A brüsszeli Louvain Egyetem kutatója, Jacques Donnez és munkatársai eddig sosem látott képeket készítettek az emberi petesejtről, miközben az éppen elhagyja a petefészket. Bár a képeknek nincs konkrét egészségügyi alkalmazási lehetőségük, mégis jelentős eredményről van szó, hiszen még állatokban, a tüszőrepedés időpontjának pontos meghatározásakor is csak rendkívül ritkán lehet megfigyelni a folyamatot.
Fotó: Jacques Donnez (Louvain Egyetem)
Ajánló
Születendő gyermekünk nemét valóban befolyásolhatják az étkezési szokásaink
A férfi és női eredetű terméketlenség kezelési lehetőségei
A fogamzásgátlás új formáját fedezték fel
Néhány meglepő dolog, amit nem tud a testéről
Sikeres petefészek-átültetés: új remények
Otthoni termékenységi teszt - pároknak
Orvosi jegyzet
Videó:
A leuveni egyetem kutatóinak ugyan már korábban is sikerült képeket készíteni a tüszőrepedésről, ezek azonban meglehetősen homályosak voltak. Donnez és kollégái is csak a véletlennek köszönhetően készíthettek ennyire jó minőségű képeket, miközben éppen egy negyvenöt éves nőn hajtottak végre részleges méheltávolítást (a méh eltávolítása hasi vagy hüvelyi úton történhet: a beavatkozást követően megszűnik a menstruáció, így nem lehetséges többé az anyaság sem). Korábban azt gondolták, hogy a petesejt tüszőből történő kijutása egy gyors és hirtelen folyamat, azonban a Fertility and Sterility című folyóiratban publikálásra kerülő fotók alapján mindez csaknem negyed órát vesz igénybe - olvasható a New Scientist hírportálján.
Röviddel azelőtt, hogy a petesejt kibújna, a megfelelő enzimek elkezdik lebontani az érett tüsző szöveteit: a tüsző (orvosi szóval follikulus) a petefészkek felszínén található folyadékkal telt zsákocska, amelynek belsejében zavartalanul fejlődhet a havi egy - ritkább esetekben néha több - petesejt. Miután a lebontó enzimek "munkába álltak", a tüszőn egy vöröses kitüremkedés jelenik meg, majd egy lyuk, amelyen keresztül a már érett petesejt a méh üregébe távozhat (és a sikeres megtermékenyítés esetén később beágyazódhat).
Sikeres petefészek-átültetés kétpetéjű ikreknél
Az emberi petesejtről készített legújabb fotókat jegyző Jacques Donnez és munkatársai 2007 augusztusában számoltak be korábbi, rendhagyónak számító műtétjükről, amelynek során első alkalommal hajtottak végre sikeres petefészek-átültetést egy kétpetéjű ikerpár esetében. Az eredmények reményt adhatnak azoknak a nőknek is, akiknek nincs rá lehetőségük, hogy saját petesejtjeiket lefagyasztva őrizzék meg.
A módszer nem számít teljesen újnak, hiszen egypetéjű ikrek esetében korábban már végeztek ilyen eljárást, de eltérő génkészlettel rendelkező ikreknél még nem volt példa a mostanihoz hasonlóan sikeres műtétre. Teresa Alvaro az örökletes béta-thalassemia nevű betegségben szenvedett, amelyet a vérképző szervek hibás működése kísér: a problémát húszéves kora körül sugár- és kemoterápiával, illetve csontvelő-átültetéssel próbálták orvosolni, ez azonban súlyosan károsította a nő petefészkeit.
Teresa ugyanattól a húgától kapta a szöveteket, akitől korábban a csontvelőt is: az új sejtek sikeresen integrálódtak, és annak ellenére, hogy a sejtek genetikai állománya az övétől eltérő volt, a szövetek nem lökődtek ki Teresa szervezetéből. A hölgynek így olyan gyógyszereket sem kellett szednie, amelyek az immunrendszer működésének gátlásával próbálják megakadályozni az új szövetek kilökődését.
Első alkalommal engedélyezték a petesejt-adományozást tavaly
Egy kanadai kislány a saját féltestvérét hozhatja világra, ha felnő és férjhez megy: ez volt a világon az első olyan eset, hogy engedélyt adtak ilyesmire. Melanie Bovin azért kezdeményezte az eljárást, mert lánya Turner-szindrómában szenved, így sosem lehetne saját gyermeke. A Turner-szindróma egy öröklött genetikai betegség, amelynek során a normális kettő helyett csak egy X-kromoszóma található a sejtmagban; a tünetegyüttest a petefészek hiánya vagy nagyfokú fejletlensége kíséri.
Korábban még sosem akadt példa hasonlóra: az anyák ilyen esetekben dönthettek úgy is, hogy saját unokájukat szülik meg lányuknak, "pótanyai" szerepet vállalva ezzel. A nemrég meghozott jogi döntés értelmében Bovin petesejtjeit akár húsz évre is lefagyaszthatják, mivel Kanadában a petesejtek tárolásának nincs időbeli korlátja, ellentétben például Nagy-Britanniával, ahol ez az időtartam maximum tíz év lehet.
A kislány nagy valószínűséggel egészséges fiú vagy lánygyermeknek adhat majd életet, mivel a Turner-szindróma a méh épségét nem veszélyezteti, így a mesterséges megtermékenyítést követően létrehozott embriókat be lehet majd ültetni. Arra lesz mindössze szükség, hogy a beültetendő embriókat genetikai teszteknek vessék alá, melynek során kiszűrhető lenne az esetlegesen ismét megjelenő szindróma, bár a betegség a legtöbb esetben nem közvetlenül adódik tovább.
[origo] egészségAz emberi petesejtről készített legújabb fotókat jegyző Jacques Donnez és munkatársai 2007 augusztusában számoltak be korábbi, rendhagyónak számító műtétjükről, amelynek során első alkalommal hajtottak végre sikeres petefészek-átültetést egy kétpetéjű ikerpár esetében. Az eredmények reményt adhatnak azoknak a nőknek is, akiknek nincs rá lehetőségük, hogy saját petesejtjeiket lefagyasztva őrizzék meg.
A módszer nem számít teljesen újnak, hiszen egypetéjű ikrek esetében korábban már végeztek ilyen eljárást, de eltérő génkészlettel rendelkező ikreknél még nem volt példa a mostanihoz hasonlóan sikeres műtétre. Teresa Alvaro az örökletes béta-thalassemia nevű betegségben szenvedett, amelyet a vérképző szervek hibás működése kísér: a problémát húszéves kora körül sugár- és kemoterápiával, illetve csontvelő-átültetéssel próbálták orvosolni, ez azonban súlyosan károsította a nő petefészkeit.
Teresa ugyanattól a húgától kapta a szöveteket, akitől korábban a csontvelőt is: az új sejtek sikeresen integrálódtak, és annak ellenére, hogy a sejtek genetikai állománya az övétől eltérő volt, a szövetek nem lökődtek ki Teresa szervezetéből. A hölgynek így olyan gyógyszereket sem kellett szednie, amelyek az immunrendszer működésének gátlásával próbálják megakadályozni az új szövetek kilökődését.
Első alkalommal engedélyezték a petesejt-adományozást tavaly
Egy kanadai kislány a saját féltestvérét hozhatja világra, ha felnő és férjhez megy: ez volt a világon az első olyan eset, hogy engedélyt adtak ilyesmire. Melanie Bovin azért kezdeményezte az eljárást, mert lánya Turner-szindrómában szenved, így sosem lehetne saját gyermeke. A Turner-szindróma egy öröklött genetikai betegség, amelynek során a normális kettő helyett csak egy X-kromoszóma található a sejtmagban; a tünetegyüttest a petefészek hiánya vagy nagyfokú fejletlensége kíséri.
Korábban még sosem akadt példa hasonlóra: az anyák ilyen esetekben dönthettek úgy is, hogy saját unokájukat szülik meg lányuknak, "pótanyai" szerepet vállalva ezzel. A nemrég meghozott jogi döntés értelmében Bovin petesejtjeit akár húsz évre is lefagyaszthatják, mivel Kanadában a petesejtek tárolásának nincs időbeli korlátja, ellentétben például Nagy-Britanniával, ahol ez az időtartam maximum tíz év lehet.
A kislány nagy valószínűséggel egészséges fiú vagy lánygyermeknek adhat majd életet, mivel a Turner-szindróma a méh épségét nem veszélyezteti, így a mesterséges megtermékenyítést követően létrehozott embriókat be lehet majd ültetni. Arra lesz mindössze szükség, hogy a beültetendő embriókat genetikai teszteknek vessék alá, melynek során kiszűrhető lenne az esetlegesen ismét megjelenő szindróma, bár a betegség a legtöbb esetben nem közvetlenül adódik tovább.
