Ha a nők szívinfarktust kapnak, az átlagosan kilenc évvel később következik be, mint a férfiak esetében: a nemi különbség döntően kilenc olyan kockázati tényezővel magyarázható, amelyek gyakoribbak a fiatal férfiak körében - állítja egy kanadai tanulmány.
Ajánló
Az [origo] egészség szív- és érrendszeri problémákkal foglalkozó aloldala
A nők hajlamosabbak alábecsülni a szívbetegség kockázatát
A kardiomozgás jobban erősíti a női szívet
Korábban:
Az inkubátorok befolyásolják a koraszülöttek szívritmusát
Engedélyezték a korábbiaknál kisebb műszívek forgalmazását
Szűkülő erek: a perifériás érbetegség veszélyei
A nyálmintából is felismerhetőek lesznek a szívbetegségek
Feltörhetik a vezeték nélküli beültetett defibrillátorokat
Az optimizmus valóban elősegíti a szívbetegek gyógyulását
Szívbetegségek: új eredmények a jó koleszterin szerepével kapcsolatban
Interaktív ajánló
Animáció a szív ingerületvezető rendszeréről
Szív- és érrendszeri kockázatbecslő kalkulátor
Pirulapatika
A legfontosabb kockázati tényezőnek a kóros vérzsírok bizonyultak, amelyeket a dohányzás követett; komoly rizikófaktornak számított továbbá a mérőszalaggal is jól mérhető hasi elhízás. A kockázatok szempontjából nem volt elhanyagolható a magasvérnyomás-betegség (hipertónia) és a cukorbetegség sem, és problémát jelentett a rendszeres testmozgás hiánya, vagyis az, ha valaki nem mozgott naponta legalább átlag harminc percet. A rizikófaktorok listáján a táplálkozás szerepelt a hetedik helyen: ha valaki nem eszik elég zöldséget és gyümölcsöt, illetve hetenként legalább kétszer halat, az statisztikailag is kimutatható kockázatot jelent a szív egészségének szempontjából.
A nyolcadik faktor a mérsékelt borfogyasztás (napi egy deciliter vörösbor), ami védő hatású, viszont enyhe kockázatot jelenthet, ha valaki egyáltalán nem iszik alkoholt (a mérsékelt alkoholfogyasztás keringésre gyakorolt pontos hatásairól lásd korábbi cikkünket: Az alkohol csak kis mennyiségben javítja a szívműködést). Kilencedikként a stressz adódik a listához, bár az ezzel kapcsolatos korábbi vizsgálatok arra utalnak, hogy ezek a hatások sokszor csak közvetetten érvényesülnek: fokozott stressz esetén előfordulhat, hogy bővül a fentebb már említett kockázati tényezők listája, így például többet dohányzunk, vagy kényszeresen enni kezdünk és elhízunk.
Az ötven évnél fiatalabb férfiak főleg abban különböztek a hölgyektől, hogy a gyengébb nem tagjaihoz képest többet dohányoztak és gyakrabban mutatkozott kórosnak a vérzsírszintjük. Általánosítva azonban elmondható, hogy a hölgyek világszerte egyre férfiasabb viselkedési formákat vesznek át, ami a szív egészségére is hatással van: a fiatal nők között is emelkedést mutat a dohányzók aránya, a munkahelyen betöltött vezető beosztás pedig lényegesen gyakoribb és erősebb stresszhelyzeteket teremt számukra, mint az a korábban megszokott volt (a témával kapcsolatban lásd korábbi, kapcsolódó anyagainkat: Azonnali egészségjavulást hoz a dohányzás abbahagyása, A stressz valóban károsítja a szívet).
Szív- és érrendszeri kockázatbecslés
Alkalmazásunkkal felmérheti, hogy az Ön esetében mekkora a valószínűsége a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának. A kérdőív segítségével a kockázatot csak becsülni tudjuk, ezért a kiértékelés során egy kockázati tartományt fogunk megadni, amely a válaszok alapján Önre jellemző.
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:Alkalmazásunkkal felmérheti, hogy az Ön esetében mekkora a valószínűsége a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának. A kérdőív segítségével a kockázatot csak becsülni tudjuk, ezért a kiértékelés során egy kockázati tartományt fogunk megadni, amely a válaszok alapján Önre jellemző.
Egyszerűsített módszer a kardiovaszkuláris betegségek kockázatbecslésére: Az orvosok jelenleg külön-külön állapítják meg betegeiknél a különféle szív- és érrendszeri betegségek megjelenésének veszélyét, egy új kockázatbecslési módszer segítségével azonban egyidejűleg lehetne felmérni a különféle kardiovaszkuláris problémák kialakulásának együttes kockázatát.
Szívbetegségek: új eredmények a jó koleszterin szerepével kapcsolatban: A Michigani Egyetemen zajló kutatások alapján lehet, hogy újra kell értelmezni az úgynevezett jó koleszterin szerepét a szívbetegségek kialakulásában. Új, a koleszterin és a többi vérzsír szintjét is befolyásoló génváltozatokat azonosítottak ugyanis, melyek meglepő eredményeket hoztak a vizsgálatok során - olvasható a Nature Genetics-ben korábban megjelent tanulmányban.
Az alkohol csak kis mennyiségben javítja a szívműködést: A torontói központi kórházhoz tartozó Peter Munk Szívcentrum munkatársai szerint a vörösbor, illetve az etanolt tartalmazó szeszes italok kis mennyiségben jó hatással vannak a keringési rendszerre, nagyobb mennyiségben azonban már éppen ellenkező hatást fejtenek ki. A tanulmány szerint a polifenoltartalma miatt egészségesnek tartott vörösbor és a sima alkohol keringésjavító hatásai között nem lehetett semmilyen lényeges különbséget felfedezni.
[origo] egészség/MTI
