Új távlatok a köldökzsinórvér-őssejtek felhasználásában
2008. július 7., hétfő, 19:24
A chicagói Rush University kutatói olyan módszert dolgoztak ki, amellyel javítható a köldökzsinórvérből kinyert őssejtek használhatósága. Az új eljárás segítségével remélhetőleg új távlatok nyílnak az egyik legjelentősebb őssejtforrás kiaknázása előtt.

ALEPVETŐ TUDNIVALÓK

AZ ŐSSEJTEKRŐL

Az őssejtek fő típusai és forrásai

FELNŐTT ŐSSEJTEK

Fókuszban a felnőtt őssejtek

A felnőtt őssejtek a gyógyításban

A felnőtt őssejtek meglepő "rugalmassága"

A felnőtt őssejtek sejtgyógyító képessége

KÖLDÖKZSINÓRVÉR-ŐSSEJTEK

A köldökzsinórvérből nyert őssejtek előnyei

ŐSSEJTEK A KLINIKAI GYAKORLATBAN

Az őssejtgyógyászat jövője

A köldökzsinórvérben található vérképző őssejtek gyűjtése egyre inkább terjedőben van, a módszer az őssejtalapú terápiás próbálkozások egyik legjelentősebb bázisát képezi. A vérképző őssejtek olyan kórállapotok kezeléséhez használhatók fel, amelyekben a vérképzés betegség vagy orvosi beavatkozás következtében a kritikus szint alá csökken. A hematológiai betegségek (limfómák, leukémiák) jó része kizárólag úgy gyógyítható meg, ha az orvosok kiirtják az összes vérképző alakot, köztük a tumoros sejtklónt is, majd a csontvelőt kívülről adott őssejtekkel népesítik be újra. A csontvelő-transzplantáció azonban nagy kockázatú beavatkozás, melynek sarkalatos pontja a megfelelő őssejtek kiválasztása.

A köldökzsinórvérben lévő őssejtek kiszűrése jelentős forrást biztosíthatna a csontvelő-transzplantációhoz, ha ezek az őssejtek jó hatásfokkal lennének képesek beindítani a vérképzést a csontvelőben. A szülés során gyűjtött sejtek felhasználása a későbbiekben a donornál (a születő baba) és közeli rokonainál jöhet szóba.

A köldökzsinórvér-őssejtek klinikai alkalmazásának jelenleg több nehézsége is akad. A vérből sajnos csak viszonylag kevés számú sejt izolálható, ami egy felnőtt számára (a fogadó szervezet tömege a döntő tényező) ritkán elegendő a csontvelő-transzplantációhoz. További probléma, hogy a csontvelő benépesítése tovább tart, mint a hagyományos csontvelő-transzplantációnál (ahol a megfelelő serkentő kezelés után egy felnőtt véréből izolálnak vérképző őssejteket), így a szervezet hosszabb ideig van kitéve az ebben az állapotban sokszor halállal végződő fertőzéseknek (amikor nincsenek fehérvérsejtek, amelyek a fertőző ágenseket elpusztítják).

Kent W. Christopherson kutatócsoportjának újabb eredményei alapján a fenti problémák egy része talán kiküszöbölhető lesz. A CD26 jelű molekula gátlószerének használatával sikerült növelniük az őssejtek megtapadásának hatékonyságát. A kezelés hatására az őssejtekben aktiválódtak azok a jelátviteli útvonalak, melyek a letelepedést irányítják, így az őssejtek jobb hatásfokkal tapadtak meg a csontvelőben.

A chicagói munkacsoport mellett Patrick Zweidler-McKay (University of Texas) kutatócsoportja is sikereket ért el a Engraftin nevű humán rekombináns enzimmel, mely szintén képes növelni a folyamat hatékonyságát.

Mivel a jobb hatásfokú megtapadás kevesebb számú őssejt használatát engedheti meg, az ilyen kezelések segítségével a köldökzsinórvér-őssejtek felhasználási lehetőségei bővülhetnek. Felnőttek, illetve nagyobb tömegű emberek számára is elegendő lehet a kisebb mennyiségű őssejt.

Mindkét munkacsoport állatkísérletekben bizonyította eljárásuk hatékonyságát, a CD26 gátlása és az Engraftin alkalmazása is jobb megtapadást, így kisebb megbetegedési és halálozási valószínűséget eredményezett. A klinikai vizsgálatok az elkövetkező hónapokban kezdődhetnek.

[origo] egészség

A cikket az alábbi címen találja: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0828/040518/