A nőgyógyászati szűrővizsgálatok - méhnyakszűrés, emlő- és petefészek-vizsgálat - fő célja a daganatos betegségek kialakulásának elkerülése. A szűrés történhet a hagyományos módon, vagyis a rákmegelőző állapotok felismerésével, de lehetőség van az elsődleges megelőzésre is a genetikai hajlam kimutatásával. További vizsgálatokra akkor lehet szükség, ha ismeretlen eredetű gyulladásos panaszok lépnek fel: az esetek többségében bakteriális vagy gombás fertőzések állnak a probléma hátterében, amelyek a megfelelő életmódbeli tanácsok betartásával jó esetben elkerülhetőek.
A korai diagnózis sokszor előfeltétele a hatékony kezelésnek
Ajánló
Kapcsolódó anyagaink:
Magzati szűrővizsgálatok a genetikai rendellenességek kimutatására
Az ultrahangos és biokémiai vizsgálatok jelentősége a magzati rendellenesség-szűrésben
Toxoplazmózis: higiénikus macskatartással elkerülhető a magzatkárosodás
A terhesgondozás során elvégzendő vizsgálatok
Mikor kezdődik a családtervezés?
Down-kór és nyitott gerinc
A Down-kór szűrése - hazai helyzetkép
Down-kór szűrés anyai vérből és ultrahanggal
Korábban:
Hálózattá alakult a 16 hazai HPV-centrum
Gyógyítható daganat: méhnyakrák
Tévhitek az emlőrákkal kapcsolatban
Az emlőrák modern diagnosztikája és kezelése
Az említett betegségek kialakulása szempontjából fokozott kockázatnak lehetünk kitéve, ha örököltük az adott kórképre való erősebb hajlamot: erre egyrészt a családfa vizsgálatából lehet következtetni (a családban az átlagosnál gyakrabban előforduló betegségek feltérképezésével), másrészt lehetőség van az egyéni kockázat becslésére is, a célzott géndiagnosztikai vizsgálatok segítségével. Az egyénre szabott kockázat megismerésével lehetőség adódik az örökletes daganatos betegségek jelenlétének egészen korai felismerésére, ezzel egyidejűleg a mielőbbi gyógyulásra.
Méhnyakrák: az esetek 99%-ában kiszűrhetőek a rákmegelőző állapotok
Magyarországon évente közel 1200 új beteget fedeznek fel és kezelnek méhnyakrákkal - egyes adatok szerint a magyar nők 17-27 százaléka lehet fertőzött a humán papillomavírusnak (HPV) nevezett kórokozóval. A méhnyakrák legjelentősebb kockázati tényezőjeként ismert vírus valamely fajtájával csaknem minden nő találkozik valamikor élete folyamán, a legtöbb HPV-fertőzött nőben azonban nem alakul ki méhnyakrák: az esetek 80 százalékában a fertőzés csak átmeneti (a humán papillomavírusról és a méhnyakrák kialakulásáról korábbi cikkeinkben olvashatnak bővebben: Egyre eredményesebb a méhnyakszűrést népszerűsítő program, Hálózattá alakult a 16 hazai HPV-centrum, Gyógyítható daganat: méhnyakrák). A tartósan fennálló vírusfertőzés ezzel szemben - hosszú évek alatt - rosszindulatú elváltozást okozhat a méhnyak sejtjeiben, ez viszont szűréssel korán, még a rák kialakulása előtt felismerhető, és ilyenkor jól gyógyítható.
"Panaszmentesség esetén is célszerű évente egy alkalommal nőgyógyászati rákszűrésen részt venni: a legnagyobb biztonsággal a méhnyakrák szűrését tudjuk elvégezni a méhnyak felszínéről és a nyakcsatornából vett kenet sejttani vizsgálatával. A hagyományos vizsgálat kiegészítéseként lehetőségünk van a vírusfertőzés kimutatására is. Az oltás adta lehetőségeket kihasználva, centrumunk is elsősorban a méhnyakrák megelőzésére törekszik" - mondta Dr. Gasztonyi Zoltán, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Nőgyógyászati és Családtervezési Központjának szakmai vezetője.
Az elsődleges megelőzés adta lehetőség - a vakcináció - azonban nem teszi szükségtelenné a hagyományos citológiai mintavételt, ezért minden rendszeres nemi életet élő nő számára ajánlott, hogy panaszmentesség esetén is évente legalább egyszer felkeresse nőgyógyászát. Ennél sűrűbb vizsgálatra azoknak van szükségük, akiknél a korábbi szűrővizsgálatok során rákmegelőző állapotot sikerült igazolni, és ugyancsak gyakoribb ellenőrzést igényelnek azok, akiknél már előfordult más nőgyógyászati daganat, aki rendszeresen dohányzik, vagy egyéb, nemi úton terjedő fertőzése volt - különös tekintettel a magas kockázatú HPV-fertőzésre.
Emlővizsgálat tapintással, ultrahanggal és mammográfiával
Az emlő szűrővizsgálata szintén rutinszerűen zajlik, tapintásos vizsgálattal: mivel az emlő mirigyállománya a menstruációs ciklus első felében tapintható át a legkönnyebben, ezért célszerű mindezt a menstruáció utáni első hét végére időzíteni. Az emlőrák gyanúja esetén, vagy ha a családi, esetleg az egyéni kórelőzmény ezt szükségessé teszi, lehetőség van az emlő ultrahangos vagy mammográfiás vizsgálatára is. Fontos tudni, hogy az emlő vizsgálatát otthon is célszerű időként elvégezni, lehetőleg a fent említett ciklusszakban.
Az emlőrák kialakulására negyvenéves kor alatt viszonylag kicsi az esély, ennél idősebb korban azonban a tapintásos vizsgálat mellett már a rendszeres időközönként történő mammográfiás szűrés is javasolt (a szűrővizsgálat menetéről és az emlőrák modern kezelési módszereiről korábbi cikkeinkben talál bővebb információkat: Tévhitek az emlőrákkal kapcsolatban, Az emlőrák modern diagnosztikája és kezelése, Az emlőrák megelőzése már nem a jövő).
Petefészek-vizsgálat: kiemelt szerep jut az ultrahangos ellenőrzésnek
A nőgyógyászati vizsgálatok során nemcsak a már említett szervek daganatos betegségeit, hanem a szeméremtest, a hüvely, továbbá a petefészek rákmegelőző állapotait, gyulladásos betegségeit és lappangó fertőzéseit is fel kell ismerni. "A méhnyakról kenetet veszünk, a méhtest vizsgálatát viszont - az emlőhöz hasonlóan - szintén tapintással végezzük. Ennél a szervnél fiatalabb korban a jóindulatú méhizomdaganatok a leggyakoribbak, amelyeknek elsősorban a családtervezés során van jelentősége, hiszen előfordulása megnehezítheti a teherbeesést, emellett fokozhatja a vetélés kockázatát. A méhizomdaganatok egyes esetekben menstruációs panaszokat, például erősebb vérzést és deréktáji fájdalmakat is okozhatnak, a kisebb méretű elváltozások esetén viszont semmilyen kezelést nem igényelnek ezek az elváltozások" - emelte ki a főorvos.
A petefészek vizsgálata tapintással túlságosan körülményes, másrészt a tapintható petefészek-daganat és a már kialakult panaszok esetén a tumorok közel fele már nem gyógyítható, így itt elsősorban az ultrahangos vizsgálatoknak jut kiemelt szerep. Ha a családban korábban már előfordult petefészekrák, esetleg az egyéni kórelőzményben van erre utaló adat, akkor áramlásvizsgálattal egybekötött hüvelyi ultrahangvizsgálatra és a különféle daganatjelző anyagok (biomarkerek) vérből történő kimutatására lehet szükség.
- A korai diagnózis sokszor előfeltétele a hatékony kezelésnek
- További nőgyógyászati vizsgálatok különféle panaszok esetén
