Az amerikai Fred Hutchinson Rákkutató Központ munkatársai első alkalommal értek el jelentősnek mondható sikereket egy olyan terápiával, amelynek során a beteg saját, módosított immunsejtjeit használták fel a melanóma áttéteinek leküzdésére. A rosszindulatú tumorok eltűntek a lágyéki nyirokcsomóból és az egyik tüdőből is, a beteg pedig két év elteltével is tünetmentes maradt. A rosszindulatú festékes bőrdaganat, a melanóma kialakulásának fő kockázati tényezője a leégés, amire ezekben a napokban komoly esélyünk van, ha nem vigyázunk.
Ajánló
Az [origo] egészség daganatterápiás aloldala
Részletesen a rosszindulatú bőrdaganatokról
Orvosi jegyzet az anyajegyekről
A megfelelő naptej kiválasztása és a bőrvédelem: tippek a nyári szezonra
A Rákgyógyítás anyaga a bőrrákok típusairól
Korábban:
Hajunk melanintartalma és a bőrrák-kockázat kapcsolata
A barnulást is segíti a rák ellen védő fehérje
Miért nem lesz minden anyajegyből daganat?
Ráksejtek felmelegítése a jobb kezelés érdekében
Hallhatóvá lehet tenni a ráksejtek terjedését
Idősebb nőknél magasabb a melanoma kialakulásának kockázata
Lehetséges jövőbeli módszer a bőrrák megelőzésére
Honlapajánló
Két hónappal később PET-CT-vel vizsgálták meg a beteget, de a felvételeken nyoma sem volt a tumornak. Ami még nagyobb eredmény: a páciens két évvel a terápia befejezését követően is tünetmentes. "Meglepett minket, hogy a módosított T-sejtek ennyire hatékonynak bizonyultak a tumor áttéteinek leküzdésében. Az elért hatás hosszabb távon is megmaradt, így most már csak arra lenne szükség, hogy nagyobb betegszámon is igazolni tudjuk az eredményeket, hiszen a mostani alkalommal mindössze egyetlen betegről volt szó" - nyilatkozta az eredményekkel kapcsolatban Yee.
A kutatócsoport feltételezi, hogy ha nagyobb betegszámon is sikerülne igazolni az immunterápiás eljárás hatékonyságát, akkor a módszer a késői stádiumú melanómás betegek körülbelül negyedénél válna alkalmazhatóvá: ide tartoznak azok a betegek, akik a mostani páciensével azonos típusú immunrendszerrel és az övével megegyező tumorantigénekkel rendelkeznek.
Melanoma: a legritkább, de a legveszélyesebb bőrdaganat
A melanoma malignum a bőr vagy a nyálkahártya úgynevezett festékes sejtjeiből kialakuló rosszindulatú daganat. A bőrdaganatok különféle típusai, a hámszövetből, kötőszövetből, a bőr ereiből és a zsírszövetből kialakuló jóindulatú, illetve a hám- és festéksejt eredetű rosszindulatú daganatok közül ez a legritkább, egyben a legveszélyesebb is: hazánkban évente közel kétezer új beteg került felismerésre, akik közül csaknem félezren halnak meg a melanoma más szerveket is érintő áttétei miatt. A melanoma hagyományosan az érett felnőttkor betegségének tekinthető, de az elmúlt évek megfigyelései alapján a betegség egyre fiatalabb korban jelenik meg: a 20-30 éves korú nők között a rákhalálozási listán jelenleg az első, a 30-35 évesek körében pedig a második helyet foglalja el. A jó- és rosszindulatú bőrdaganatok különféle típusairól és a bőrrák kezeléséről korábbi cikkünkben, valamint a Rákgyógyítás portál összefoglaló anyagában olvashatnak bővebben.

Melanoma: a világos bőr- és hajszín is fokozott kockázatot jelenthet
A melanoma leggyakrabban a napfénynek kitett bőrterületeken, az arcon, a nyakon, a karon, a hát felső részén vagy a lábszáron alakulhat ki, ritkábban pedig a nyálkahártyán, például a szájüregben, vagy a szem kötőhártyáján is létrejöhet. Az esetek felében teljesen egészséges bőrterületen, 30%-ban pedig anyajegyből fejlődik ki.
A melanóma kialakulásának fő kockázati tényezője a leégés. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint ma és a következő napokban is nagyon erős kategóriájú UV-B sugárzással kell számolnunk: a magas értékek a teljes országra érvényesek lesznek. Mindez azt jelenti, hogy normál bőrtípusnál már 15 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mire kell feltétlenül ügyelnünk, ha napra megyünk, hogyan kerülhetjük el a leégést és melyek a leghatékonyabb módszerek az ultraibolya sugarak által okozott bőrkárosodások megelőzésére. Részletek >>
A melanomás elváltozás színe egyenetlen, sötétbarna vagy feketés színű, de néha vannak világos, esetleg vöröses részei is. Széle élesen elhatárolódik a környező ép bőrtől, formája aszimmetrikus, szabálytalan, felszíne enyhén kiemelkedő vagy lapos. Átmérője legtöbbször meghaladja az 5 millimétert. A kezdődő bőrdaganat a szélei felé növekszik, később ki is emelkedhet a felszínből, eközben a bőr egyre mélyebb rétegei felé terjed. A melanoma legtöbbször gyors lefolyású, erősen rosszindulatú daganatféleség: ha nem fedezik fel időben, hamar átterjed a környezetére, majd a nyirokcsomókba, a véráram útján pedig a szervezet távoli pontjaira is áttétet ad. Ha az elsődleges daganatot eltávolítják, akkor is ismételten megjelenhet, végül a májba, a tüdőbe, az agyba vagy a csontokba érve a beteg halálát okozza.
A melanoma kialakulásának valószínűsége nagyon sok tényezőtől függ. A világos bőr és hajszín, a sok szeplő vagy a hagyományos anyajegyek, illetve néhány nagy, szabálytalan kinézetű festékes elváltozás jelenléte, a saját testről korábban eltávolított, vagy a családban előforduló bőrdaganat egyaránt fokozott kockázatot jelentenek. Az életkor előrehaladtával fokozódik a kialakulás kockázata, de az immunrendszer gyengesége vagy az immunrendszert gyengítő gyógyszeres kezelés is fokozzák a kockázatot.
Az immunműködés egy igen összetett, finoman összehangolt és kiegyensúlyozott folyamat, amiben számos sejt és molekula vesz részt. Az ismeretek bővülésével napjaink immunológiai kutatásainak egyik legfontosabb területévé az úgynevezett immunterápiás eljárások kidolgozása vált: ezek lényege, hogy a szervezet saját immunrendszerét mozgósítják a betegségek elleni hatékonyabb küzdelemre. Az egyik alapvető lehetőség, hogy azonosítják a beteg sejtek felszínén lévő "jelfogó" molekulákat (receptorokat), s olyan ellenanyag-molekulákat (antitesteket) gyártanak, amelyek képesek ezekhez hozzákapcsolódni. Ilyen antitesteket - ún. immunglobulinokat - a mai technológiával gyakorlatilag "rendelésre" lehet előállítani, azaz bármilyen szerkezetben el lehet készíteni. A beteg sejthez kapcsolódó antitestek a szervezet immunválaszát módosítják.
A sejtes immunválasz "karmesterei" az ún. T-sejtek, más néven T-limfociták vagy nyiroksejtek. Egyik típusuk (CD4+ T-limfociták) irányítja szinte az összes többi immunsejt működését, az általa termelt kémiai anyagokkal, míg egy másik típus (CD8+ T-limfociták) közvetlenül támadja meg az ellenséges sejteket, és elpusztítja őket (citotoxikus ölősejtek). A T-sejtek aktivációjának fokozása számos betegség esetében számos kutatócsoport célja: a legtöbb kísérlet a daganatos betegségekkel kapcsolatban zajlik.
Kapcsolódó anyagaink:
Új, célzott kezelés a veserák ellen
Emlő- és petefészekrák elleni vakcinák próbáját kezdték meg
Újfajta parlagfű-allergia elleni vakcinát tesztelnek
A tragikus brit klinikai vizsgálat hátteréről








