[origo] címlaphírcentrumvásárlás[freemail]videaiWiW
Az első sikeres immunterápiás kezelés áttétes bőrdaganatra Illyés András 2008. június 23., hétfő, 8:30

Az amerikai Fred Hutchinson Rákkutató Központ munkatársai első alkalommal értek el jelentősnek mondható sikereket egy olyan terápiával, amelynek során a beteg saját, módosított immunsejtjeit használták fel a melanóma áttéteinek leküzdésére. A rosszindulatú tumorok eltűntek a lágyéki nyirokcsomóból és az egyik tüdőből is, a beteg pedig két év elteltével is tünetmentes maradt. A rosszindulatú festékes bőrdaganat, a melanóma kialakulásának fő kockázati tényezője a leégés, amire ezekben a napokban komoly esélyünk van, ha nem vigyázunk.

Ígéretes eredmény a rosszindulatú, áttétes bőrrák kezelésében
Cassian Yee és munkatársai a New England Journal of Medicine című orvosi folyóirat legutóbbi számában tették közzé tanulmányukat, amelyben egy 52 éves, rosszindulatú bőrrákban szenvedő férfi sikeres kezeléséről számoltak be: a betegség már igen előrehaladott, 4-es stádiumban volt, az áttétek pedig a lágyéki nyirokcsomót és az egyik tüdőt is érintették. A kutatócsoport a beteg saját fehérvérsejtjeit, az úgynevezett CD4+ T-sejteket használta fel a kezeléshez: a levett sejteket laboratóriumi körülmények között módosították, felszaporították, majd visszajuttatták őket a férfi szervezetébe, emellett azonban semmilyen más, kiegészítő kezelést nem alkalmaztak. A CD4+ T-sejteket az immunrendszer "karmestereinek" is nevezik, mivel kulcsszerepük van a kórokozók elleni védekezésben. Miután találkoznak a kórokozókkal, aktiválódnak, és olyan anyagokat termelnek, amelyek más immunsejteket - például makrofágokat, B-limfocitákat - mozgósítanak: így terjed szét az immunválasz, vagyis az a folyamat, amelynek a segítségével a kórokozók hatékonyan "kivonhatóak" a szervezetből (bővebben lásd keretes anyagunkat).

Két hónappal később PET-CT-vel vizsgálták meg a beteget, de a felvételeken nyoma sem volt a tumornak. Ami még nagyobb eredmény: a páciens két évvel a terápia befejezését követően is tünetmentes. "Meglepett minket, hogy a módosított T-sejtek ennyire hatékonynak bizonyultak a tumor áttéteinek leküzdésében. Az elért hatás hosszabb távon is megmaradt, így most már csak arra lenne szükség, hogy nagyobb betegszámon is igazolni tudjuk az eredményeket, hiszen a mostani alkalommal mindössze egyetlen betegről volt szó" - nyilatkozta az eredményekkel kapcsolatban Yee.

A kutatócsoport feltételezi, hogy ha nagyobb betegszámon is sikerülne igazolni az immunterápiás eljárás hatékonyságát, akkor a módszer a késői stádiumú melanómás betegek körülbelül negyedénél válna alkalmazhatóvá: ide tartoznak azok a betegek, akik a mostani páciensével azonos típusú immunrendszerrel és az övével megegyező tumorantigénekkel rendelkeznek.

Melanoma: a legritkább, de a legveszélyesebb bőrdaganat

A melanoma malignum a bőr vagy a nyálkahártya úgynevezett festékes sejtjeiből kialakuló rosszindulatú daganat. A bőrdaganatok különféle típusai, a hámszövetből, kötőszövetből, a bőr ereiből és a zsírszövetből kialakuló jóindulatú, illetve a hám- és festéksejt eredetű rosszindulatú daganatok közül ez a legritkább, egyben a legveszélyesebb is: hazánkban évente közel kétezer új beteg került felismerésre, akik közül csaknem félezren halnak meg a melanoma más szerveket is érintő áttétei miatt. A melanoma hagyományosan az érett felnőttkor betegségének tekinthető, de az elmúlt évek megfigyelései alapján a betegség egyre fiatalabb korban jelenik meg: a 20-30 éves korú nők között a rákhalálozási listán jelenleg az első, a 30-35 évesek körében pedig a második helyet foglalja el. A jó- és rosszindulatú bőrdaganatok különféle típusairól és a bőrrák kezeléséről korábbi cikkünkben, valamint a Rákgyógyítás portál összefoglaló anyagában olvashatnak bővebben.



Melanoma: a világos bőr- és hajszín is fokozott kockázatot jelenthet

A melanoma leggyakrabban a napfénynek kitett bőrterületeken, az arcon, a nyakon, a karon, a hát felső részén vagy a lábszáron alakulhat ki, ritkábban pedig a nyálkahártyán, például a szájüregben, vagy a szem kötőhártyáján is létrejöhet. Az esetek felében teljesen egészséges bőrterületen, 30%-ban pedig anyajegyből fejlődik ki. 
Vigyázzunk a napon a napokban!

A melanóma kialakulásának fő kockázati tényezője a leégés. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint ma és a következő napokban is nagyon erős kategóriájú UV-B sugárzással kell számolnunk: a magas értékek a teljes országra érvényesek lesznek. Mindez azt jelenti, hogy normál bőrtípusnál már 15 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mire kell feltétlenül ügyelnünk, ha napra megyünk, hogyan kerülhetjük el a leégést és melyek a leghatékonyabb módszerek az ultraibolya sugarak által okozott bőrkárosodások megelőzésére. Részletek >>

A melanomás elváltozás színe egyenetlen, sötétbarna vagy feketés színű, de néha vannak világos, esetleg vöröses részei is. Széle élesen elhatárolódik a környező ép bőrtől, formája aszimmetrikus, szabálytalan, felszíne enyhén kiemelkedő vagy lapos. Átmérője legtöbbször meghaladja az 5 millimétert. A kezdődő bőrdaganat a szélei felé növekszik, később ki is emelkedhet a felszínből, eközben a bőr egyre mélyebb rétegei felé terjed. A melanoma legtöbbször gyors lefolyású, erősen rosszindulatú daganatféleség: ha nem fedezik fel időben, hamar átterjed a környezetére, majd a nyirokcsomókba, a véráram útján pedig a szervezet távoli pontjaira is áttétet ad. Ha az elsődleges daganatot eltávolítják, akkor is ismételten megjelenhet, végül a májba, a tüdőbe, az agyba vagy a csontokba érve a beteg halálát okozza.

A melanoma kialakulásának valószínűsége nagyon sok tényezőtől függ. A világos bőr és hajszín, a sok szeplő vagy a hagyományos anyajegyek, illetve néhány nagy, szabálytalan kinézetű festékes elváltozás jelenléte, a saját testről korábban eltávolított, vagy a családban előforduló bőrdaganat egyaránt fokozott kockázatot jelentenek. Az életkor előrehaladtával fokozódik a kialakulás kockázata, de az immunrendszer gyengesége vagy az immunrendszert gyengítő gyógyszeres kezelés is fokozzák a kockázatot.
Immunterápia a klinikai gyakorlatban: a megfelelő óvatosságra van szükség

Az immunműködés egy igen összetett, finoman összehangolt és kiegyensúlyozott folyamat, amiben számos sejt és molekula vesz részt. Az ismeretek bővülésével napjaink immunológiai kutatásainak egyik legfontosabb területévé az úgynevezett immunterápiás eljárások kidolgozása vált: ezek lényege, hogy a szervezet saját immunrendszerét mozgósítják a betegségek elleni hatékonyabb küzdelemre. Az egyik alapvető lehetőség, hogy azonosítják a beteg sejtek felszínén lévő "jelfogó" molekulákat (receptorokat), s olyan ellenanyag-molekulákat (antitesteket) gyártanak, amelyek képesek ezekhez hozzákapcsolódni. Ilyen antitesteket - ún. immunglobulinokat - a mai technológiával gyakorlatilag "rendelésre" lehet előállítani, azaz bármilyen szerkezetben el lehet készíteni. A beteg sejthez kapcsolódó antitestek a szervezet immunválaszát módosítják.

A sejtes immunválasz "karmesterei" az ún. T-sejtek, más néven T-limfociták vagy nyiroksejtek. Egyik típusuk (CD4+ T-limfociták) irányítja szinte az összes többi immunsejt működését, az általa termelt kémiai anyagokkal, míg egy másik típus (CD8+ T-limfociták) közvetlenül támadja meg az ellenséges sejteket, és elpusztítja őket (citotoxikus ölősejtek). A T-sejtek aktivációjának fokozása számos betegség esetében számos kutatócsoport célja: a legtöbb kísérlet a daganatos betegségekkel kapcsolatban zajlik.

Kapcsolódó anyagaink:

Új, célzott kezelés a veserák ellen

Emlő- és petefészekrák elleni vakcinák próbáját kezdték meg

Újfajta parlagfű-allergia elleni vakcinát tesztelnek

A tragikus brit klinikai vizsgálat hátteréről
[origo] egészség
Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

Még több hír>>


Tisztelt Látogatónk!

Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

- A szerkesztők

Felhasználónév:

Jelszó:

Elfelejtette jelszavát?  |  Regisztráció

AJÁNLAT

Emlőműtéten átesett hölgyek divatbemutatója A közelmúltban hatodik alkalommal rendezték meg a HER2 betegklubot Budapesten.
Újonnan megtalált tüdőrák-gének Nem tudni, hogy a genetikai hajlam a dohányzástól függetlenül is érvényesül-e.
Fontos leukémia- felfedezés A gyerekkor leggyakoribb daganatos megbetegedése az akut limfoblasztos leukémia.

LEGFRISSEBB CIKKEINK

SZAVAZÁS

Milyen rendszeresen jár tüdőszűrésre?
  • Évente
  • Néhány évente
  • Már nagyon régen voltam
  • Még soha nem voltam
A szavazás állása
Folytatódik a fagyos idő min: -15, -7 °C max: -4, 1 °C Folytatódik a fagyos idő

PARTNEREK

MTI AFP

SZAKMAI PARTNEREK

Medical Tribune Magyar Orvosi Kamara