A nevetésnek biológiai, érzelmi, gondolkodásbeli és társadalmi összetevői vannak, szabályozása mögött bonyolult agyi mechanizmusok állnak. Egyre több vizsgálat eredménye utal arra, hogy a nevetés - szervezetünkre gyakorolt pozitív hatásai következtében - fontos szereppel bír általános egészségi állapotunk és közérzetünk megőrzésében is. Valóban fogyhatunk azzal, ha vidámak vagyunk és sokat nevetünk? Erősebb lehet a védekezőképessége a kórokozókkal szemben annak, aki általában jókedvű? Mi az oka annak, hogy a rendszeres kacagás jót tesz az ereink állapotának?
Feszültségoldás nevetéssel
Ajánló
Az [origo] egészség életmód aloldala
Nevetés, szomorúság, empátia és gondolatolvasás: érdekességek agyunk működéséről
Öntudatlanul is átvesszük a többiek nevetését
Új felmérés a nemek közötti szexuális különbségek agyi hátteréről
A szerelem útját a nevetés kövezi ki
Aktív izommozgás
A nevetés során ráadásul testünk és arcunk számos izma megfeszül, pulzusunk és vérnyomásunk jelentősen megemelkedik. Emellett légzésünk is gyorsabbá válik, így szöveteink oxigén-, és tápanyagellátása is fokozódik. Egy amerikai vizsgálat szerint az evezőgépen végzett 10 perces edzés hatására elért szívritmusgyorsulás mindössze 1 percnyi kiadós kacagással elérhető. Biokémiai vizsgálatok igazolják továbbá, hogy a humorra fogékonyabb emberek szervezete ellenállóbb a különféle kórokozókkal szemben. A tartós stressz esetén nagyobb mennyiségben termelődő, az immunrendszer működését gátló hormonok - kortizol, dopamin - fokozott lebontása és csökkent képződése révén ugyanis a sokat nevető emberek ellenállóbbak a vírusos és bakteriális fertőzésekre is.
Sok nevetéssel az érszűkület ellen
A sok nevetés ereink állapotára is jó hatással van. Ennek bizonyítására egy amerikai vizsgálat részeként két videoklipet, egy humorosat, illetve egy felkavaró hangulatút játszottak le 20 egészséges önként jelentkező számára. Mindkét produkció megtekintése után megvizsgálták a résztvevők ereinek működését, különös tekintettel az ereket bélelő hámszövet, az úgynevezett endotélium állapotának alakulására. A vizsgálat eredményei szerint 20 esetből 16-ban a nyugtalanító film megtekintése után jelentősen - átlagosan 35 százalékkal - csökkent a véráramlás ezekben a szövetekben. A mulatságos, nevettető klip végén azonban a 20 vizsgált személyből 19 esetében tapasztalták az érfalakban áramló vér mennyiségének számottevő - átlagosan mintegy 22%-os - növekedését. Az ereket bélelő hámszövet megfelelő állapota alapvető fontosságú az érszűkület kialakulásának megelőzése szempontjából. Az érfal egészségének megőrzése, a vér normális áramlásának fenntartása nagy jelentőséggel bír a szív-és keringési betegségek megelőzésében.
Egyénre szabott nevetés
Pozitron-emissziós tomográfia (PET) segítségével kimutatták, hogy agyunk homloklebenyének bal oldala elemzi a humoros történet vagy esemény szavait, nyelvi és képi szerkezetét, miközben a jobb oldali lebenyrész felméri a környezeti hatásokat, és csak ezután ítél valamit valóban viccesnek. Ez a folyamat egyénre szabott, hiszen nem mindenki nevet ugyanazon a történeten. Ha a humoros helyzet, szöveg "átment az összes szűrőn" és nevetésre méltónak találtatott, akkor az agynak a motoros mozgásokat irányító részében megtörténik a "kivtelezés".
Pozitron-emissziós tomográfia (PET) segítségével kimutatták, hogy agyunk homloklebenyének bal oldala elemzi a humoros történet vagy esemény szavait, nyelvi és képi szerkezetét, miközben a jobb oldali lebenyrész felméri a környezeti hatásokat, és csak ezután ítél valamit valóban viccesnek. Ez a folyamat egyénre szabott, hiszen nem mindenki nevet ugyanazon a történeten. Ha a humoros helyzet, szöveg "átment az összes szűrőn" és nevetésre méltónak találtatott, akkor az agynak a motoros mozgásokat irányító részében megtörténik a "kivtelezés".
Napi 15 perc vidámság, évi két kilogramm fogyás
Egy másik kutatási eredmény szerint napi 10-15 perc kacagás segítségével egy kis szelet csokinak megfelelő energiamennyiséget "dolgozhatunk le". A Vanderbilt Egyetem munkatársai baráti párokat kértek fel a vizsgálathoz, és kettesével egy olyan szobában ültették le őket, amely dekorációját tekintve egy olcsó szállodai szobára emlékeztetett. (A helyiség valójában metabolikus kamra volt, amely több fiziológiai mérés elvégzésére is alkalmas.) Az érintetteknek természetesen nem mondták meg, hogy mi a vizsgálat valódi célja - a kutatók nem akarták, hogy alanyaik erőltessék a nevetést, mert az meghamisította volna eredményeiket. Csak annyit közöltek a résztvevőkkel, hogy a különféle videobejátszások megtekintése közben jelentkező érzelmi reakciókat vizsgálják.
A metabolikus kamra a videobejátszások alatt mérte az alanyok által belélegzett oxigén és kilélegzett szén-dioxid mennyiségét - ebből lehet a legbiztosabban következtetni a felhasznált energia értékére. Ezenkívül vizsgálták az érintettek szívfrekvenciájának és vérnyomásának változását, valamint mikrofonnal fel is vették a nevetéseket. A résztvevőket felszólították, hogy ne beszéljenek, ne mozogjanak, csak dőljenek hátra kényelmesen, és nézzék a kisfilmeket. Először egy unalmas, angol tájképeket bemutató filmet vetítettek, ez alatt rögzítették a nyugalmi anyagcserére vonatkozó értékeket. Ezután öt - egyre viccesebb - 10 perc hosszúságú filmbejátszás következett, miközben szintén vizsgálták a fenti paramétereket. Kiderült, hogy nevetés közben az alanyok 20 százalékkal több kalóriát égettek el, mint az unalmas filmbejátszások közben. Összesítve a vizsgálat adatait elmondható, hogy napi 15 perc nevetés segítségével évente akár két kilogrammot is fogyhatunk.
Akik nem tudnak nevetni
A Parkinson-kórban szenvedők és a súlyos depressziósok mosolyogni is csupán ritkán és kényszeredetten képesek. Ezeknél a betegeknél az agyi ingerületek átadásában, a jelek továbbításában keletkezik zavar, ami lelassítja a betegek különféle életfunkcióit, így mozgásukat, gondolkodásukat is.
A kóros jókedv, a megállíthatatlan, ragályos nevetés is származhat azonban betegségből. Az 1960-as években a mai Tanzánia területén több százan - egy azóta sem azonosított fertőzés - következtében olyan agyhártyagyulladást kaptak, amelynek egyik kísérő jelensége - az agyban található nevetésközpont károsodása miatt - a megállíthatatlan nevetés volt. Sajnos ennél komolyabb tünetek is jelentkeztek, a betegeknek magas lázuk volt, rendezetlenné vált a mozgásuk, sokan megbénultak.
A Parkinson-kórban szenvedők és a súlyos depressziósok mosolyogni is csupán ritkán és kényszeredetten képesek. Ezeknél a betegeknél az agyi ingerületek átadásában, a jelek továbbításában keletkezik zavar, ami lelassítja a betegek különféle életfunkcióit, így mozgásukat, gondolkodásukat is.
A kóros jókedv, a megállíthatatlan, ragályos nevetés is származhat azonban betegségből. Az 1960-as években a mai Tanzánia területén több százan - egy azóta sem azonosított fertőzés - következtében olyan agyhártyagyulladást kaptak, amelynek egyik kísérő jelensége - az agyban található nevetésközpont károsodása miatt - a megállíthatatlan nevetés volt. Sajnos ennél komolyabb tünetek is jelentkeztek, a betegeknek magas lázuk volt, rendezetlenné vált a mozgásuk, sokan megbénultak.
- Feszültségoldás nevetéssel
- A nevetés a génekben van?
