Évente egyszer panaszmentesség esetén is ajánlottak a nőgyógyászati vizsgálatok

2008. június 24., kedd, 17:00

A nőgyógyászati szűrővizsgálatok - méhnyakszűrés, emlő- és petefészek-vizsgálat - fő célja a daganatos betegségek kialakulásának elkerülése. A szűrés történhet a hagyományos módon, vagyis a rákmegelőző állapotok felismerésével, de lehetőség van az elsődleges megelőzésre is a genetikai hajlam kimutatásával. További vizsgálatokra akkor lehet szükség, ha ismeretlen eredetű gyulladásos panaszok lépnek fel: az esetek többségében bakteriális vagy gombás fertőzések állnak a probléma hátterében, amelyek a megfelelő életmódbeli tanácsok betartásával jó esetben elkerülhetőek.

A korai diagnózis sokszor előfeltétele a hatékony kezelésnek

A daganatos és nem daganatos eredetű elváltozások hatékony kezelésében egyaránt kiemelt jelentőséget kap a betegség minél korábbi időpontban történő felismerése: ha ez megtörténik, az időben elkezdett kezelés megelőzheti a további, súlyosabb rendellenességek kialakulását, illetve késleltetheti ezek megjelenését. A nőgyógyászati szűrővizsgálatoknál elsősorban a rosszindulatú daganatos betegségek azonosítása a cél, de a bizonytalan eredetű alhasi fájdalmak, a petefészekciszták, a szexuális úton terjedő betegségek, továbbá a különféle gombás és bakteriális fertőzések által okozott gyulladásos panaszok hátterében álló okok is hamar felderíthetőek.

Az említett betegségek kialakulása szempontjából fokozott kockázatnak lehetünk kitéve, ha örököltük az adott kórképre való erősebb hajlamot: erre egyrészt a családfa vizsgálatából lehet következtetni (a családban az átlagosnál gyakrabban előforduló betegségek feltérképezésével), másrészt lehetőség van az egyéni kockázat becslésére is, a célzott géndiagnosztikai vizsgálatok segítségével. Az egyénre szabott kockázat megismerésével lehetőség adódik az örökletes daganatos betegségek jelenlétének egészen korai felismerésére, ezzel egyidejűleg a mielőbbi gyógyulásra.

Méhnyakrák: az esetek 99%-ában kiszűrhetőek a rákmegelőző állapotok

Magyarországon évente közel 1200 új beteget fedeznek fel és kezelnek méhnyakrákkal - egyes adatok szerint a magyar nők 17-27 százaléka lehet fertőzött a humán papillomavírusnak (HPV) nevezett kórokozóval. A méhnyakrák legjelentősebb kockázati tényezőjeként ismert vírus valamely fajtájával csaknem minden nő találkozik valamikor élete folyamán, a legtöbb HPV-fertőzött nőben azonban nem alakul ki méhnyakrák: az esetek 80 százalékában a fertőzés csak átmeneti (a humán papillomavírusról és a méhnyakrák kialakulásáról korábbi cikkeinkben olvashatnak bővebben: Egyre eredményesebb a méhnyakszűrést népszerűsítő program, Hálózattá alakult a 16 hazai HPV-centrum, Gyógyítható daganat: méhnyakrák). A tartósan fennálló vírusfertőzés ezzel szemben - hosszú évek alatt - rosszindulatú elváltozást okozhat a méhnyak sejtjeiben, ez viszont szűréssel korán, még a rák kialakulása előtt felismerhető, és ilyenkor jól gyógyítható.

"Panaszmentesség esetén is célszerű évente egy alkalommal nőgyógyászati rákszűrésen részt venni: a legnagyobb biztonsággal a méhnyakrák szűrését tudjuk elvégezni a méhnyak felszínéről és a nyakcsatornából vett kenet sejttani vizsgálatával. A hagyományos vizsgálat kiegészítéseként lehetőségünk van a vírusfertőzés kimutatására is. Az oltás adta lehetőségeket kihasználva, centrumunk is elsősorban a méhnyakrák megelőzésére törekszik" - mondta Dr. Gasztonyi Zoltán, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Nőgyógyászati és Családtervezési Központjának szakmai vezetője.

Az elsődleges megelőzés adta lehetőség - a vakcináció - azonban nem teszi szükségtelenné a hagyományos citológiai mintavételt, ezért minden rendszeres nemi életet élő nő számára ajánlott, hogy panaszmentesség esetén is évente legalább egyszer felkeresse nőgyógyászát. Ennél sűrűbb vizsgálatra azoknak van szükségük, akiknél a korábbi szűrővizsgálatok során rákmegelőző állapotot sikerült igazolni, és ugyancsak gyakoribb ellenőrzést igényelnek azok, akiknél már előfordult más nőgyógyászati daganat, aki rendszeresen dohányzik, vagy egyéb, nemi úton terjedő fertőzése volt - különös tekintettel a magas kockázatú HPV-fertőzésre.

Emlővizsgálat tapintással, ultrahanggal és mammográfiával

Az emlő szűrővizsgálata szintén rutinszerűen zajlik, tapintásos vizsgálattal: mivel az emlő mirigyállománya a menstruációs ciklus első felében tapintható át a legkönnyebben, ezért célszerű mindezt a menstruáció utáni első hét végére időzíteni. Az emlőrák gyanúja esetén, vagy ha a családi, esetleg az egyéni kórelőzmény ezt szükségessé teszi, lehetőség van az emlő ultrahangos vagy mammográfiás vizsgálatára is. Fontos tudni, hogy az emlő vizsgálatát otthon is célszerű időként elvégezni, lehetőleg a fent említett ciklusszakban.


Az emlőrák kialakulására negyvenéves kor alatt viszonylag kicsi az esély, ennél idősebb korban azonban a tapintásos vizsgálat mellett már a rendszeres időközönként történő mammográfiás szűrés is javasolt (a szűrővizsgálat menetéről és az emlőrák modern kezelési módszereiről korábbi cikkeinkben talál bővebb információkat: Tévhitek az emlőrákkal kapcsolatban, Az emlőrák modern diagnosztikája és kezelése, Az emlőrák megelőzése már nem a jövő).

Petefészek-vizsgálat: kiemelt szerep jut az ultrahangos ellenőrzésnek

A nőgyógyászati vizsgálatok során nemcsak a már említett szervek daganatos betegségeit, hanem a szeméremtest, a hüvely, továbbá a petefészek rákmegelőző állapotait, gyulladásos betegségeit és lappangó fertőzéseit is fel kell ismerni. "A méhnyakról kenetet veszünk, a méhtest vizsgálatát viszont - az emlőhöz hasonlóan - szintén tapintással végezzük. Ennél a szervnél fiatalabb korban a jóindulatú méhizomdaganatok a leggyakoribbak, amelyeknek elsősorban a családtervezés során van jelentősége, hiszen előfordulása megnehezítheti a teherbeesést, emellett fokozhatja a vetélés kockázatát. A méhizomdaganatok egyes esetekben menstruációs panaszokat, például erősebb vérzést és deréktáji fájdalmakat is okozhatnak, a kisebb méretű elváltozások esetén viszont semmilyen kezelést nem igényelnek ezek az elváltozások" - emelte ki a főorvos.

A petefészek vizsgálata tapintással túlságosan körülményes, másrészt a tapintható petefészek-daganat és a már kialakult panaszok esetén a tumorok közel fele már nem gyógyítható, így itt elsősorban az ultrahangos vizsgálatoknak jut kiemelt szerep. Ha a családban korábban már előfordult petefészekrák, esetleg az egyéni kórelőzményben van erre utaló adat, akkor áramlásvizsgálattal egybekötött hüvelyi ultrahangvizsgálatra és a különféle daganatjelző anyagok (biomarkerek) vérből történő kimutatására lehet szükség.

További nőgyógyászati vizsgálatok különféle panaszok esetén

A fentebb említett szűrővizsgálatokat akkor is ajánlott éves rendszerességgel elvégeztetni, ha valaki teljesen panasz- és tünetmentes. A további vizsgálatok abban az esetben szükségesek, ha egy nőnél bármilyen egyéb probléma jelentkezik: a leggyakoribbak a különféle gyulladásos panaszok, illetve a gyulladások következtében jelentkező enyhébb vagy súlyosabb tünetek. Ilyen lehet például a hüvelyi folyás, a viszketés és az égő fájdalom, amelyek mindegyike utalhat a gyulladásos folyamatok jelenlétére. A gyulladások előfordulási valószínűségét megnövelheti a gyakori partnercsere, de meghatározó lehet a védekezés módja is: az óvszerrel történő védekezés során például jóval ritkábban fordulnak elő gyulladásos megbetegedések, mintha valaki fogamzásgátló tablettát szed, vagy egyéb, mechanikus fogamzásgátló eszközt használ.

A fertőzések túlnyomó többsége gombás eredetű, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a hüvelygombák minden harmadik egészséges nőnél normális esetben is előfordulnak, anélkül, hogy bármiféle panaszt okoznának. A hüvelyben előforduló egyik leggyakoribb gombafaj a széles körben ismert Candida, amely csak abban az esetben okoz problémát, ha túlságosan elszaporodik: az élesztőgomba enzimjei képesek megtámadni a hüvelyi nyálkahártyát, ami sokszor igen makacs tüneteket is okozhat. A gombás fertőzések megelőzése érdekében fontos egyrészt a megfelelő étrend kialakítása, másrészt kerülendő az antibiotikumok túlzott fogyasztása, hiszen ez károsíthatja a gombák túlzott szaporodását gátló baktériumflórát. A fel nem oldott stressz és a szennyezett környezet szintén gyengíti szervezetünk ellenálló-képességét, immunrendszerünk emiatt képtelenné válik az elszaporodó gombákkal, baktériumokkal, illetve vírusokkal szembeni hatékony védekezésre. A cukorbetegség, az immunhiányos állapotok, a terhesség és a fogamzásgátlók szedése ugyancsak kedvez a gombás fertőzések kialakulásának.

A bakteriális eredetű fertőzések kialakulásának szintén abban az esetben nő meg az esélye, ha a normális baktériumflóra egyensúlya valamilyen okból megbomlik. A szervezet működése szempontjából hasznos baktériumok közé tartoznak az úgynevezett Lactobacillusok, amelyek többek között a hüvelyben található savas kémhatás kialakításáért felelősek: mindez elősegíti a különféle kórokozók távol tartását, vagyis védi a nők szervezetét a fertőzésektől. A hüvelyi baktériumflóra megbomlását okozhatja például a gombás fertőzéseknél már említett stressz, a gyakori partnercsere, továbbá minden olyan tényező, amely negatív irányban befolyásolja az immunrendszer állapotát.

Fontos hangsúlyozni, hogy az egyéni különbségek korántsem elhanyagolhatóak: van, akinél már egy hosszabb repülőút, egy nehezebb vizsgaidőszak vagy a fogamzásgátlók szedése is különféle panaszokat okoz, másoknál viszont a teljesen megegyező életstílus és a komolyabb megterhelések mellett sem jelentkeznek az említett tünetek. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy javunkra válna a túlzottan stresszes és rohanó életvitel: minden nő számára ajánlható, hogy próbáljon meg a maga számára minél nyugodtabb életkörülményeket teremteni, emellett táplálkozzon megfelelően és folytasson minél aktívabb, sportosabb életmódot.

[origo] egészség