A keringési rendszer betegségei és ezen belül a szívkoszorúér megbetegedései okozta korai halálozás Magyarországon gyakorlatilag háromszorosa az Európai Uniós átlagnak, de még a közép-kelet-európai országok lakosságának átlagos halálozási mutatóit is meghaladja. A szívinfarktus, a szélütés és végtagi érszűkület minden bizonnyal sokak által ismert (és sajnos tapasztalt) megbetegedés. Kevésbé ismert viszont az a tény, hogy ezek az egymástól gyakran elszigetelten kezelt betegségek nagyon is közös okra, a verőérrendszer kóros elváltozására vezethetők vissza. Milyen fájdalommentes szűrési módszerrel előzhető meg az érszűkület, és így közveteve a szívinfarktus kialakulása? Milyen életmódbeli változtatások szükségesek ahhoz, hogy csökkentsük ezeknek a betegségeknek a kockázatát?
Az infarktus jelei
Ajánló
Az [origo] egészség szív- és érrendszeri problémákkal foglalkozó aloldala
A perifériás érbetegség veszélyei
Speciális, fájdalommentes vérnyomásmérés az érszűkület halálos következményei ellen
Tévhitek a koleszterinnel kapcsolatban
Videóriport-sorozat
Videóriport sorozat a magasvérnyomás-betegségről
Videók az angináról és a szívinfarktusról
Agyi keringési zavarok: tanácsok a stroke megelőzéséhez
Stroke: otthoni gondozás és ápolás - filmes összeállításunk
Interaktív ajánló
Kínzó fájdalom a mellkasban
Az angina pektoriszban és a szívrohamban fellépő kínzó szívtájéki fájdalom leggyakrabban a szegycsont középső vagy alsó részén jelentkezik, azonban kisugározhat a mellkas mindkét, főként bal felébe, a felkarokba, sőt könyökbe, csuklóba és kézujjakba is. Előfordul, hogy a fájdalom a nyakban, állban vagy a bal lapockában érződik. A markoló, szorító fájdalom olyan érzetet kelt, mintha nehéz súly telepedne a mellkasra, vagy valaki fojtogatná nyakunkat. Az anginás roham hirtelen kezdődik, és többnyire nem tart tovább 5-10 percnél. Ennél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom már szívinfarktus gyanúját kelti. A két kórkép okozta mellkasi fájdalom között a legalapvetőbb különbség azonban az, hogy infarktusban a fájdalom tartósabb, és a nyelv alá helyezett nitroglicerin-tabletta (vagy spray) hatására sem szűnik meg. Anginás roham egyébként többnyire fizikai terhelés hatására lép fel. Ezen túlmenően hideg levegő, túlzásba vitt étkezés, pszichés izgalom is kiválthatja az első tüneteket. A szívinfarktus kilakulásáról, tüneteiről, gyógyításáról bővebben orvosi jegyzetünkben olvashat.
Mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulnunk?
A szívrohamot gyakran nehézlégzés, szorongás, halálfélelem, gyengeség, verejtékezés, szívdobogásérzés, hányinger vagy hányás is kísérheti tünetként. A szívinfarktus további tüneteiről, jellegzetességeiről orvosi jegyzetünkben további információkhoz juthat. A szívinfarktuson átesett személy sorsát legtöbbször az dönti el, hogy az első tüneteket miként értékelte maga a beteg, valamint környezete, vagyis milyen gyorsan jut szakszerű kórházi kezeléshez. A legkisebb, gyanús - az előbbiekben felsorolt - panasz esetén ezért keressük fel háziorvosunkat. Ne várjunk addig, amíg a baj már csak gyógyszerekkel befolyásolható, hiszen az elzáródott érben a keringés akkor már nem állítható vissza, ha az általa ellátott szívizom végérvényesen elhalt. A szívinfarktuson átesett beteg ellátásról, a segítségnyújtás és újraélesztés alapvető tudnivalóiról korábbi cikkünkben bővebben olvashat.
A végtagi érszűkület a szívinfarktus előrejelzője lehet
A végtagi érszűkület enyhébb formájában járásra jelentkező lábfájdalom, lábikra görcs keletkezik, súlyosabb esetben a fájdalom már mozgás nélkül is jelentkezik. A legsúlyosabb állapotban a vérkeringés tartós és állandó csökkenése miatt fekélyesedés keletkezik a lábszáron vagy lábfejen. Ennek további súlyosbodása vagy felülfertőződése akár a végtag amputációjához is vezethet. A végtag amputációja a legsúlyosabb lokális következmény, ám a beteg életben marad. Az alsóvégtagi beteg érfalon ugyanúgy kitapadnak a trombociták a meszes plakkokon és elzárják az eret, mint máshol a szervezetben. Ez okozza a helyi tüneteket. Ha azonban a trombus egy rész leszakad, azt a véráram továbbsodorja a szervezet más életfontosságú szerveihez. Ha ezeken a helyeken jelentkeznek a tünetek, ezek következményei rendszerint sokkal súlyosabbak, mint a lábon tapasztaltaké. Emiatt nevezzük a végtagok érszűkületét a szívinfarktus és a szélütés előrejelzőinek.
Életmentő lehet az időbeli szűrés
A lábszáron jelentkező érbetegség időben történő felfedezése azért nagyon fontos, mert a szív vagy az agy ereinek - tüneteket egyelőre még nem okozó - károsodását jelezheti előre: ismert, hogy a perifériás érbetegségben szenvedő betegeknél egészséges társaikhoz viszonyítva csaknem kétszeres valószínűséggel alakulhat ki szívinfarktus és/vagy szélütés (stroke). A perifériás keringés zavarának jelentkezése után öt évvel a betegek 70%-a, tíz évvel később pedig már csak az érintettek fele él: a legnagyobb halálozási kockázatot a már meglévő, de tünetmentessége miatt még fel nem ismert, ezért kezeletlen érbetegség jelenti. Mindemellett maga a perifériás érbetegség is veszélyes, hiszen ha nem kezelik, akkor előbb a járás válik nehézzé, később pedig amputációra is sor kerülhet, mert a láb szövetei az oxigénellátás elégtelensége miatt elhalnak.
Bárki jelentkezhet az ingyenes érszűkület-vizsgálatra
A Magyar Hypertonia Társaság 2007-ben nagyszabású, a boka/kar index mérésére alapozott, öt évesre tervezett szűrési programot indított az érelmeszesedés, valamint a szív- és érrendszeri betegségek - így a szívinfarktus - kockázatainak időben történő felismerésének érdekében.
Az ÉRV-programba eddig több mint 13 ezer beteg került be (a páciensek átlagéletkora 61,8 év): a mostanáig feldolgozott 13 239 tünetmentes páciens adatai alapján mintegy 15 százalékuknál volt diagnosztizálható a perifériás érbetegség valamilyen formája. A korosztályosan bontott adatokat tovább vizsgálva a felmérés készítői azt találták, hogy az előfordulás gyakorisága a korral együtt nő, és a férfiak jellemzően nagyobb arányban érintettek, mint a hölgyek. Váratlan és megdöbbentő adat, hogy az 50 évesnél fiatalabbak között inkább a hölgyek voltak érintettek: körükben majdnem minden tizedik megvizsgált magasvérnyomásos betegnél kimutatható volt a perifériás érbetegség enyhébb vagy súlyosabb formája.
További nagyon jelentős eredmény - folytatta a szakember -, hogy az ÉRV-program keretében vizsgált érintettek 57 százaléka a hagyományos szív- és érrendszeri kockázatbecslés alapján kis vagy közepes rizikócsoportba tartozott. "Ez mutatja, hogy - a nemzetközi irodalomban leírtaknak megfelelően - a perifériás érbetegség egyértelmű, és eddig kellően még ki nem használt előrejelzője a gyakran egyidejűleg már meglévő, de még tünetmentes koszorúsér- vagy agyérbetegségnek. A kóros boka/kar index ugyanis önmagában is jelzi a kardiovaszkuláris tünetektől mentes, nagy kockázatú állapotot, így mérése különleges jelentőséggel bír."
Az eddigi adatok alapján elmondható, hogy a leginkább érintett régiók az észak- és közép-magyarországi területek, a legkisebb előfordulást pedig a nyugat-dunántúli, illetve a dél-alföldi régióban tapasztalták. A különbség szokatlanul nagynak bizonyult, hiszen a regionálisan legmagasabb előfordulási arány csaknem a kétszerese a legalacsonyabbénak: az adatokból adódó egyik leglényegesebb összefüggés, hogy a tünetmentes betegek aránya egyértelműen a magas korai és időskori halálozású régiókban volt a legnagyobb.
Az ÉRV-programba bárki ingyenesen bekapcsolódhat, amennyiben jelentkezik a vizsgálatra a megfelelő ércentrumok valamelyikében. A szűréssel kapcsolatos egyéb tudnivalók megtalálhatóak a program honlapján, de a 06-40-918-020 számú információs vonalon is megfelelő tájékoztatást adnak az érdeklődőknek.
Az ÉRV-program eddigi eredményeiről korábbi cikkünkben olvashat bővebben: Életet menthet a fájdalommentes szív- és érrendszeri kockázatbecslés.
A Magyar Hypertonia Társaság 2007-ben nagyszabású, a boka/kar index mérésére alapozott, öt évesre tervezett szűrési programot indított az érelmeszesedés, valamint a szív- és érrendszeri betegségek - így a szívinfarktus - kockázatainak időben történő felismerésének érdekében.
Az ÉRV-programba eddig több mint 13 ezer beteg került be (a páciensek átlagéletkora 61,8 év): a mostanáig feldolgozott 13 239 tünetmentes páciens adatai alapján mintegy 15 százalékuknál volt diagnosztizálható a perifériás érbetegség valamilyen formája. A korosztályosan bontott adatokat tovább vizsgálva a felmérés készítői azt találták, hogy az előfordulás gyakorisága a korral együtt nő, és a férfiak jellemzően nagyobb arányban érintettek, mint a hölgyek. Váratlan és megdöbbentő adat, hogy az 50 évesnél fiatalabbak között inkább a hölgyek voltak érintettek: körükben majdnem minden tizedik megvizsgált magasvérnyomásos betegnél kimutatható volt a perifériás érbetegség enyhébb vagy súlyosabb formája.
További nagyon jelentős eredmény - folytatta a szakember -, hogy az ÉRV-program keretében vizsgált érintettek 57 százaléka a hagyományos szív- és érrendszeri kockázatbecslés alapján kis vagy közepes rizikócsoportba tartozott. "Ez mutatja, hogy - a nemzetközi irodalomban leírtaknak megfelelően - a perifériás érbetegség egyértelmű, és eddig kellően még ki nem használt előrejelzője a gyakran egyidejűleg már meglévő, de még tünetmentes koszorúsér- vagy agyérbetegségnek. A kóros boka/kar index ugyanis önmagában is jelzi a kardiovaszkuláris tünetektől mentes, nagy kockázatú állapotot, így mérése különleges jelentőséggel bír."
Az eddigi adatok alapján elmondható, hogy a leginkább érintett régiók az észak- és közép-magyarországi területek, a legkisebb előfordulást pedig a nyugat-dunántúli, illetve a dél-alföldi régióban tapasztalták. A különbség szokatlanul nagynak bizonyult, hiszen a regionálisan legmagasabb előfordulási arány csaknem a kétszerese a legalacsonyabbénak: az adatokból adódó egyik leglényegesebb összefüggés, hogy a tünetmentes betegek aránya egyértelműen a magas korai és időskori halálozású régiókban volt a legnagyobb.
Az ÉRV-programba bárki ingyenesen bekapcsolódhat, amennyiben jelentkezik a vizsgálatra a megfelelő ércentrumok valamelyikében. A szűréssel kapcsolatos egyéb tudnivalók megtalálhatóak a program honlapján, de a 06-40-918-020 számú információs vonalon is megfelelő tájékoztatást adnak az érdeklődőknek.
Az ÉRV-program eddigi eredményeiről korábbi cikkünkben olvashat bővebben: Életet menthet a fájdalommentes szív- és érrendszeri kockázatbecslés.
- Az infarktus jelei
- Létfontosságú a megelőzés
