Az időjárás jellegzetességeinek megfelelően minden évszakban érdemes kellő figyelmet fordítanunk bőrünk ápolására, ugyanis az erős napfényhez, a kánikulai meleghez vagy a szeles, esős, hideg időjáráshoz más és más módon kell alkalmazkodnia a bőrünknek. Miért gyakoriak nyáron a bőr gombás fertőzései? Hogyan használjuk megfelelően a napvédőket? Mit tehetünk a hideg hatására kiszáradt bőr hidratálása érdekében? Dr. Balogh Gabriella bőrgyógyásszal beszélgettünk az évszakoknak megfelelő bőrápolásról.
Nyári meleg: több pattanás és fertőzések
Korábban:
Megfelelő naptej és bőrvédelem
Új módszer a bőr természetes színének helyreállítására
A Heim Pál Kórház Bőrgyógyászati Osztályának tájékoztatója
Orvosi jegyzet az anyajegyekről
Lehetséges jövőbeli módszer a bőrrák megelőzésére
Háttéranyagaink:
Tévhitek és tanácsok a pattanásos bőrrel kapcsolatban
Alapvető bőrtípusok: tanácsok a bőr ápolásához
Orvosi jegyzet: faggyúmirigy-túlműködés
Az emberi bőr felépítése és funkciói
Szakorvosi tájékoztató a nyári bőrápolás jellegzetességeivel kapcsolatban
A gombás fertőzések melegágya lehet a fülledt időjárás
A szakértő kiemelte, hogy a fülledt, tartósan meleg időjárás egyik legkellemetlenebb következménye a bőr és a köröm gombásodása. A kéz gombás fertőzése általában az ujjak között kezdődik, innen terjed tovább a tenyérre, kézhátra. A hámlást mérsékelt viszketés kísérheti, illetve a bőrön apró berepedések keletkezhetnek.
A lábon a gombás fertőzés egyaránt érintheti a lábujjak közét és a körmöket. A lábujjközök fertőzése esetén a bőr felázott, fehér színű, széle berepedt, erősen viszket. Később a berepedés helyén kisebb sebek keletkezhetnek. A körömgombásodás esetén a köröm eleinte sárgásan elszíneződik, majd megvastagodik, és hosszanti irányban felreped. A lábgombásodás szövődményei igen súlyosak lehetek, nyirokérgyulladás vagy akár orbánc is kialakulhat. Az említett testtájakon kívül gyakran alakul ki gombás fertőzés az összefekvő területeken (például lágyékhajlat, mell alatti redő, hónaljárok). Az érintett bőr felülete vörös, viszket, esetenként nedvező és akár ki is sebesedhet. A gombás fertőzések megelőzési és kezelési lehetőségeiről bővebben orvosi jegyzetünkben tájékozódhat.
Kozmetikumok: csak mértékkel a hőségben
A fülledt, meleg időben a túlzott mértékben használt kozmetikumok - krémek, dezodorok, parfümök - könnyebben alakíthatnak ki allergiás tüneteket és jellegzetes kiütéseket, nem csak az arra érzékeny személyeknél. Esetenként verejték-, illetve súlyosabb faggyúmirigy-gyulladás is létrejöhet, elsősorban a kisgyermekeknél és a kamaszok esetében.
Nyári bőrápolás: alapvető a jól szellőző viselet
A műszálas, nem szellőző ruhadarabok viselését tanácsos mellőzni a nyári napokon, és lehetőleg jól szellőző bőrcipőt vagy szandált viselni. Az összefekvő bőrterületek hintőporozásával csökkenthető az izzadás mértéke, ami ugyancsak hatásosnak bizonyulhat a különböző fertőzések megelőzésére. Amennyiben tehetjük, ne használjunk zsíros alapú kozmetikumokat és testápoló krémeket, mert ezek szintén fokozhatják a bőrben lévő faggyúmirigyek váladéktermelését. A mitesszereket és pattanásokat tartalmazó bőrfelületet bőrbarát, lehetőleg illatszermentes, nem allergizáló arctisztító tonikkal vagy folyadékkal mossuk le naponta két alkalommal, ébredés után és lefekvés előtt. A szappanos arcmosás csak árthat a bőrnek, mert túlzott zsírtalanítása révén fokozza a bőr faggyútermelését. Ezenfelül figyeljünk arra, hogy a nyilvános uszodákban, zuhanyzókban, szaunában, edzőteremben, strandokon soha ne járjunk mezítláb, mindig viseljünk papucsot, és csak saját törölközőt használjunk. A strandokon szükséges egyéb óvintézkedésekről korábbi cikkünkben olvashat bővebben.
A napsugárzás minden évszakban veszélyes lehet
A nyári hónapokban örök szabály, hogy délelőtt tíz és délután négy óra között tilos napozni. A félárnyékba húzódva is barnul a bőr, de csak lassabban, így a fájdalmas leégéstől és ennek esetleges későbbi következményektől megmenthető. Fontos ezen kívül, hogy nem szabad sminkelve napozni, mert a napsugárzás hatására a különféle kozmetikumok is elváltozást okozhatnak a bőrön. Bizonyos gyógyszerek szintén fényérzékennyé tehetik a bőrt: a tabletták, krémek betegtájékoztatójában ezt mindig jelzik, így ha ilyen gyógyszert szedünk, érdemes komolyan vennünk a figyelmeztetést.
A szakértő kiemelte, hogy a bőrrák megelőzésére hasznosabb a napozás kerülése, mint a napsugár káros hatásai ellen óvó olajok és krémek használata: a megelőzés legjobb módja, hogy a minimálisra kell csökkenteni a napfényen való tartózkodás időtartamát, és fejfedőt, valamint a napsugaraktól védő öltözéket kell viselni. Az orvosok olyan, lehetőleg kifejezetten erre a célra tervezett öltözék viselését ajánlják, amely valóban hatékonyan véd az ultraibolya sugaraktól: erre a célra nem felel meg akármi, így például egy világos színű pamuting csak 10-es faktorú védelmet nyújt. A hatásfok függ az anyag jellegétől, porozitásától, színétől és vastagságától. A pamut és a len kevésbé felel meg, mint a gyapjú vagy a poliészter, a világos színek pedig kevésbé óvnak, mint a sötétek.
Hogyan használjuk a napvédőket?
Az sem mindegy, miként használjuk a napsugártól védő krémeket és olajokat: fontos, hogy bőséges mennyiséget vigyünk fel a bőrre, méghozzá egyenletesen és legalább 15-30 perccel a napozás megkezdése előtt. Ezeket a termékeket nem szabad a napozás idejének maximális meghosszabbítására használni, ajánlott továbbá, hogy legalább 15-ös faktorú szűrőket alkalmazzunk.
Egyre gyakoribb betegség a fényallergia
A fényérzékeny személyek szinte minden évszakban fokozottan, vagy a normálistól eltérően reagálnak a fényhatásokra. A bőr fényre adott kóros reakciója ebben az esetben toxikus vagy allergiás jellegű lehet. A fényhatást követő 1-5 napon belül az apró, tűszúrásnyi foltoktól a csalánkiütéseken át a bőr felhólyagosodásáig sokféle reakció előfordulhat, amelyeket az esetek többségében viszketés, égő érzés, esetleg fájdalomérzet kísér. A tünetek a nyári időszak folyamán többször kiújulhatnak, és még évekig visszatérhetnek az érintetteknél. A kiütés kialakulásához - ellentétben a napégéssel - nem szükséges intenzív napsütés. A fényallergiára jellemző tünetek gyakran a bőrön külsődlegesen használt vagy annak felületével érintkező anyagok - vegyszerek, mosószerek, kozmetikumok - és a fény együttes hatására alakulnak ki.
A fényérzékeny személyek szinte minden évszakban fokozottan, vagy a normálistól eltérően reagálnak a fényhatásokra. A bőr fényre adott kóros reakciója ebben az esetben toxikus vagy allergiás jellegű lehet. A fényhatást követő 1-5 napon belül az apró, tűszúrásnyi foltoktól a csalánkiütéseken át a bőr felhólyagosodásáig sokféle reakció előfordulhat, amelyeket az esetek többségében viszketés, égő érzés, esetleg fájdalomérzet kísér. A tünetek a nyári időszak folyamán többször kiújulhatnak, és még évekig visszatérhetnek az érintetteknél. A kiütés kialakulásához - ellentétben a napégéssel - nem szükséges intenzív napsütés. A fényallergiára jellemző tünetek gyakran a bőrön külsődlegesen használt vagy annak felületével érintkező anyagok - vegyszerek, mosószerek, kozmetikumok - és a fény együttes hatására alakulnak ki.
- Nyári meleg: több pattanás és fertőzések
- Megfelelő napszemüveg télen és nyáron is
