2008. június 22., vasárnap, 12:00
A tartósan magas, sokáig tünetmentes magas koleszterinszint az egyik leggyakoribb oka a szív- és érrendszeri betegségek, így a szívinfarktus vagy a perifériás érbetegség kialakulásának. Számos kérdés, tévhit és feltételezés él azonban a kórkép kialakulásá- val és annak megelőzési módjaival, következményeivel, szűrésével és a gyógyulási esélyekkel kapcsolatban. Mikor tekinthető magasnak a koleszterinszintünk? Milyen módszerrel vizsgálható a magas koleszterinszint egyik súlyos következményének, az érszűkületnek a jelenléte?
A magas koleszterinszintnek sokáig egyáltalán nincsenek
látványos testi tünetei, éppen emiatt ez az egyik legalattomosabb kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából. Magyarországon ráadásul rendkívül magas az elfogyasztott állati eredetű zsiradék mennyisége, ezzel együtt a koleszterinfelvétel is: sok ember étrendje naponta akár 500-700 milligramm koleszterint is tartalmazhat, az ideális mennyiség azonban csak 300 milligramm, vagy ennél kevesebb lenne.
Ha a szervezet optimális működéséhez szükségesnél több koleszterin van a szervezetünkben, akkor megemelkedik a szérum-koleszterinszint, a felesleg pedig lerakódik az érfalakon és szűkíti az ereket: ennek következtében különféle szív- és érrendszeri betegségek, hosszabb távon pedig
szívinfarktus alakulhat ki.
Csak személyre szabottan számítanak magasnak a koleszterinértékek
A normális koleszterinszint felső határa 5,0 millimól/liter, ezen érték felett emelkedett vagy magas koleszterinszintről beszélünk. A magas koleszterinszint jelzésértékű orvosok számára, de hogy kell-e kezelni, és mennyire kell csökkenteni a szintjét, az az egyéb betegségek, például a magasvérnyomás, a kardiovaszkuláris betegségek, illetve a cukorbetegség jelenlétének függvénye. Az 5,0 millimól/liter érték tehát küszöbszámnak számít: az ennél magasabb értékek esetében már el kell elgondolkodni a csökkentés mértékén és a terápia jellegén. A mért összkoleszterinszint értékek alapján a következő kategóriák állíthatók fel:
- Normál érték: 3,6-5,2 mmol/liter.
- Felső határ: 5,2-5,7 mmol/liter.
- Emelkedett: 5,7-6,5 mmol/liter.
- Közepesen emelkedett: 6,5-7,8 mmol/liter.
- Kórosan emelkedett: 7,8 mmol/liter felett.
Amennyiben a vér összkoleszterinszintje magas, (nagyobb, mint 5 mmol/liter), akkor további részletes vizsgálatokra van szükség, amelyek során megállapítják az összkoleszterin egyes alkotórészeinek koncentrációját is, amit csak laboratóriumi vizsgálattal lehet meghatározni.
A koleszterinszint azonban korfüggő is: a kor előrehaladtával emelkedik az értéke, így az összkoleszterin normális határát 4 és 6 millimól/liter értéknél húzzák meg. Sok orvos állítja, hogy a 4 mmol/liter alatti koleszterinszint valóban megvédi a szervezetet az
érelmeszesedéstől.
Egy csepp vér elegendő?
A koleszterinszint-mérést a vércukorméréshez hasonló módon, az ujjbegy megszúrásával nyert vérminta segítségével is el tudják végezni, rövid idő alatt. Először az ujjbegyet fertőtlenítik, majd az egyszer használatos steril tűvel vagy speciális tollszerű (pen) eszközzel szúrják meg. A kibuggyant vért tesztcsíkra cseppentik. A tesztcsíkon a vérmintában lévő lipidek (vérzsírok) 2-3 perc alatt színreakciót adnak. A csíkot a fotometriás készülékbe helyezve, meg lehet mérni a kialakuló szín hullámhosszát, ami azonnal tájékoztató információt ad a vér összkoleszterinszintjéről.
Évente legalább egy koleszterinszint-mérés ajánlott
Koleszterin-szűrővizsgálatra évente egyszer, a háziorvosi rendelőkben lehet jelentkezni, és mint az összes többi szűrővizsgálat, ez is ingyenes. Ha valakinél indokolttá válik a folyamatos szakorvosi ellátás, azaz a gyógyszeres kezelés, a koleszterinszintet a kezelőorvosok háromhavonta ellenőrzik.
Új lehetőség a kockázatbecslésre
A koleszterinszint-mérésen kívül jelenleg egy másik, fájdalommentes és külön beavatkozással nem járó műszeres vizsgálat is segíthet a szív- és érrendszeri kockázatok kialakulási valószínűségének becslésében. Amint azt Dr. Farkas Katalin, a Szent Imre Kórház Angiológiai Osztályának főorvosa korábban az [origo]-nak elmondta, a
boka/kar index mérésének legnagyobb előnye, hogy értéke már önmagában is jelzi a szív- és érrendszeri tünetektől mentes, de nagy kockázatú állapotot, amelynek egyik legfőbb kiváltó oka a magas koleszterinszint. Ez a fajta vizsgálati módszer csak annyiban különbözik a hagyományos vérnyomásméréstől, hogy a véráramlás újbóli megindulásának hangját a szakorvos nem a sztetoszkóppal, hanem az annál sokkal érzékenyebb Doppler-ultrahangos érzékelőfejjel tudja észlelni. Az alsó végtagon a hagyományos módszerrel nem lehet kellően pontos adatokat kapni a vérnyomás értékéről, az említett módszer segítségével azonban a magasvérnyomás-betegség és a sok ideig tünetmentes perifériás érszűkület is jól diagnosztizálható.
Bárki jelentkezhet az ingyenes érszűkület-vizsgálatra
A Magyar Hypertonia Társaság 2007-ben nagyszabású, a boka/kar index mérésére alapozott,
öt évesre tervezett szűrési programot indított az érelmeszesedés, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak időben történő felismerésének érdekében.
Az ÉRV-programba eddig több mint 13 ezer beteg került be (a páciensek átlagéletkora 61,8 év): a mostanáig feldolgozott 13 239 tünetmentes páciens adatai alapján mintegy 15 százalékuknál volt diagnosztizálható a perifériás érbetegség valamilyen formája. A korosztályosan bontott adatokat tovább vizsgálva a felmérés készítői azt találták, hogy az előfordulás gyakorisága a korral együtt nő, és a férfiak jellemzően nagyobb arányban érintettek, mint a hölgyek. Váratlan és megdöbbentő adat, hogy az 50 évesnél fiatalabbak között inkább a hölgyek voltak érintettek: körükben majdnem minden tizedik megvizsgált magasvérnyomásos betegnél kimutatható volt a perifériás érbetegség enyhébb vagy súlyosabb formája.
További nagyon jelentős eredmény - folytatta a szakember -, hogy az ÉRV-program keretében vizsgált érintettek 57 százaléka a hagyományos szív- és érrendszeri kockázatbecslés alapján kis vagy közepes rizikócsoportba tartozott. "Ez mutatja, hogy - a nemzetközi irodalomban leírtaknak megfelelően - a perifériás érbetegség egyértelmű, és eddig kellően még ki nem használt előrejelzője a gyakran egyidejűleg már meglévő, de még tünetmentes koszorúsér- vagy agyérbetegségnek. A kóros boka/kar index ugyanis önmagában is jelzi a kardiovaszkuláris tünetektől mentes, nagy kockázatú állapotot, így mérése különleges jelentőséggel bír."
Az eddigi adatok alapján elmondható, hogy a leginkább érintett régiók az észak- és közép-magyarországi területek, a legkisebb előfordulást pedig a nyugat-dunántúli, illetve a dél-alföldi régióban tapasztalták. A különbség szokatlanul nagynak bizonyult, hiszen a regionálisan legmagasabb előfordulási arány csaknem a kétszerese a legalacsonyabbénak: az adatokból adódó egyik leglényegesebb összefüggés, hogy a tünetmentes betegek aránya egyértelműen a magas korai és időskori halálozású régiókban volt a legnagyobb.
Az ÉRV-programba bárki ingyenesen bekapcsolódhat, amennyiben jelentkezik a vizsgálatra a
megfelelő ércentrumok valamelyikében. A szűréssel kapcsolatos egyéb tudnivalók megtalálhatóak a
program honlapján, de a 06-40-918-020 számú információs vonalon is megfelelő tájékoztatást adnak az érdeklődőknek.
Az ÉRV-program eddigi eredményeiről korábbi cikkünkben olvashat bővebben: Életet menthet a fájdalommentes szív- és érrendszeri kockázatbecslés.
A koleszterin a zsírok (lipidek) közé tartozó szerves vegyület, amely - a tévhitekkel ellentétben - bizonyos mennyiségben nélkülözhetetlen a szervezet ideális működéséhez: a koleszterin feladata a sejtmembrán rugalmasságának és képlékenységének megtartása, ezen kívül a mellékvese- és a nemi hormonok is elsősorban koleszterinből képződnek. A koleszterin megtalálható a vitaminokban és a máj által termelt epesavakban is, a szervezetből pedig a bélbe kerülő epefolyadék útján távozik, a salakanyagokkal együtt.
A koleszterin nagy részét (70-80%) saját szervezetünk állítja elő, a fennmaradó rész pedig az elfogyasztott tápanyagokkal együtt jut be az emberi szervezetbe, és mivel a májon keresztül, epesavak formájában hagyja el azt, a zsírok felszívódásában is fontos szerephez jut. A bélcsatornában bekerül az úgynevezett micellumokba (zsírszerű képződmények, amelyek a koleszterin és a trigliceridek felszívódását segítik elő), innen lép be a bélhámsejtekbe, végül bonyolult átalakulásokat követően a nyirokkeringésbe kerül.
Helytelen táplálkozás és magas koleszterinszint
Szintén az egyik leggyakoribb tévhitek egyike, hogy a magas koleszterinszintet kizárólag a helytelen táplálkozás idézi elő. Érdemes tudnunk, hogy a koleszterinszint csak részben csökkenthető azzal, hogy csökkentjük étrendünk koleszterintartalmát. Emellett azonban alapvető fontosságú, hogy változtassunk életmódunkon: többet mozgsára lehet szükségünk, végső esetben pedig - a megfelelő szakorvosi kezelés mellett - gyógyszeres kezelésre is szükségünk lehet.
A táplálkozástudományi szakemberek az egyes országok statisztikai adatait (táplálkozási szokások, megbetegedési és halálozási statisztikák) értékelve arra a következtetésre jutottak, hogy ahol magas az állati eredetű, túlnyomórészt telített zsírsavakat tartalmazó zsírok fogyasztása, és elterjedtebb az egészségtelen, mozgásszegény életmód, ott magasabbak a vér koleszterinszintjének értékei. Ennek következtében gyakoribb a koszorúér-elmeszesedés és a szívinfarktus előfordulása is. Azokban az országokban viszont, ahol a koleszterint nem vagy kis mennyiségben tartalmazó ételek vannak jelen nagyobb mértékben, emellett mozgásban gazdagabb életmódot folytatnak az érintettek, ott kevéssé ismerik a magas koleszterinszint fogalmát. A koleszterinszint megfelelő táplálkozással történő hatékony csökkentési módjairól
kapcsolódó cikkünkben olvashat bővebben.
A jó és a rossz koleszterin
Amint arról
korábban már beszámoltunk, lehet, hogy újra kell értelmezni az úgynevezett jó koleszterin szerepét a szívbetegségek kialakulásában. Magas koleszterinszint esetén részletes analízisre, vénás vérvételre van szükség. A húszezer ember bevonásával végzett vizsgálat során hét új, a koleszterinszintet is befolyásoló génvariánst sikerült azonosítani, tizenegy, korábban is "gyanúsított" génről pedig bebizonyosodott, hogy összefüggésben áll a vérzsírok szintjével. A kutatók nemcsak az új génvariánsok és a koleszterinszint összefüggését, hanem a génvariánsokat hordozó emberek szívbetegségekre való kockázatát is vizsgálták. A "rossz", vagyis az LDL koleszterin (alacsony sűrűségű lipoprotein) esetében sikerült megerősíteni a korábbi feltételezést, miszerint az LDL szintjét emelő génváltozatok jelenléte nagyobb rizikót jelent a szívbetegségek kialakulására nézve. A magas sűrűségű lipoproteinnel (HDL, köznapi nevén "jó" koleszterin) kapcsolatban azonban ellentmondásos eredmények születtek: a vizsgált génváltozatok megemelték ugyan a HDL szintjét, de nem csökkentették a szívbetegségek kockázatát, ahogyan az várható lett volna.
A kutatás vezetői szerint emiatt újra át kellene gondolni a HDL és az LDL szívbetegségekkel kapcsolatos szerepét. A mostani eredmények a szívbetegségek megelőzésére irányuló, hatékonyabb terápiás eljárások kifejlesztését is lehetővé tehetik a jövőben: a hét új génvariáns közül kettő a HDL, egy az LDL, további három a trigliceridek szintjére van hatással, a hetedik génváltozat pedig együttesen befolyásolja a trigliceridek és az LDL szintjét.
További információk a vérben található koleszterinről
[origo] egészség
