speciális készüléknek minden egyes háziorvosi rendelőben hozzáférhetőnek kell lennie - a kötelező felszerelések közé tartozik -, sok praxisban azonban még nem használják rutinszerűen, az előírásoknak, ajánlásoknak megfelelően.
Vérnyomásmérés a bokán és a karon is
"A vizsgálat az érintett felkarján történő vérnyomásméréssel kezdődik. Eközben a beteg hanyatt fekszik a vizsgálóasztalon, és mindkét alsó végtagja szabadon, ruha nélkül kell legyen. A kezelőorvos vagy az asszisztens ezután a páciens mindkét alsó végtagján megtapintja a lábháton és a belboka mögött pulzáló ereket, majd a vérnyomásmérő mandzsettáját a beteg lábszára köré tekeri. Ezután az ultrahangelven működő kézi Doppler-készülék körülbelül tollnyi méretű vizsgálófejére az ultrahangnyalábok terjedését segítő kocsonyás anyagot rak, majd a vizsgálófejet a páciens lábháti, illetve belboka mögötti verőérre helyezi, keresi bennük a véráramlást. A következő lépésben a vizsgálatot végző személy felfújja a vérnyomásmérő mandzsettát - ilyenkor az erek felett nem lehet hangot hallani -, majd a mandzsettát lassan leeresztve azt figyeli, hogy mikor válik hallhatóvá a láb ereiben a vér áramlása. Amikor meghallja a pulzáló, keringő vér hangját a Doppler-készülék hangszórójában, leolvassa a vérnyomásmérőről a végtagi verőérben lévő, szisztolés vérnyomást. A mérést a szakember mindkét alsó végtagon, a lábháton és a belboka mögött futó verőéren is elvégzi" - mondta el a módszer részleteivel kapcsolatban Dr. Farkas Katalin.
Hatékony megelőzés már a tünetmentes időszakban
A két végtagon - felkar és boka - mért vérnyomásérték hányadosa alapján számolható ki a boka-kar index vagy Doppler-index, amely alapján több kockázati csoportba soroljuk a betegeket és az esetleges későbbi vizsgálatok idejét a hatékony megelőzés érdekében:
- Amennyiben a kapott szám normális (azaz a mért boka/kar index értéke 1-1,3 közötti), akkor a pácienst 5 év múlva hívják csak vissza kontrollvizsgálatra.
- Abban az esetben, ha az index értéke 0,9-1, akkor egy év múlva egy újabb vizsgálat következik és az állapotromlástól függően a beteg átsorolása következhet be a következő két csoport valamelyikébe.
- Amennyiben az index értéke 0,9-nél kisebb, évente végzendő kontrollvizsgálatot is előírnak a szakemberek.
- Ha a kapott index értéke 0,8-nál kisebb, a páciens magas kockázati csoportba tartozik, ezért angiológiai vagy érsebészeti vizsgálatra is sor kerül az esetében, a további esetleges szövődmények kivizsgálása érdekében.

Boka/kar index mérése Doppler-fejjel ellátott vérnyomásmérő készülék segítségével (Forrás: www.ervprogram.hu)
Nemzetközi epidemiológiai adatokra támaszkodva elmondható, hogy a boka/kar index mérése 50 éves kor alatt cukorbetegség és még egy szív- és érrendszeri kockázati tényező, 50-69 éves kor között már egy rizikótényező megléte esetén kötelező. 70 éves kor felett pedig minden esetben kötelező vizsgálati módszer a háziorvosok számára. A boka/kar index egyéb javaslott alkalmazásairól részletesebben az ezzel kapcsolatos szakmai anyagból tájékozódhat.
A Magyar Hypertonia Társaság 2007-ben nagyszabású, a boka/kar index mérésére alapozott, öt évesre tervezett szűrési programot indított a kockázatok időben történő felismerésének érdekében.
Az ÉRV-programba eddig több mint 13 ezer beteg került be (a páciensek átlagéletkora 61,8 év): a mostanáig feldolgozott 13 239 tünetmentes páciens adatai alapján mintegy 15 százalékuknál volt diagnosztizálható a perifériás érbetegség valamilyen formája. A korosztályosan bontott adatokat tovább vizsgálva a felmérés készítői azt találták, hogy az előfordulás gyakorisága a korral együtt nő, és a férfiak jellemzően nagyobb arányban érintettek, mint a hölgyek. Váratlan és megdöbbentő adat, hogy az 50 évesnél fiatalabbak között inkább a hölgyek voltak érintettek: körükben majdnem minden tizedik megvizsgált magasvérnyomásos betegnél kimutatható volt a perifériás érbetegség enyhébb vagy súlyosabb formája.
Az eddigi adatok alapján elmondható, hogy a leginkább érintett régiók az észak- és közép-magyarországi területek, a legkisebb előfordulást pedig a nyugat-dunántúli, illetve a dél-alföldi régióban tapasztalták. A különbség szokatlanul nagynak bizonyult, hiszen a regionálisan legmagasabb előfordulási arány csaknem a kétszerese a legalacsonyabbénak: az adatokból adódó egyik leglényegesebb összefüggés, hogy a tünetmentes betegek aránya egyértelműen a magas korai és időskori halálozású régiókban volt a legnagyobb.
Az ÉRV-programba bárki ingyenesen bekapcsolódhat, amennyiben jelentkezik a vizsgálatra a megfelelő ércentrumok valamelyikében. A szűréssel kapcsolatos egyéb tudnivalók megtalálhatóak a program honlapján, de a 06-40-918-020 számú információs vonalon is megfelelő tájékoztatást adnak az érdeklődőknek.
Az ÉRV-program eddigi eredményeiről korábbi cikkünkben olvashat bővebben: Életet menthet a fájdalommentes szív- és érrendszeri kockázatbecslés.








