Mit tegyünk ételmérgezés gyanúja esetén?
Ajánló
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai aloldala
Az ÁNTSZ lakossági tájékoztató anyaga az ételmérgezésekről
Az ÁNTSZ szakértőinek ajánlása a megfelelő nyári étel- és italfogyasztáshoz
Higiéniai tanácsok a mellékhelyiségben
Egészségügyi tanácsok a konyhában - nem csak háziasszonyoknak
Korábban:
Házi fertőtlenítés mikrohullámú sütővel
Részletesen a calicivírus fertőzésről
Bárki, aki élelmiszereredetű megbetegedésre gyanakszik, bejelentheti azt az ÁNTSZ regionális intézetének. Az élelmiszerek előállítóinak, a kereskedőknek és a betegséget észlelő orvosoknak jogszabály előírta kötelessége a tudomásukra jutott megbetegedés bejelentése. A gyors bejelentés megkönnyíti a kórokozó kimutatását, ez által a beteg hamarabb jut megfelelő gyógykezeléshez, szükség esetén az életmentő kórházi ellátáshoz. Minél hamarabb jut ugyanis az információ a hatóság tudomására, annál hamarabb tudja a szükséges intézkedéseket megtenni további megbetegedések megelőzése érdekében.
Gondos bevásárlás a megelőzés alapja
Azokkal az élelmiszerekkel, amelyek később gondot okozhatnak, először a boltban, az áruházban és a piacon kerülünk kapcsolatba, ezért fontos, hogy már a vásárláskor "résen legyünk". Az üzletek többségében nagy gondot fordítanak az egyes élelmiszerek elkülönített tárolására és hűtésére, de az egész nem ér semmit, ha utána egyetlen szatyorba, egymás mellé zsúfoljuk be a termékeket. Bevásárláskor praktikus tehát mindig több szatyorral útnak indulni, és gondosan ügyelni arra, hogy a közvetlenül fogyasztható felvágottak, sajtok, hidegkonyhai termékek véletlenül se kerüljenek nyers hús, tojás vagy földes áru, zöldség mellé. A kánikulában az is gyakran előfordul, hogy az üzletekben a nem megfelelő hűtés és tárolás miatt a különféle termékek - húsok, felvágottak, tejtermékek - még a szavatosság lejárta előtt megromlanak, ezért mielőtt bármit beraknánk a kosarunkba, alaposan nézzük meg a csomagoláson feltüntetett szavatossági időpontot, és csak olyan terméket vegyünk, amelynek eltarthatósága viszonylag hosszabb ideig garantált.
Csak kifogástalan élelmiszereket fogyasszunk!
Az egyik legfontosabb szabály az ételmérgezések megelőzésében, hogy ne fogyasszunk a szokásostól eltérő ízű, szagú és állagú élelmiszert. A konyhai munkához csak tiszta ivóvizet használjunk, mert a víz - és esetleg a belőle készült jégkocka is - szintén veszélyes kórokozókat tartalmazhat, amennyiben nem megfelelő forrásból származik. Bármennyire is olcsók és bizalomgerjesztők, ne használjunk fel és ne fogyasszunk olyan termékeket, amelyek minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági ideje lejárt, ugyanis ezek fokozottan veszélyesek lehetnek egészségünkre a bennük elszaporodó mikróbák miatt. Ha tehetjük, zöldségekből és gyümölcsökből is friss nyersanyagot vásároljunk, és ezeket minden étkezés előtt alaposan mossuk meg.
A nyári szezonban a házi befőttek, lekvárok, savanyúságok készítésénél fokozottan ügyeljünk a tisztaságra. A nem eléggé tisztára mosott üvegek, a hanyagul kezelt fémtetők vagy zárófóliák az étel megromlásához vezetnek. A túladagolt tartósítószer pedig mérgezéses tüneteket válthat ki.
A megfelelő hűtés alapvető a nyári melegben is
Szobahőmérsékleten az élelmiszerekben található baktériumok száma 20-30 percenként megduplázódik, és minél több az ételben a baktérium, annál nagyobb valószínűséggel váltanak ki súlyos megbetegedést. Emiatt rendkívül fontos - főleg a nyári időszakban -, hogy élelmiszereink időben a hűtőbe kerüljenek, itt ugyanis a baktériumok szaporodása jelentősen lelassul. Alapvető fontosságú elvárás, hogy a hűtő hőmérséklete 0 és 5 Celsius fok közötti, a fagyasztószekrényé pedig -18 Celsius fok legyen, és - ha tehetjük - ezt a nyári meleg idején ellenőrizzük hetente többször is hőmérővel. A hűtőszekrényben lehetőleg úgy helyezzük el az élelmiszereket, hogy a hideg levegő szabadon tudjon áramolni, így például nem szabad túlzsúfolni a különböző polcokat, mert ez szintén növelheti a romlékonyságot és a fertőzésveszélyt. A készételeket fogyasztás után 2 órán belül hűtsük vagy fagyasszuk le, a legfontosabb azonban, hogy a nagyobb adagokat mindig kisebb egységekre szétosztva tároljuk. Az ételmérgezések és egyéb fertőzések megelőzéséhez szükséges tanácsokról korábbi cikkünkben bővebben olvashat.
Fertőtlenítsük rendszeresen a mosogatószivacsokat is!
Az ételmérgezések forrása leggyakrabban a mosogatószivacs és a konyhai törlőruha, mivel itt telepednek meg a nyers tojásból, nyershúsból és a növények táptalajából származó baktériumok és vírusok, amelyek kedvelik a nedves környezetet. A mosogatószivacsok tetemes mennyiségű baktériumot tartalmaznak, például igen gyakoriak a már említett hasmenéssel járó szalmonellás fertőzések kórokozói. A háziasszonyok a szivacsokat is gyakran kimossák, pedig egy amerikai tanulmány eredményei alapján hatékonyabb lenne, ha a mosogatáshoz használt eszközöket a mikrohullámú sütőbe tennék, mivel ez a mosogatógépekkel ellentétben valóban fertőtlenítő hatású, és rendszeres alkalmazás esetén napi két perc melegítés is elég. A mikrohullámú sütő fertőtlenítő hatását nem a sugárzás, hanem a hő okozza, ezért a szivacsokat érdemes nedvesen betenni, nehogy a száraz anyag meggyulladjon. Szobahőmérsékleten semmiképpen ne engedjük fel a fagyasztott élelmiszereket: a szakértők véleménye szerint 1,5-2 kg tömegű élelmiszer 24 óra alatt olvasztható ki biztonságosan (a fagyasztóból a normál hűtőbe téve), a csomagolt ételeket viszont - félóránként cserélve a folyadékot - hideg vízben is felolvaszthatjuk.
Az ételmérgezések forrása leggyakrabban a mosogatószivacs és a konyhai törlőruha, mivel itt telepednek meg a nyers tojásból, nyershúsból és a növények táptalajából származó baktériumok és vírusok, amelyek kedvelik a nedves környezetet. A mosogatószivacsok tetemes mennyiségű baktériumot tartalmaznak, például igen gyakoriak a már említett hasmenéssel járó szalmonellás fertőzések kórokozói. A háziasszonyok a szivacsokat is gyakran kimossák, pedig egy amerikai tanulmány eredményei alapján hatékonyabb lenne, ha a mosogatáshoz használt eszközöket a mikrohullámú sütőbe tennék, mivel ez a mosogatógépekkel ellentétben valóban fertőtlenítő hatású, és rendszeres alkalmazás esetén napi két perc melegítés is elég. A mikrohullámú sütő fertőtlenítő hatását nem a sugárzás, hanem a hő okozza, ezért a szivacsokat érdemes nedvesen betenni, nehogy a száraz anyag meggyulladjon. Szobahőmérsékleten semmiképpen ne engedjük fel a fagyasztott élelmiszereket: a szakértők véleménye szerint 1,5-2 kg tömegű élelmiszer 24 óra alatt olvasztható ki biztonságosan (a fagyasztóból a normál hűtőbe téve), a csomagolt ételeket viszont - félóránként cserélve a folyadékot - hideg vízben is felolvaszthatjuk.
- Mitől alakulnak ki az ételmérgezések?
- Mit tegyünk ételmérgezés gyanúja esetén?
