Az érelmeszesedés (atheroszklerózis) pontos oka máig ismeretlen, szemben a betegség kialakulásának esélyét többszörösére növelő kockázati tényezőkkel. A kórkép súlyos következményeinek megelőzése szempontjából emiatt kulcsfontosságú a sokáig rejve maradó tünetek időben történő felismerése: ebben segíthet az érelmeszesedés egyik következményeként kialakuló perifériás érbetegséget diagnosztizáló, fájdalommentes szűrési módszer, amelynek segítségével az agyvérzés vagy a szívinfarktus bekövetkezésének valószínűsége is jelentősen csökkenthető.
A keletkező plakkok elzárhatják a vérereket
Ajánló
Az [origo] egészség szív- és érrendszeri problémákkal foglalkozó aloldala
A perifériás érbetegség veszélyei
Orvosi jegyzet az érelmeszesedésről
Információk az ÉRV-programról:
Az ÉRV-program keretében a szűrést végző centrumok listája
A Magyar Hypertonia Társaság honlapja
Életet menthet a fájdalommentes szív- és érrendszeri kockázatbecslés
Speciális, fájdalommentes vérnyomásmérés az érszűkület halálos következményei ellen
Videóriport-sorozat
Videóriport sorozat a magasvérnyomás-betegségről
Videók az angináról és a szívinfarktusról
Agyi keringési zavarok: tanácsok a stroke megelőzéséhez
Stroke: otthoni gondozás és ápolás - filmes összeállításunk
Interaktív ajánló
Animáció a szív ingerületvezető rendszeréről
Szív- és érrendszeri kockázatbecslő kalkulátor
Pirulapatika
Miért a zsírok képezik a lerakódások többségét?
A vérben a zsírok természetesen nem oldódnak, ezért szállításukhoz olyan fehérjemolekulákra - apolipoproteinekre - van szükség, melyeknek egyik vége vízoldékony, a másik pedig zsíroldékony. A zsíroldékony molekulavégek burokba zárják a zsírokat, a szállító gömbök (lipoprotein-komplex) felszínén elhelyezkedő vízoldékony végek pedig vizes oldatban tartják a zsírokat. A lipoprotein-gömbök más anyagokat is szállítanak, amelyek többsége antioxidáns tulajdonsággal bír (például A-, C- és E-vitamin, szelén, glutation, glutation-reduktáz és lipoportein-lipáz enzimek). A lipoproteinek fizikokémiai tulajdonságai alapján elkülönítünk nagyon alacsony sűrűségű (Very Low Density Lipoprotein; VLDL), alacsony sűrűségű (Low Density Lipoprotein; LDL) és magas sűrűségű (High Density Lipoprotein; HDL) komplexeket. A HDL-t a máj termeli: a fehérjemolekula feladata, hogy a vérben szabadon keringő zsírokat megkösse és a májba szállítsa, magas szintje ezért védő hatású az érelmeszesedéssel szemben. A VLDL zsírjaiból a lipoprotein-lipáz zsírsavakat hasít le, amelyek a vérbe jutnak, majd a szervezet anyagcsere-folyamatai során energiává alakulnak. A LDL-koleszterin a májsejtek LDL-receptorain keresztül jut a májsejtekbe, ahol részben újrahasznosul, részben kiválasztódik az epével. A magas koleszterin- és vérzsírszintek kialakulásának genetikai és egyéb okairól, illetve kialakulásáról korábbi cikkünkben olvashat bővebben.
Súlyos következmények
Az érelmeszesedés a szervezet különböző ereit eltérő mértékben érinti, leggyakrabban a főverőér (aorta), a koszorúerek (koronáriák), az agyi erek és az alsó végtag erei betegednek meg. Amíg a folyamat az érintett artéria átmérőjét nem szűkíti le jelentősen, illetve nem okoz hirtelen érelzáródást, addig komolyabb tünetek sem lépnek fel. A rugalmatlanná vált és beszűkült erek azonban egyre nehezebben tudják ellátni a szövetek vér- és oxigénellátását, így az érintett területek nagyságának függvényében okoznak panaszokat. A szövetek ki nem elégített oxigénigénye miatt fájdalom és görcs jelentkezhet, a szívet ellátó koszorúerek érintettsége esetén pedig mellkasi fájdalmat (angina pectoris) is érezhet a beteg. Az agy vérellátási zavarai gyakran szédüléssel, egyensúlyzavarokkal jelentkeznek. Ezek a tünetek többnyire fokozatosan alakulnak ki, az érelmeszesedés mértékével arányosan. Amennyiben egy elszabadult vérrög azonban elzárja az eret, a tünetek hirtelen, váratlanul lépnek fel.
A perifériás érszűkület és az érelmeszesedés kapcsolata
A perifériás érbetegség - közismert nevén érszűkület - az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája, melyben a betegség az alsó végtag verőereiben lép fel. A perifériás érbetegség két szempontból is veszélyesnek mondható. Az alsó végtag vérellátását rontva akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, késői felismerése a végtag amputációjához vezethet. A legújabb kutatások azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy az érszűkületes beteg számára a nagyobb veszélyt a gyakran egyidejűleg, tünetek nélkül fennálló koszorúér- és/vagy agyi érbetegség jelenti. A statisztikák szerint az érszűkületes betegeknek, függetlenül attól, hogy a jellegzetes tünetek jelentkeznek-e, kétszer nagyobb az esélye a szívinfarktus vagy szélütés bekövetkezésére. Az érszűkületes betegek mintegy 30%-a hal meg öt éven belül valamely szív- és érrendszeri betegség következtében. A perifériás érbetegség felismerését nehezíti, hogy sokáig tünetmentes, ebben a stádiumban csak egy speciális vérnyomásmérésen alapuló szűrővizsgálattal lehet kimutatni. Az érszűkület fájdalommentes, speciális vérnyomásmérésen alapuló szűrési módszeréről részletesebben korábbi cikkünkben olvashat.
Bárki jelentkezhet az ingyenes kockázatfelmérésre
A Magyar Hypertonia Társaság 2007-ben nagyszabású, öt évesre tervezett szűrési programot indított az érszűkület - közvetve az érelmeszesedés - kockázatainak időben történő felismerésének érdekében.
Az ÉRV-programba eddig több mint 13 ezer beteg került be (a páciensek átlagéletkora 61,8 év): a mostanáig feldolgozott 13 239 tünetmentes páciens adatai alapján mintegy 15 százalékuknál volt diagnosztizálható a perifériás érbetegség valamilyen formája. A korosztályosan bontott adatokat tovább vizsgálva a felmérés készítői azt találták, hogy az előfordulás gyakorisága a korral együtt nő, és a férfiak jellemzően nagyobb arányban érintettek, mint a hölgyek. Váratlan és megdöbbentő adat, hogy az 50 évesnél fiatalabbak között inkább a hölgyek voltak érintettek: körükben majdnem minden tizedik megvizsgált magasvérnyomásos betegnél kimutatható volt a perifériás érbetegség enyhébb vagy súlyosabb formája.
Az eddigi adatok alapján elmondható, hogy a leginkább érintett régiók az észak- és közép-magyarországi területek, a legkisebb előfordulást pedig a nyugat-dunántúli, illetve a dél-alföldi régióban tapasztalták. A különbség szokatlanul nagynak bizonyult, hiszen a regionálisan legmagasabb előfordulási arány csaknem a kétszerese a legalacsonyabbénak: az adatokból adódó egyik leglényegesebb összefüggés, hogy a tünetmentes betegek aránya egyértelműen a magas korai és időskori halálozású régiókban volt a legnagyobb.
Az ÉRV-programba bárki ingyenesen bekapcsolódhat, amennyiben jelentkezik a vizsgálatra a megfelelő ércentrumok valamelyikében. A szűréssel kapcsolatos egyéb tudnivalók megtalálhatóak a program honlapján, de a 06-40-918-020 számú információs vonalon is megfelelő tájékoztatást adnak az érdeklődőknek.
Az ÉRV-program eddigi eredményeiről korábbi cikkünkben olvashat bővebben: Életet menthet a fájdalommentes szív- és érrendszeri kockázatbecslés.
A Magyar Hypertonia Társaság 2007-ben nagyszabású, öt évesre tervezett szűrési programot indított az érszűkület - közvetve az érelmeszesedés - kockázatainak időben történő felismerésének érdekében.
Az ÉRV-programba eddig több mint 13 ezer beteg került be (a páciensek átlagéletkora 61,8 év): a mostanáig feldolgozott 13 239 tünetmentes páciens adatai alapján mintegy 15 százalékuknál volt diagnosztizálható a perifériás érbetegség valamilyen formája. A korosztályosan bontott adatokat tovább vizsgálva a felmérés készítői azt találták, hogy az előfordulás gyakorisága a korral együtt nő, és a férfiak jellemzően nagyobb arányban érintettek, mint a hölgyek. Váratlan és megdöbbentő adat, hogy az 50 évesnél fiatalabbak között inkább a hölgyek voltak érintettek: körükben majdnem minden tizedik megvizsgált magasvérnyomásos betegnél kimutatható volt a perifériás érbetegség enyhébb vagy súlyosabb formája.
Az eddigi adatok alapján elmondható, hogy a leginkább érintett régiók az észak- és közép-magyarországi területek, a legkisebb előfordulást pedig a nyugat-dunántúli, illetve a dél-alföldi régióban tapasztalták. A különbség szokatlanul nagynak bizonyult, hiszen a regionálisan legmagasabb előfordulási arány csaknem a kétszerese a legalacsonyabbénak: az adatokból adódó egyik leglényegesebb összefüggés, hogy a tünetmentes betegek aránya egyértelműen a magas korai és időskori halálozású régiókban volt a legnagyobb.
Az ÉRV-programba bárki ingyenesen bekapcsolódhat, amennyiben jelentkezik a vizsgálatra a megfelelő ércentrumok valamelyikében. A szűréssel kapcsolatos egyéb tudnivalók megtalálhatóak a program honlapján, de a 06-40-918-020 számú információs vonalon is megfelelő tájékoztatást adnak az érdeklődőknek.
Az ÉRV-program eddigi eredményeiről korábbi cikkünkben olvashat bővebben: Életet menthet a fájdalommentes szív- és érrendszeri kockázatbecslés.
- A keletkező plakkok elzárhatják a vérereket
- Megelőzési tanácsok az érelmeszesedés kialakulása ellen
