A tartósan magas, sokáig tünetmentes magas koleszterinszint az egyik leggyakoribb oka a szív- és érrendszeri betegségek, így a szívinfarktus vagy a perifériás érbetegség kialakulásának. Számos kérdés, tévhit és feltételezés él azonban a kórkép kialakulásá- val és annak megelőzési módjaival, következményeivel, szűrésével és a gyógyulási esélyekkel kapcsolatban. Mikor tekinthető magasnak a koleszterinszintünk? Milyen módszerrel vizsgálható a magas koleszterinszint egyik súlyos következményének, az érszűkületnek a jelenléte?
A magas koleszterinszint jellegzetes tünetekkel jár együtt
Ajánló
Az [origo] egészség szív- és érrendszeri problémákkal foglalkozó aloldala
A perifériás érbetegség veszélyei
Speciális, fájdalommentes vérnyomásmérés az érszűkület halálos következményei ellen
Információk az ÉRV-programról:
Az ÉRV-program keretében a szűrést végző centrumok listája
A Magyar Hypertonia Társaság honlapja
Életet menthet a fájdalommentes szív- és érrendszeri kockázatbecslés
Videóriport-sorozat
Videóriport sorozat a magasvérnyomás-betegségről
Videók az angináról és a szívinfarktusról
Agyi keringési zavarok: tanácsok a stroke megelőzéséhez
Stroke: otthoni gondozás és ápolás - filmes összeállításunk
Interaktív ajánló
Animáció a szív ingerületvezető rendszeréről
Szív- és érrendszeri kockázatbecslő kalkulátor
Pirulapatika
Ha a szervezet optimális működéséhez szükségesnél több koleszterin van a szervezetünkben, akkor megemelkedik a szérum-koleszterinszint, a felesleg pedig lerakódik az érfalakon és szűkíti az ereket: ennek következtében különféle szív- és érrendszeri betegségek, hosszabb távon pedig szívinfarktus alakulhat ki.
Csak személyre szabottan számítanak magasnak a koleszterinértékek
A normális koleszterinszint felső határa 5,0 millimól/liter, ezen érték felett emelkedett vagy magas koleszterinszintről beszélünk. A magas koleszterinszint jelzésértékű orvosok számára, de hogy kell-e kezelni, és mennyire kell csökkenteni a szintjét, az az egyéb betegségek, például a magasvérnyomás, a kardiovaszkuláris betegségek, illetve a cukorbetegség jelenlétének függvénye. Az 5,0 millimól/liter érték tehát küszöbszámnak számít: az ennél magasabb értékek esetében már el kell elgondolkodni a csökkentés mértékén és a terápia jellegén. A mért összkoleszterinszint értékek alapján a következő kategóriák állíthatók fel:
- Normál érték: 3,6-5,2 mmol/liter.
- Felső határ: 5,2-5,7 mmol/liter.
- Emelkedett: 5,7-6,5 mmol/liter.
- Közepesen emelkedett: 6,5-7,8 mmol/liter.
- Kórosan emelkedett: 7,8 mmol/liter felett.
A koleszterinszint azonban korfüggő is: a kor előrehaladtával emelkedik az értéke, így az összkoleszterin normális határát 4 és 6 millimól/liter értéknél húzzák meg. Sok orvos állítja, hogy a 4 mmol/liter alatti koleszterinszint valóban megvédi a szervezetet az érelmeszesedéstől.
Egy csepp vér elegendő?
A koleszterinszint-mérést a vércukorméréshez hasonló módon, az ujjbegy megszúrásával nyert vérminta segítségével is el tudják végezni, rövid idő alatt. Először az ujjbegyet fertőtlenítik, majd az egyszer használatos steril tűvel vagy speciális tollszerű (pen) eszközzel szúrják meg. A kibuggyant vért tesztcsíkra cseppentik. A tesztcsíkon a vérmintában lévő lipidek (vérzsírok) 2-3 perc alatt színreakciót adnak. A csíkot a fotometriás készülékbe helyezve, meg lehet mérni a kialakuló szín hullámhosszát, ami azonnal tájékoztató információt ad a vér összkoleszterinszintjéről.
Évente legalább egy koleszterinszint-mérés ajánlott
Koleszterin-szűrővizsgálatra évente egyszer, a háziorvosi rendelőkben lehet jelentkezni, és mint az összes többi szűrővizsgálat, ez is ingyenes. Ha valakinél indokolttá válik a folyamatos szakorvosi ellátás, azaz a gyógyszeres kezelés, a koleszterinszintet a kezelőorvosok háromhavonta ellenőrzik.
Új lehetőség a kockázatbecslésreKoleszterin-szűrővizsgálatra évente egyszer, a háziorvosi rendelőkben lehet jelentkezni, és mint az összes többi szűrővizsgálat, ez is ingyenes. Ha valakinél indokolttá válik a folyamatos szakorvosi ellátás, azaz a gyógyszeres kezelés, a koleszterinszintet a kezelőorvosok háromhavonta ellenőrzik.
A koleszterinszint-mérésen kívül jelenleg egy másik, fájdalommentes és külön beavatkozással nem járó műszeres vizsgálat is segíthet a szív- és érrendszeri kockázatok kialakulási valószínűségének becslésében. Amint azt Dr. Farkas Katalin, a Szent Imre Kórház Angiológiai Osztályának főorvosa korábban az [origo]-nak elmondta, a boka/kar index mérésének legnagyobb előnye, hogy értéke már önmagában is jelzi a szív- és érrendszeri tünetektől mentes, de nagy kockázatú állapotot, amelynek egyik legfőbb kiváltó oka a magas koleszterinszint. Ez a fajta vizsgálati módszer csak annyiban különbözik a hagyományos vérnyomásméréstől, hogy a véráramlás újbóli megindulásának hangját a szakorvos nem a sztetoszkóppal, hanem az annál sokkal érzékenyebb Doppler-ultrahangos érzékelőfejjel tudja észlelni. Az alsó végtagon a hagyományos módszerrel nem lehet kellően pontos adatokat kapni a vérnyomás értékéről, az említett módszer segítségével azonban a magasvérnyomás-betegség és a sok ideig tünetmentes perifériás érszűkület is jól diagnosztizálható.
Bárki jelentkezhet az ingyenes érszűkület-vizsgálatra
A Magyar Hypertonia Társaság 2007-ben nagyszabású, a boka/kar index mérésére alapozott, öt évesre tervezett szűrési programot indított az érelmeszesedés, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak időben történő felismerésének érdekében.
Az ÉRV-programba eddig több mint 13 ezer beteg került be (a páciensek átlagéletkora 61,8 év): a mostanáig feldolgozott 13 239 tünetmentes páciens adatai alapján mintegy 15 százalékuknál volt diagnosztizálható a perifériás érbetegség valamilyen formája. A korosztályosan bontott adatokat tovább vizsgálva a felmérés készítői azt találták, hogy az előfordulás gyakorisága a korral együtt nő, és a férfiak jellemzően nagyobb arányban érintettek, mint a hölgyek. Váratlan és megdöbbentő adat, hogy az 50 évesnél fiatalabbak között inkább a hölgyek voltak érintettek: körükben majdnem minden tizedik megvizsgált magasvérnyomásos betegnél kimutatható volt a perifériás érbetegség enyhébb vagy súlyosabb formája.
További nagyon jelentős eredmény - folytatta a szakember -, hogy az ÉRV-program keretében vizsgált érintettek 57 százaléka a hagyományos szív- és érrendszeri kockázatbecslés alapján kis vagy közepes rizikócsoportba tartozott. "Ez mutatja, hogy - a nemzetközi irodalomban leírtaknak megfelelően - a perifériás érbetegség egyértelmű, és eddig kellően még ki nem használt előrejelzője a gyakran egyidejűleg már meglévő, de még tünetmentes koszorúsér- vagy agyérbetegségnek. A kóros boka/kar index ugyanis önmagában is jelzi a kardiovaszkuláris tünetektől mentes, nagy kockázatú állapotot, így mérése különleges jelentőséggel bír."
Az eddigi adatok alapján elmondható, hogy a leginkább érintett régiók az észak- és közép-magyarországi területek, a legkisebb előfordulást pedig a nyugat-dunántúli, illetve a dél-alföldi régióban tapasztalták. A különbség szokatlanul nagynak bizonyult, hiszen a regionálisan legmagasabb előfordulási arány csaknem a kétszerese a legalacsonyabbénak: az adatokból adódó egyik leglényegesebb összefüggés, hogy a tünetmentes betegek aránya egyértelműen a magas korai és időskori halálozású régiókban volt a legnagyobb.
Az ÉRV-programba bárki ingyenesen bekapcsolódhat, amennyiben jelentkezik a vizsgálatra a megfelelő ércentrumok valamelyikében. A szűréssel kapcsolatos egyéb tudnivalók megtalálhatóak a program honlapján, de a 06-40-918-020 számú információs vonalon is megfelelő tájékoztatást adnak az érdeklődőknek.
Az ÉRV-program eddigi eredményeiről korábbi cikkünkben olvashat bővebben: Életet menthet a fájdalommentes szív- és érrendszeri kockázatbecslés.
A Magyar Hypertonia Társaság 2007-ben nagyszabású, a boka/kar index mérésére alapozott, öt évesre tervezett szűrési programot indított az érelmeszesedés, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak időben történő felismerésének érdekében.
Az ÉRV-programba eddig több mint 13 ezer beteg került be (a páciensek átlagéletkora 61,8 év): a mostanáig feldolgozott 13 239 tünetmentes páciens adatai alapján mintegy 15 százalékuknál volt diagnosztizálható a perifériás érbetegség valamilyen formája. A korosztályosan bontott adatokat tovább vizsgálva a felmérés készítői azt találták, hogy az előfordulás gyakorisága a korral együtt nő, és a férfiak jellemzően nagyobb arányban érintettek, mint a hölgyek. Váratlan és megdöbbentő adat, hogy az 50 évesnél fiatalabbak között inkább a hölgyek voltak érintettek: körükben majdnem minden tizedik megvizsgált magasvérnyomásos betegnél kimutatható volt a perifériás érbetegség enyhébb vagy súlyosabb formája.
További nagyon jelentős eredmény - folytatta a szakember -, hogy az ÉRV-program keretében vizsgált érintettek 57 százaléka a hagyományos szív- és érrendszeri kockázatbecslés alapján kis vagy közepes rizikócsoportba tartozott. "Ez mutatja, hogy - a nemzetközi irodalomban leírtaknak megfelelően - a perifériás érbetegség egyértelmű, és eddig kellően még ki nem használt előrejelzője a gyakran egyidejűleg már meglévő, de még tünetmentes koszorúsér- vagy agyérbetegségnek. A kóros boka/kar index ugyanis önmagában is jelzi a kardiovaszkuláris tünetektől mentes, nagy kockázatú állapotot, így mérése különleges jelentőséggel bír."
Az eddigi adatok alapján elmondható, hogy a leginkább érintett régiók az észak- és közép-magyarországi területek, a legkisebb előfordulást pedig a nyugat-dunántúli, illetve a dél-alföldi régióban tapasztalták. A különbség szokatlanul nagynak bizonyult, hiszen a regionálisan legmagasabb előfordulási arány csaknem a kétszerese a legalacsonyabbénak: az adatokból adódó egyik leglényegesebb összefüggés, hogy a tünetmentes betegek aránya egyértelműen a magas korai és időskori halálozású régiókban volt a legnagyobb.
Az ÉRV-programba bárki ingyenesen bekapcsolódhat, amennyiben jelentkezik a vizsgálatra a megfelelő ércentrumok valamelyikében. A szűréssel kapcsolatos egyéb tudnivalók megtalálhatóak a program honlapján, de a 06-40-918-020 számú információs vonalon is megfelelő tájékoztatást adnak az érdeklődőknek.
Az ÉRV-program eddigi eredményeiről korábbi cikkünkben olvashat bővebben: Életet menthet a fájdalommentes szív- és érrendszeri kockázatbecslés.
- A magas koleszterinszint jellegzetes tünetekkel jár együtt
- A koleszterin létfontosságú építőanyag is
