A brüsszeli Louvain Egyetem kutatója, Jacques Donnez és munkatársai eddig sosem látott képeket készítettek az emberi petesejtről, miközben az éppen elhagyja a petefészket. Bár a képeknek nincs konkrét egészségügyi alkalmazási lehetőségük, mégis jelentős eredményről van szó, hiszen még állatokban, a tüszőrepedés időpontjának pontos meghatározásakor is csak rendkívül ritkán lehet megfigyelni a folyamatot.

Ajánló
Születendő gyermekünk nemét valóban befolyásolhatják az étkezési szokásaink
A férfi és női eredetű terméketlenség kezelési lehetőségei
A fogamzásgátlás új formáját fedezték fel
Néhány meglepő dolog, amit nem tud a testéről
Sikeres petefészek-átültetés: új remények
Otthoni termékenységi teszt - pároknak
Orvosi jegyzet
Videó:
A leuveni egyetem kutatóinak ugyan már korábban is sikerült képeket készíteni a tüszőrepedésről, ezek azonban meglehetősen homályosak voltak. Donnez és kollégái is csak a véletlennek köszönhetően készíthettek ennyire jó minőségű képeket, miközben éppen egy negyvenöt éves nőn hajtottak végre részleges méheltávolítást (a méh eltávolítása hasi vagy hüvelyi úton történhet: a beavatkozást követően megszűnik a menstruáció, így nem lehetséges többé az anyaság sem). Korábban azt gondolták, hogy a petesejt tüszőből történő kijutása egy gyors és hirtelen folyamat, azonban a Fertility and Sterility című folyóiratban publikálásra kerülő fotók alapján mindez csaknem negyed órát vesz igénybe - olvasható a New Scientist hírportálján.
Röviddel azelőtt, hogy a petesejt kibújna, a megfelelő enzimek elkezdik lebontani az érett tüsző szöveteit: a tüsző (orvosi szóval follikulus) a petefészkek felszínén található folyadékkal telt zsákocska, amelynek belsejében zavartalanul fejlődhet a havi egy - ritkább esetekben néha több - petesejt. Miután a lebontó enzimek "munkába álltak", a tüszőn egy vöröses kitüremkedés jelenik meg, majd egy lyuk, amelyen keresztül a már érett petesejt a méh üregébe távozhat (és a sikeres megtermékenyítés esetén később beágyazódhat).
Az emberi petesejtről készített legújabb fotókat jegyző Jacques Donnez és munkatársai 2007 augusztusában számoltak be korábbi, rendhagyónak számító műtétjükről, amelynek során első alkalommal hajtottak végre sikeres petefészek-átültetést egy kétpetéjű ikerpár esetében. Az eredmények reményt adhatnak azoknak a nőknek is, akiknek nincs rá lehetőségük, hogy saját petesejtjeiket lefagyasztva őrizzék meg.
A módszer nem számít teljesen újnak, hiszen egypetéjű ikrek esetében korábban már végeztek ilyen eljárást, de eltérő génkészlettel rendelkező ikreknél még nem volt példa a mostanihoz hasonlóan sikeres műtétre. Teresa Alvaro az örökletes béta-thalassemia nevű betegségben szenvedett, amelyet a vérképző szervek hibás működése kísér: a problémát húszéves kora körül sugár- és kemoterápiával, illetve csontvelő-átültetéssel próbálták orvosolni, ez azonban súlyosan károsította a nő petefészkeit.
Teresa ugyanattól a húgától kapta a szöveteket, akitől korábban a csontvelőt is: az új sejtek sikeresen integrálódtak, és annak ellenére, hogy a sejtek genetikai állománya az övétől eltérő volt, a szövetek nem lökődtek ki Teresa szervezetéből. A hölgynek így olyan gyógyszereket sem kellett szednie, amelyek az immunrendszer működésének gátlásával próbálják megakadályozni az új szövetek kilökődését.
Első alkalommal engedélyezték a petesejt-adományozást tavaly
Egy kanadai kislány a saját féltestvérét hozhatja világra, ha felnő és férjhez megy: ez volt a világon az első olyan eset, hogy engedélyt adtak ilyesmire. Melanie Bovin azért kezdeményezte az eljárást, mert lánya Turner-szindrómában szenved, így sosem lehetne saját gyermeke. A Turner-szindróma egy öröklött genetikai betegség, amelynek során a normális kettő helyett csak egy X-kromoszóma található a sejtmagban; a tünetegyüttest a petefészek hiánya vagy nagyfokú fejletlensége kíséri.
Korábban még sosem akadt példa hasonlóra: az anyák ilyen esetekben dönthettek úgy is, hogy saját unokájukat szülik meg lányuknak, "pótanyai" szerepet vállalva ezzel. A nemrég meghozott jogi döntés értelmében Bovin petesejtjeit akár húsz évre is lefagyaszthatják, mivel Kanadában a petesejtek tárolásának nincs időbeli korlátja, ellentétben például Nagy-Britanniával, ahol ez az időtartam maximum tíz év lehet.
A kislány nagy valószínűséggel egészséges fiú vagy lánygyermeknek adhat majd életet, mivel a Turner-szindróma a méh épségét nem veszélyezteti, így a mesterséges megtermékenyítést követően létrehozott embriókat be lehet majd ültetni. Arra lesz mindössze szükség, hogy a beültetendő embriókat genetikai teszteknek vessék alá, melynek során kiszűrhető lenne az esetlegesen ismét megjelenő szindróma, bár a betegség a legtöbb esetben nem közvetlenül adódik tovább.








