2008. július 7., hétfő, 19:24
A chicagói Rush University kutatói olyan módszert dolgoztak ki, amellyel javítható a köldökzsinórvérből kinyert őssejtek használhatósága. Az új eljárás segítségével remélhetőleg új távlatok nyílnak az egyik legjelentősebb őssejtforrás kiaknázása előtt.
A köldökzsinórvérben található vérképző őssejtek gyűjtése egyre inkább terjedőben van, a módszer az őssejtalapú terápiás próbálkozások egyik legjelentősebb bázisát képezi. A vérképző őssejtek olyan kórállapotok kezeléséhez használhatók fel, amelyekben a vérképzés betegség vagy orvosi beavatkozás következtében a kritikus szint alá csökken. A hematológiai betegségek (limfómák, leukémiák) jó része kizárólag úgy gyógyítható meg, ha az orvosok kiirtják az összes vérképző alakot, köztük a tumoros sejtklónt is, majd a csontvelőt kívülről adott őssejtekkel népesítik be újra. A csontvelő-transzplantáció azonban nagy kockázatú beavatkozás, melynek sarkalatos pontja a megfelelő őssejtek kiválasztása.
A köldökzsinórvérben lévő őssejtek kiszűrése jelentős forrást biztosíthatna a csontvelő-transzplantációhoz, ha ezek az őssejtek jó hatásfokkal lennének képesek beindítani a vérképzést a csontvelőben. A szülés során gyűjtött sejtek felhasználása a későbbiekben a donornál (a születő baba) és közeli rokonainál jöhet szóba.
A köldökzsinórvér-őssejtek klinikai alkalmazásának jelenleg több nehézsége is akad. A vérből sajnos csak viszonylag kevés számú sejt izolálható, ami egy felnőtt számára (a fogadó szervezet tömege a döntő tényező) ritkán elegendő a csontvelő-transzplantációhoz. További probléma, hogy a csontvelő benépesítése tovább tart, mint a hagyományos csontvelő-transzplantációnál (ahol a megfelelő serkentő kezelés után egy felnőtt véréből izolálnak vérképző őssejteket), így a szervezet hosszabb ideig van kitéve az ebben az állapotban sokszor halállal végződő fertőzéseknek (amikor nincsenek fehérvérsejtek, amelyek a fertőző ágenseket elpusztítják).
Kent W. Christopherson kutatócsoportjának újabb eredményei alapján a fenti problémák egy része talán kiküszöbölhető lesz. A CD26 jelű molekula gátlószerének használatával sikerült növelniük az őssejtek megtapadásának hatékonyságát. A kezelés hatására az őssejtekben aktiválódtak azok a jelátviteli útvonalak, melyek a letelepedést irányítják, így az őssejtek jobb hatásfokkal tapadtak meg a csontvelőben.
A chicagói munkacsoport mellett Patrick Zweidler-McKay (University of Texas) kutatócsoportja is sikereket ért el a Engraftin nevű humán rekombináns enzimmel, mely szintén képes növelni a folyamat hatékonyságát.
Mivel a jobb hatásfokú megtapadás kevesebb számú őssejt használatát engedheti meg, az ilyen kezelések segítségével a köldökzsinórvér-őssejtek felhasználási lehetőségei bővülhetnek. Felnőttek, illetve nagyobb tömegű emberek számára is elegendő lehet a kisebb mennyiségű őssejt.
Mindkét munkacsoport állatkísérletekben bizonyította eljárásuk hatékonyságát, a CD26 gátlása és az Engraftin alkalmazása is jobb megtapadást, így kisebb megbetegedési és halálozási valószínűséget eredményezett. A klinikai vizsgálatok az elkövetkező hónapokban kezdődhetnek.
[origo] egészség
