Nagyobb az esélye a halláskárosodásra annak, aki rendszeresen dohányzik? Miért alszanak kevesebbet és felszínesebben az erős dohányosok? Van-e összefüggés a cukorbetegség kialakulása és a dohányzás között?

Ajánló
Az [origo] egészség életmód aloldala
Korábban:
A dohányzás kétszeresére növelheti a vastagbélpolipok kialakulásának kockázatát
Néhány dolog, amit dohányosként megtehetünk magunkért
Hetvenévesen sem késő egészséges életmódra váltani
Dohányzás és szembetegség: újabb erős bizonyítékok
Komoly alvásgondokat mutatott kis egy új vizsgálat dohányosoknál
700 millió gyerek passzív dohányos
Tévé és dohányzás: az első felmérés általános iskolásoknál
Sikerült megfejteni, hogyan növeli a dohányzás a fertőzések veszélyét
Komoly alvásgondokat mutatott ki egy új vizsgálat dohányosoknál
Pirulapatika
Dr. Somoskövi Ákos, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának tüdőgyógyász szakorvosa a magyarázatot abban látja, hogy a dohányzás okozta érszűkület a vérellátás rosszabbodásához, és hosszabb távon érelmeszesedés kialakulásához vezethet a csontokat ellátó erekben is. Ennek következtében a szalagok, a hátizomzat és gericcsigolyák korlátozott vér- és tápanyagellátása jöhet létre, a hát instabilabbá válhat, és tartós hátfájás alakulhat ki. (Korábbi cikkünkből megtudhatja, hogy milyen gyakorlatokkal csökkenthetőek a kínzó hátfájás tünetei.)
Rosszabbul hallunk a cigi miatt?
Egy másik aktuális vizsgálat szerint a dohányzás és az elhízás együttesen komoly halláskárosodást okozhat. Az Antwerpeni Egyetem vizsgálatában négyezer 53 és 67 év közötti férfi és nő vett részt, akik hallásteszten estek át. Ezt követően a kutatók kikérdezték őket életmódjukról, esetleges káros szokásaikról, valamint munkahelyükről, és annak zajszintjéről is. Az eredmények szerint a halláskárosodás mértéke egyenes arányban áll az érintett személy testtömeg-indexével (BMI), valamint a naponta elszívott cigaretták számával. Erik Fransen, a kutatás vezetője szerint a dohányosoknál és az elhízottaknál elsősorban a magas frekvenciájú hangok érzékelése sérül, bár a károsodás korántsem olyan mérvű és kiterjedésű, mint amilyet a munkahelyi zajártalom vált ki.
A kutatók szerint a halláskárosodás a vérkeringés zavarai miatt következik be. A rossz vérkeringés egyrészt oxigénhiányt okoz, másrészt az anyagcsere kevesebb toxikus végtermékét távolítja el a hallószervből, így a hallás érzékeléséért felelős szőrsejtek egy része elpusztul. "A fiatalok közül sokan azt hiszik, hogy középkorúként majd leszokhatnak a cigarettáról, és megúszhatják a nikotin okozta károsodást. Ebben az esetben a leszokás azonban nem segít, hiszen a halláskárosodás következményei visszafordíthatalanok" - tette hozzá az eredmények magyarázatához Dr. Somoskövi Ákos.
Sok cigi, kevés alvás
Szintén kevésbé ismert vizsgálati eredmény, hogy a dohányosok nehezebben alszanak el, a felszínesebb alvás miatt pedig kevésbé pihenik ki magukat, mint azok, akik nem dohányoznak. Egy vizsgálatban negyven, egyelőre minden szempontból egészséges dohányos és ugyanennyi nemdohányzó személy éjszakai alvásmintázatait hasonlították össze a kutatók. Az elektroencefalogrammal (EEG) rögzített agyhullámok vizuális elemzése nem tárt fel lényeges különbségeket a dohányosok és a nemdohányzók alvásmintázatai között, a hullámok frekvenciaeltéréseit matematikai módszerekkel elemző spektrális analízis azonban azt mutatta, hogy a dohányosoknál kisebb arányban fordulnak elő a mély alvásra jellemző delta-agyhullámok.

Az álom és ébrenlét közötti ellazult állapotra jellemző alfa-agyhullámok ezzel szemben gyakoribbak voltak, amikor pedig az alvás minőségéről kérdezték a résztvevőket, akkor a dohányosok 22,5%-a számolt be a pihentető alvás hiányáról, szemben a nemdohányzókkal, akiknél ez az érték csak 5%-os volt. A kutatók szerint a nikotin serkentő hatása az éjszaka folyamán egyre csökken, ami erős hiányérzetet válthat ki az érintetteknél, így ez tényező az, amely negatívan befolyásolhatja az alvás minőségét.
Gyengébb szókincs és kifejezőkészség
Egy a napokban megjelent tanulmány eredményei szerint a középkorúak dohányzása összefüggésbe hozható a memória csökkenésével és az értelmezési képesség hanyatlásával is. Ötezer brit - 35 és 55 év közötti - köztisztviselő korábban összegyűjtött vizsgálati adatait elemezve a szakemberek ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy a dohányosok a memóriát, a szókincset, az értelmezési és kifejezőkészséget felmérő teszteken átlagosan 30%-kal gyengébben teljesítettek, mint azok, akik sohasem cigarettáztak. Ráadásul azok a személyek, akik már abbahagyták a dohányzást, nagyobb eséllyel éltek egészséges módon, kevesebb alkoholt ittak, fizikailag aktívabbak voltak, több gyümölcsöt és zöldséget ettek a mintegy 10 éves vizsgálati periódus alatt.
Nagyon sok dohányos számára némi javulást és a kockázati tényezők előfordulásának kismértékű csökkenését jelentheti, ha a dohányzás mellett "egészségesebb" életmódra térnek át - mondta Dr. Somoskövi Ákos. Ez jelenti a heti megfelelő mennyiségű sporttevékenység és az egészséges, vegyes étrendű táplálkozás betartását, valamint azt, hogy más káros szenvedélytől mentesnek kell lennie a páciensnek. "Itt elsősorban az alkohol igen súlyos hatásait kell kiemelnünk, amelyek - több átfogó tanulmány szerint is - fokozottan erősítik a dohányzás életet veszélyeztető hatásait. Amennyiben nem sikerül első vagy többszöri alkalommal sem a leszokás, abban az esetben sem szabad feladnunk a reményt. Újra és újra kell próbálkoznunk, hiszen a cigarettáról való leszokás kell hogy legyen a végcél. Csak a dohányzásról való teljes lemondás esetén tudjuk jelentősen csökkenteni az igen magas kockázati tényezőket. Aki a leszokás lehetőségeivel kapcsolatban segítséget vagy információt szeretne kapni, háziorvosához, fogorvosához, vagy a tüdőgondozó szakrendelésekhez fordulhat, illetve a 06-40-200-493-as zöld számot hívhatja - mondta a szakértő.
- A dohányzás tartós hátfájást is okozhat
- Nagyobb az esély a cukorbetegségre is








